Forrás: DIREKT36/!!444!! | Zöldi Blanka | 2018.11.21.

Ezt a sztorit a szállította

Három szíriai állampolgár jelentkezése érkezett 2014 őszén egy letelepedési kötvényeket árusító céghez: Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury saját maga és két gyermeke számára akart magyar tartózkodási engedélyt igényelni.

A jelentkezésükhöz azonban nem szíriai, hanem orosz lakcímet adtak meg. Kérelmüket így az Oroszországban kötvényt árusító, VolDan nevű cég intézhette, amelynek a működésében Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóhoz kötődő emberek vettek részt.

Az, hogy a VolDan kezelte Khoury kötvényes jelentkezését, a Direkt36 birtokába jutott céges iratokból és e-mailekből derült ki. Ezek a dokumentumok bizonyították azt is, hogy a VolDan működésében Shabtai Michaeli, egy Habonnyal kapcsolatban álló grúz-izraeli üzletember, valamint a tanácsadót korábban képviselő Kosik Kristóf ügyvéd irodája is részt vett.

Fektess be a demokráciába! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.

A letelepedési kötvényprogramot a Habonnyal régóta közeli viszonyban lévő Rogán Antal fideszes politikus kezdeményezte még 2012 őszén. A 2013 és 2017 között működő programban 250-300 ezer euróért juthattak magyar tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok. Közel 20 ezer külföldi használta ki ezt a lehetőséget.

Dél-Moszkván keresztül Magyarországra

A magyar hatóságok szerint minden jelentkező szigorú biztonsági ellenőrzésen esett át. A Direkt36 és 444 azonban feltárta, hogy a programon keresztül magyar papírokhoz jutott több olyan személy is, akik komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek Magyarország és az Európai Unió számára.

Köztük volt Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír diktátor egyik legfontosabb pénzembere is, aki 2016 nyara óta szerepel Magyarország szoros katonai szövetségesének, az Egyesült Államoknak a szankciós listáján. Az amerikai pénzügyminisztérium szankciós dokumentumai szerint Khoury a szír rendszer támogatására mozgatott készpénzt Oroszország, Libanon és Szíria között, és emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelheti. Az Európai Unió is elrendelt szankciókat a szíriai rezsimmel szemben, de Khoury az EU-s listán nem szerepel.

Khoury 2014 végén mindössze tíz nap (négy munkanap) alatt kapta meg a magyar tartózkodási engedélyét, majd 2017-ben – amikor már az amerikai szankciós listán szerepelt - letelepedési engedélyt is szerzett, amellyel korlátlan idei tartózkodhat Magyarországon.

A magyar papírok intézésében két kötvényes cég is segítette. Khoury jelentkezése először az S&Z Program Limitedhez került. A parlament gazdasági bizottsága eredetileg ezt a céget jelölte ki, hogy Szíria területén kötvényeket árusítson, de a cég forgalmazási engedélyét 2014. szeptember 25-én visszavonták. Az S&Z programvezetője azonban még az engedély visszavonása után is foglalkozott Khouryék ügyével: ő továbbította a család adatait egy másik kötvényes cégnek, a VolDannak.

Ez a cég főként orosz ügyfelekkel foglalkozott, azonban arra is volt engedélye, hogy egyéb országok befektetőinek ügyeit is intézze, ha azok Oroszországban nyújtják be kötvényes jelentkezésüket. Az S&Z programvezetője egy oroszországi címet továbbított Khouryék jelentkezésével a VolDannak. Azt kérte, hogy ezt a címet használják a kötvényes szerződés megkötéséhez, majd a dokumentumot mielőbb küldjék át Atiya Khourynak.

Egy másik Khoury Oroszországból

Khouryék jelentkezéséhez egy dél-moszkvai irodaház ötödik emeletét adták meg lakcímeként. Ugyanezen az emeleten van bejegyezve a RUSSAR nevű szervezet is.

Ez az épület látható a jelentkezésben megadott címen

A honlapja szerint ez egy jótékonysági alapítvány, amelyet 2014-ben, a „szíriai tragikus eseményekre válaszul” hoztak létre, hogy humanitárius segítséget nyújtson Szíria polgárháború által sújtott lakosságának. A 2011-ben kormányellenes demonstrációkkal kezdődő, majd egyre összetettebbé és véresebbé váló konfliktusba 2015-ben az orosz állam is beavatkozott, Aszad oldalán.

A RUSSAR egyik alapító tagja és fő finanszírozója egy szíriai származású, jelenleg orosz állampolgársággal rendelkező üzletember, Mudalal Khuri. A férfi szintén szerepel a szankciós listán, mivel az amerikaik szerint „ő képviseli az Aszad-rezsim pénzügyi és gazdasági érdekeit Oroszországban”.

Atiya és Mudalal is használja a vezetéknevét Khuri és Khoury változatban is. A szankciós dokumentumokban arról nincsenek információk, hogy a két férfi rokoni kapcsolatban áll-e egymással, viszont üzleti ügyekben együttműködtek az amerikai iratok szerint: közösen intézték Aszad milliárdos unokaöccsének, Rami Makhloufnak és családjának a pénzügyeit.

Az Atiya Khoury által használt címen a RUSSAR mellett egy gyógyászati eszközöket áruló cég is be van jegyezve, amely Mudalal Khuri résztulajdonában áll. Khouryt e-mailen kérdeztük arról, hogy miért oroszországi lakcímet adott meg a jelentkezéshez, és miért az orosz ügyfelekre szakosodott VolDant választotta a kötvényes ügyeinek intézésére. Azt is szerettük volna megtudni, hogy valaha lakott-e a megadott lakcímen, vagy csak a kötvényes jelentkezéséhez használta azt, de a kérdéseinkre nem érkezett válasz.

Milliárdos bevétel a VolDannak

A kötvényprogram 2013-as indulása és 2017-es felfüggesztése között a magyar állam közel 20 ezer letelepedési engedélyt adott ki a kötvények vásárlóinak és családtagjaiknak. Túlnyomó többségük kínai állampolgár volt, őket követték az oroszok: összesen 1265-en kaptak magyar letelepedési engedélyt a kötvényprogramban. Köztük voltak az orosz államhoz szorosan kötődő emberek, például az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR vezetőjének egy közvetlen hozzátartozója.

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a nyomozásaink eredményéről!

Az Oroszországban, illetve orosz állampolgároknak kötvényt áruló VolDan a honlapja szerint befektetőnként 60 ezer eurós ügyintézési díjat számolt fel, így csak az orosz ügyfelektől körülbelül 7 milliárd forint bevételhez juthatott. A cég a kérdésünkre nem árulta el, hogy a Khouryékhoz hasonló, nem orosz állampolgárságú ügyfelektől mekkora bevétele származott.

A Transparency International és a Költségvetési Felelősségi Intézet számítása szerint miközben a kötvényeket árusító cégek milliárdokat nyertek, a magyar állam 30 milliárd forintot bukott a programon.

A cikk elkészítésében közreműködött Pethő András