Forrás: Új világtudat |  2021.02.13.

A Föld mágneses mezőjének van egy gyenge pontja, amely kontinentális USA nagyságú, és amely Dél-Amerika és az Atlanti-óceán déli része felett található. A tudósok szerint biztonságban vagyunk a Földre gyakorolt hatásaival szemben, de a műholdaknak nincs ilyen szerencséjük, mert amikor áthaladnak az anomálián, erősebb sugárzás éri őket, mint bárhol máshol a pályájukon.

A Dél-Atlanti Anomáliának (SAA) vagy köznyelvileg "az űr Bermuda-háromszögének" nevezett régió azon a ponton található, ahol a Föld mágneses tere különösen gyenge.

Ez azt jelenti, hogy a kozmikus napsugarak részecskéit nem tartják vissza olyan mértékben, mint másutt a bolygó felett.

Ennek eredményeként a szoláris sugárzás 200 kilométerre megközelíti a Föld felszínét abban a régióban, ahol számos szonda kering alacsony Föld körüli pályán.

John Tarduno, a Rochesteri Egyetem geofizikai professzora kifejtette: "Nem szeretem a becenevét, de ebben a régióban az alacsonyabb geomágneses térintenzitás végül a műholdak nagyobb kiszolgáltatottságát eredményezi az energetikai részecskéknek, egészen addig a pontig, hogy károk keletkezhetnek az űrhajókban, amikor áthaladnak a területen."

"Így az ezen a régión áthaladó műholdak nagyobb mennyiségű sugárzást fognak tapasztalni addig a pontig, amikor már kár keletkezhet."

"Gondoljunk egy elektromos kisülésre vagy ívre. A több bejövő sugárzás esetén egy műhold feltöltődhet, és az ezekkel járó ívek súlyos károkat okozhatnak."

Normális esetben a Föld mágneses tere 1000 és 60000 kilométer közötti magasságban nyújt védelmet a bolygó felszíne felett.

De ennek a sugárzási forró pontnak az alacsony magassága bizonyos műholdak pályáján belül helyezkedik el, amelyeket protonok bombáznak, melyek energiája meghaladja a 10 millió elektronvoltot.

Az ISS kezdeti napjaiban a rendellenesség az űrhajósok számítógépeinek összeomlását okozta, és arra kényszerítette az űrügynökségeket, hogy áramtalanítsák fedélzeti rendszereiket.

Emellett az űrhajósokat is érintette a Dél-Atlanti Anomália hatása.

Néhányan arról számoltak be, hogy furcsa fehér fények villantak a szemük előtt, és azóta lépéseket tettek az űrhajósok védelmére.

Erős árnyékolás van érvényben az ISS leggyakrabban használt részein, mint például a galériában és az alvóhelyiségekben, hogy csökkentsék az űrhajósokat érő sugárzás mennyiségét.

Az űrhajósok dozimétereket is viselnek, amelyek olyan eszközök, melyek valós időben mérik az ionizáló sugárzásnak való személyes kitettségüket, és figyelmeztetést küldenek, ha elérik a veszélyes szintet.

A Hubble teleszkóp, amely naponta tízszer halad át a Dél-Atlanti Anomálián, és idejének nagyjából 15 százalékát tölti a zónában, nem képes csillagászati adatokat gyűjteni ezekben a pillanatokban.

Ezen intézkedések elmulasztása valószínűleg rendszerhibához vezetne.

Dr. Tarduno hozzátette: "A berendezés biztonságos üzemmódba állítása azt jelenti, hogy a sugárzásra érzékenyebb műveleteket korlátozzák."

A Dél-Atlanti Anomália által okozott kár nagyon költségesnek bizonyulhat, ezt bizonyítja, amikor a terület hatása miatt lezuhant a Földre a japán Hitomi műhold.

A Hitomi, vagyis az ASTRO-H a Japán Űrügynökség (JAXA) megbízásából tanulmányozta az univerzum rendkívüli energetikai folyamatait.

Alig több mint egy hónappal a 2016. februári indulása után üzemeltetői elveszítették vele a kapcsolatot, és a műhold több darabra szakadt.

A szakértők később felfedezték, hogy a probléma abból adódott, hogy az űrhajó inerciális referenciaegysége óránként 21,7 fokos forgást jelentett, amikor a jármű valójában stabil volt.

Amikor a szabályozó rendszer megpróbálta ellensúlyozni a nem létező pörgést, az események egymásutánja miatt a műhold darabokra hullott.

Ha az üzemeltetők képesek lettek volna valós időben észlelni a hibát, akkor kijavíthatták volna, de ez akkor történt, amikor a műhold éppen a Dél-Atlanti Anomálián keresztül haladt, így a kommunikáció megszakadt.

A szerencsétlen eset mintegy 273 millió dollárba és három évnyi előkészített tanulmányba került a JAXA-nak.

És ez a jövőben további problémákat vethet fel.

A NASA tudósának, Dr. Weijia Kuangnak és Andrew Tangborn professzornak a Baltimore megyei Marylandi Egyetem friss prognózisából kiderül, hogy a nyugat felé történő vándorlás mellett az anomália növekszik.

Öt év múlva a területe akár 10 százalékkal is növekedhet a 2019-es értékekhez képest.

Lehet, hogy az anomália kettéválik, mondta Dr. Kuang, vagy esetleg egy másik gyenge pont jelentkezik önállóan.

Julien Aubert, a párizsi Földfizikai Intézet kutatója kijelentette, hogy további kutatásokra van szükség.

Januárban azt mondta: "Csakúgy, mint az időjárás-előrejelzések, néhány évtizeden túl nem lehet megjósolni a mag fejlődését." (1)

(1) - https://www.express.co.uk/news/science/