Az elkövetkező hónapokban ritka csillagrobbanás fog bekövetkezni éjszakai égboltunkon, amely a csillagvizsgálóknak egyszeri esélyt kínál arra, hogy szabad szemmel is szemtanúi legyenek a jelenségnek.
A csillag, a T Coronae Borealis vagy T CrB 3000 fényévre található a Földtől, és egy intenzív kitörés szélén áll.
A közelgő kitörés, amelyet nóvának minősítenek, ritka égi jelenséget jelent, amely körülbelül minden évszázadban egyszer fordul elő.
Ez az esemény akkor következik be, amikor egy fehér törpecsillag, amely méretében a Naphoz hasonlítható, de összeomlott, és egy vörös óriáscsillag, amely az életciklusa végéhez közeledik, és a Nap méretének nagyjából 74-szeresére tágul, túlságosan közel kerül egymáshoz.
Ez a közelség a vörös óriás felszíni hőmérsékletének jelentős emelkedéséhez vezet, mintegy 2200-3200 Celsius-fokról rendkívüli 200 000 Celsius-fokra, ami arra készteti a T CrB-t, hogy a külső rétegeit a fehér törpe felszínére hullassa.
A vörös óriásból származó anyag felhalmozódása nukleáris robbanást vált ki, amely a Nap éves termelésénél akár 100 000-szer nagyobb energialöketet szabadít fel.
Szupernóva vagy nóva?
A szupernóvával ellentétben, amely teljesen elpusztítja a csillagot, egy olyan nóva, mint a T CrB, nem semmisíti meg a csillagrendszert. Ehelyett a csillag fokozatosan visszahűl eredeti hőmérsékletére, és folytatja ciklusát.
A történelmi feljegyzések a T CrB jelentős kitöréseit jelzik, amelyek 1946-ból, sőt 1866-ból származnak, a korábbi beszámolók pedig több évszázados megfigyelésekre utalnak.
Nevezetesen, Francis Wollaston tiszteletes 1787-ben és Abbott Burchard 1217-ben dokumentálta, hogy tanúja volt egy fényes csillagnak a Északi Korona csillagképben, utalva a T CrB korábbi megjelenéseire. (1)
(1) - https://www.earth.com/news/rare-star-explosion