Kedd, 2024-03-19, 03:52:43
Nyitólap Regisztráció
Üdvözöllek, Vendég
A fejezet kategóriái
Belföld [5483]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
Bulvár | Celeb [148]
Érdekesebb bulvár hírek.
Bűnügy [374]
Bűnügyi hírek, információk
Csináld magad [1]
Barkácsolási ötletek
Extrém [312]
Extrém, megdöbbentő hírek.
Egészség | Életmód [750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
Érdekes | Különleges | Rejtélyes [980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
Európai Unió [174]
Hírek az Európai Unióból
Gasztro | Recept [4010]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
Gazdaság [424]
A gazdasági élet hírei
Horgász [1220]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
Játék, -pihenés, -szórakozás [155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
Jó tudni! [2401]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
Kommentár | Reakció | Vélemény [1351]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
Politika [564]
Politikai jellegű hírek információk
Receptek sonkapréshez [27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
Számítástechika | IT [4041]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
Történelem | Kultúra [916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
Tudomány | Technika [2929]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
Választások [369]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
Világ [3288]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
Weboldalam hírei [56]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
Belépés
NÉVNAPOK
Kedvencek
  • Avast - My Avast
  • Linkgyűjtemény készítő, megosztó ingyenes alkalmazás (eLink)
  • Elektronikus Eü-i Szolgáltatási Tér - EESZT: bejelentkezés
  • Erodium - Orvosi Betegirányító Rendszer
  • Facebook Videó letöltő
  • Fotómontázs, irható, online, free | PIXIZ
  • Fotókollázs, Fotókeret Online/Photo+Fan+Editor
  • Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR)
  • Free Picture Solutions
  • Google Térkép
  • Helyesírási tanácsadó
  • Honlap analízis-AnalayzerHQ
  • Honlakészítési leírások - TUTORIAL.HU
  • Honlap: Like és megosztás gombok, html kódok
  • Honlap,Tárhely: Ingyen
  • Horgászvideó.hu
  • Ikon konverter online - ICO Convert
  • Ingyen licenszes programok, naponta! - Giveaway Of The Day
  • Intel® Driver Update Utility
  • Internetsebesség-mérő (NMHH)
  • Ip cím_ Domain helymeghatározás
  • Ip cím - Global WHOIS Search
  • Kép konvertálása szöveggé – Free online OCR
  • Képeslapküldő: zenés képeslap és YouTube videó küldése
  • Képtömörítő Online Alkalmazás
  • Linkcsere Portál
  • Link rövidítő - Dygilinks.com
  • Link rövidítő - Google URL rövidítő
  • Link rövidítő - U.TO
  • MaNDa Téka - Magyar filmek a neten
  • McAfee | SiteAdvisor
  • Menetrend-MÁV ELVIRA
  • Mese- tv.hu - Gyerek tévék
  • Mértékegységek átváltása
  • Microsoft Update katalógus
  • MVM Fiók_Földgáz
  • Nikon D 3300 Letöltőközpont
  • OTP Bank
  • Óriásfájl küldése | Csatolom.hu
  • PDF átalakító - smallpdf"
  • Samsung letöltések
  • SEO Tools-keersőoptimalizálás
  • nt
  • Szerencsejáték Zrt.- Online fogadás
  • Szimbólumok - billentyűzetről előhívható szimbólumok
  • Szimbólumok - Különleges írásjelek
  • Színkódok-HTML, 140 szín kódja
  • Teljesen ingyen, 150 link weboldalára!
  • Telekom Fiók - belépés
  • TV Szombathely - élő adás
  • uCoz Facebook Oldala
  • uCoz Fórum
  • uNet Online Munkaasztal
  • Útvonaltervezés - Topolisz
  • Videa.hu - videók, videó-feltöltés
  • Videóletöltő - online, ingyenes
  • Vodafone - Bejelentkezés
  • Webmester-Google
  • Weboldal keresőoptimalizálási audit ingyen! | seoceros.com
  • Weboldal tartalomelemzés, javaslat a gyorsabbá tételéhez | PageSpeed Insights
  • Website Monitoring Service: host-tracker.com
  • WebStatsDomain
  • Zene ingyenesen - YOUZEEK
  • Mentett bejegyzések
    Online Rádiók
    TV GO
    TV GO
    Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0
    Naptár
    Keresés
    Nyelvi Fordító
    Honlap ajánlása
    Időjárás

    Animált felhőkép
    Felhőkép
    Légszennyezettség
    Szombathely, Légszennyezettség, online, zöldhullám projekt,
    Időjárás | Balaton
    Balaton 30 napos előrejelzés
    Tavi Viharjelzés
    Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó | Tavi Viharjelzés,- Előrejelzés
    Balaton: Horgászat
    Balatoni Horgászhelyek - Balatoni horgászhelyek adatbázisa

    Balatoni Horgászturisztikai Adatbázis - balatonihal.hu
    Szolunáris Tábla
    szolunáris tábla, szolunáris táblázat, szolunáris naptár, horgásznaptár,2023,
    Horgászjegy Online
    Horgászjegy.hu
    MENETRENDEK.HU
    Vasúti és Volán menetrendek | Menetrendek.hu
    E-matrica vásárlás
    Online vásárlás: ematrica.nemzetiudij.hu
    ÚTINFORM
    Magyar Nonprofit Közút Zrt. - Útinform
    Útvonaltervező
    Google Útvbonaltervező - Google Térkép
    QR-kódom
    qr kód készítés
    Nyitólap » 2014 » Március » 2 » Scheppele: Hogyan tarthat egy kormány tisztességes választásokat, ha a választói listák tikosak? – IV. rész
    20:41:15
    Scheppele: Hogyan tarthat egy kormány tisztességes választásokat, ha a választói listák tikosak? – IV. rész
    Forrás: GALAMUS-CSOPORT | 2014.03.02.





    A The New York Times című lapban, Paul Kruman Nobel-díjas közgazdász blogjában olvasható Kim Lane Scheppelenek, a Princeton egyetem alkotmányjogászának ötrészes cikksorozata: Magyarország – Egy kérdéses választás. A Galamusban ma az írás IV. részének fordítását közöljük.

    Az előző részek:
    I: Fidesz választásán az ellenzék akkor is veszít, ha nyer (az eredeti szöveg)
    II: Miért volt „politikai csoda” az ellenzéki szövetség? (az eredeti szöveg)
    III. A többséget szupertöbbséggé nagyítja fel az új rendszer (az eredeti szöveg)

    IV. rész: Az új választók (akik közül némelyek egyenlőbbek a többieknél)

    Magyarország kormányzó pártja, a Fidesz nemcsak a küszöbön álló választások szabályait írta át. A kormányzó párt megváltoztatta a szavazókat is. Az állampolgárok különböző kategóriái most különböző módokon szavazhatnak, ami az igazságtalan diszkrimináció nagyon is valós veszélyét teremti meg.

    A 2014-es választásokon két új szavazási rendszer szerepel, amely átstrukturálja a szavazókat és a lehetőségeiket.

    Az egyik ilyen rendszer minden nagy nemzetiségi (értsd: kisebbségi) csoportnak lehetővé teszi, hogy „preferenciális” alapon megválassza a parlamentbe a csoport képviselőjét – itt csupán negyedannyi szavazat szükséges a mandátum elnyeréséhez. A pozitív diszkriminációnak ez a rendszere nagyszerűnek tűnhet, de mint látni fogjuk, a gyakorlatban inkább korlátozza, semmint kiterjeszti a kisebbségek szavazási lehetőségeit.

    A másik szavazati joggal ruházza fel azokat az etnikai magyarokat, akiknek soha nem volt állandó lakhelyük Magyarországon. Ezek olyan személyek, akiknek az új alkotmány – kérelemre – megnyitotta az utat a gyorsított állampolgárság megszerzéséhez. Az új magyar állampolgárok most regisztrálhatnak, és könnyebben szavazhatnak, mint azok, akiknek van állandó lakcímük, de a szavazás napján külföldön tartózkodnak. Így az új kettős állampolgárok, akik csak nagyon érintőleges kapcsolatban állnak Magyarországgal, könnyebben befolyásolhatják a választást, mint azok a régi állampolgárok, akiknek az elsődleges politikai identitása Magyarországra alapul.

    Az új lehetőségekkel rendelkező választókat mindkét esetben Fidesz-barát eredmények felé terelik, egyben eltávolítják az egyesült ellenzék támogatásától, mind az új szabályok miatt, mind pedig azért, mert a választások levezénylésében illetékes hivatalok zavart keltő és félrevezető kommunikációt folytatnak. Vegyük sorra egyenként az újfajta választókat!

    Egy olyan intézkedéssel, amelyet a Velencei Bizottság üdvözölt, az új választási szerkezet olyan rendszert hoz, amelyben 13 meghatározott etnikai kisebbségi csoport tagjai „nemzetiségi listára” szavazhatnak. Ezt listának nevezik ugyan, de a gyakorlatban csak egyetlen személyből áll, mert minden kisebbségi csoport csak egy képviselőt választhat meg „preferenciális” alapon, miközben a csoport összes többi képviselőjét a pártlistás választás sokkal több követelményt támasztó feltételei mellett választják meg.

    Miközben a németek, románok, ukránok és más regisztrált csoportok elméletben jogosultak egy kisebbségi képviselő megválasztására, a romák alkotják az egyetlen olyan csoportot, amelyről valószínűsíthető, hogy olyan létszámot tud produkálni, amellyel valóban megválaszthat egy ilyen képviselőt.


    Ebben az új kisebbségi képviselői rendszerben azonban egész sor csapda rejlik.

    Először is, a kisebbségi csoportok azon tagjainak, akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel, fel kell áldozniuk a pártlistára adható második szavazatukhoz való jogot, ha a második szavazatukat a nemzetiségi képviselőre való voksolásra használják fel. Ezért ez a rendszer csökkenti a pártok igyekezetét, hogy megnyerjék maguknak a kisebbségi szavazókat, hiszen ők nem szavazhatnak a pártokra, ha a nemzetiségi képviselőre szavaznak, és ez tovább marginalizálja őket.

    Aztán: a kisebbségi szavazóknak előre regisztrálniuk kell ahhoz, hogy élhessenek ezzel a lehetőséggel. A választási eljárásról szóló törvény (XXXVI/2013 sz. törvény) szerint a kisebbségi szavazóknak legkésőbb két nappal a választás előtt kell regisztrálni. Ha ezt megtették, nem gondolhatják meg magukat a szavazás napján, hogy ehelyett inkább pártlistára szavaznának. (A regisztrálási határidő előtt meggondolhatják magukat.) Amikor elérkezik a szavazás napja, a regisztrált kisebbségi szavazóknak egyetlen választásuk van: az hogy a saját csoportjuk által felkínált jelöltre szavaznak, vagy nem adják le a második voksukat. Ez a rendszer végeredményben már a kampány vége előtt bezárja a szavazót a kisebbségi szavazatba. Minden más szavazótól eltérően a kisebbségi szavazók nem dönthetik el a kampány egészének függvényében, hogy kit támogatnak.

    Végül, és legfontosabb következményként, a kisebbségi csoport jelöltjeként induló személyt a törvény értelmében a nemzetiségi önkormányzatnak kell kiválasztania, annak a testületnek, amelyet négy éve minden kisebbségi csoport külön választáson választott meg. (Ezeket az önkormányzati szervezeteket a kilencvenes évek közepe óta rendszeresen megválasztották, hogy biztosítsák, a kisebbségi ügyekben legyenek képviseleti döntéshozó testületek.) De a romák országos kisebbségi önkormányzatát jelenleg egy Lungo Drom elnevezésű szervezet irányítja, amelynek vezetője, Farkas Flórián a Fidesz parlamenti képviselője. Röviden: ha a romák azt választják, hogy kisebbségi képviselőre szavaznak, akkor nem szavazhatnak politikai pártra, és az egyetlen lehetőségük az, hogy a Fidesz parlamenti képviselőjére adják a második szavazatukat, amelyet felhasználhattak volna bármely pártlistára is. Ezért a „kisebbségi szavazóként” való regisztrálás a romákat teljesen megfosztja a pártválasztás lehetőségétől. Kénytelenek a kormányzó párt képviselőjére szavazni.

    A romáknak nem kötelező kisebbségi szavazóként regisztrálni, ha nem akarnak. Ám egy levél, amelyet a helyi választási irodák küldtek ki januárban minden szavazónak, az első oldalán bejelentette, hogy a romáknak regisztrálni kell, ha szavazni akarnak, és csak a második oldal magyarázta meg nem egészen világos fogalmazásban, hogy a romáknak csak akkor kell regisztrálniuk, ha a kisebbségi jelöltre akarnak szavazni. A levél még nehezebben érthető nyelven magyarázta el, hogy a romák, ha regisztrálnak, elvesztik a lehetőséget arra, hogy második szavazatukat egy politikai pártra adják le.

    Amikor a levél kiment, a romák jelentős számban kezdtek regisztrálni; túlnyomó többségük nem tudta, hogy ezzel a kisebbségi képviselőre fog szavazni. A Választási Iroda mindeddig nem bocsátott ki semmiféle helyreigazítást, és ez felveti a kérdést, mit tett az első levéllel, amely azt mondta a romáknak, hogy regisztráljanak, ha szavazni akarnak. Ez a zűrzavar aggasztó, különös tekintettel arra, hogy az új választási iroda személyzetét a kormányzó párt állította össze, és hogy azok a romák, akik regisztráltak, a választás napján abban a helyzetben találják majd magukat, hogy nem szavazhatnak a pártlistákra, hanem az egyetlen opciójuk az, hogy a Fidesz parlamenti képviselőjére szavazzanak.

    Úgy tűnik, a Választási Iroda más módon is fokozza a roma szavazás rendszerének zavarait. Miközben a törvény egyértelműen kimondja, hogy a nemzetiségi szavazóknak két nappal a választások előttig van módjuk tudatni, hogy a nemzetiségi jelöltre akarnak szavazni (XXXIV/2013 sz. törvény, 249. paragrafus), Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője 2014. január 29-én a Magyarországon dolgozó külföldi újságírókat tömörítő szervezet, a HIPA tagjainak tartott tájékoztatón bejelentette, hogy a nemzetiségi szavazóknak legkésőbb nyolc nappal a választások előtt regisztrálniuk kell, ez után már nem gondolhatják meg magukat.

    Egyébként amikor nemrég Budapesten tisztségviselőkkel és pártok képviselőivel beszélgettem az új választási szerkezetről, gyakran kaptam különböző emberektől eltérő válaszokat arról, hogy mit ír elő a törvény. De különösen riasztó, ha az ember a Nemzeti Választási iroda vezetőjétől kap olyan választ, amely ennyire nyilvánvalóan eltér a törvény betűjétől. Vajon a romáknak, ha meggondolják magukat, és vissza akarják vonni a regisztrálásukat a nemzetiségi listáról, azt fogják-e mondani, hogy nem tehetik meg, annak ellenére, hogy a törvény mást mond? Remélem, hogy a Nemzeti Választási Iroda tisztázza majd, hogy mit hisz, mi a szabály – és ezt még a választás előtt megteszi.

    Ezúttal azonban nemcsak a romák számára vannak új szavazási szabályok. A szavazók másik csoportját azok az etnikai magyarok alkotják, akik külföldön élnek, és akik az új Fidesz-alkotmány értelmében jogot nyertek arra, hogy állampolgárságot kérjenek. Azok a magyarok, akiknek a felmenői tömegesen veszítették el az állampolgárságukat, történelmi okokból azokon a területeken élnek, amelyek a történelmi Magyarország részét alkották, de amelyeket 1920-ban a trianoni szerződés értelmében a szomszédos államokhoz csatoltak. (Azok a magyarok, akik ez előtt, vagy ezt követően hagyták el Magyarországot, megőrizték az állampolgárságukat, hacsak kifejezetten le nem mondtak róla.) Az alkotmánynak ez a változása az etnikai magyarok milliói számára tette lehetővé, hogy gyorsított eljárásban állampolgárságot kapjanak, minthogy a többségük ma is a szomszédos országokban él.

    Az új állampolgársági törvény eredményeként tavaly 575 ezer magyar vált állampolgárrá, elsősorban a trianoni területekről. (Őket trianoni magyaroknak nevezem.) És február közepéig mintegy 150 ezren regisztráltak a választásra. De a regisztrálás határideje március 22., így csak akkor lesz világos, hogy az új állampolgárok közül hányan esznek egyben új szavazók is.

    Magyarország szomszédai közül három államban – Ukrajnában, Szlovákiában és Ausztriában – nem engedélyezett a kettős állampolgárság. Az ezekben az államokban élő etnikai magyarok elveszítik eredeti állampolgárságukat, ha kiderül, hogy másodikként felvették a magyart. (Van egy kivétel az osztrák-magyar kettős állampolgárságnál; ez azokra vonatkozik, akik 1956-ban menekültek el. Az ő kettős állampolgárságukat külön védelemben részesíti egy megállapodás, de a többi magyarra nem érvényes ez a dokumentum.)

    Mindezek miatt a magyar kormány, hogy megvédje állampolgárait a szomszédos államokban, úgy döntött, hogy a nem Magyarországon élők állampolgársági listái államtitkot képeznek. Ennek megfelelően az ehhez kapcsolódó választói jegyzék is titok marad. De hogyan tarthat egy kormány tisztességes választásokat úgy, hogy a választói listák tikosak?

    Az ellenzék tiltakozása nyomán a kormány belement, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjai (köztük az országos listát indító pártok képviselői), továbbá a nemzetközi megfigyelők betekinthetnek a külföldi magyarok választói jegyzékeibe (XXXVI /2013 törvény a választási eljárásról, és ennek módosítása, a LXXXIV/2013 sz. törvény). Ám az ellenzéki pártoknak és a nemzetközi megfigyelőknek tilos jegyzeteket készíteni a jegyzékről vagy más módon lemásolni a listát. De ilyen korlátozások közepette hogyan tudja a választási tisztségviselőkön kívül bárki ellenőrizni a valóban voksoló szavazók jegyzékét, vagy hogyan tudják a politikai pártok – eltekintve a kormánytól – elérni ezeket a szavazókat, hogy választási anyagokat küldjenek nekik? Senki nem tudja nevek százezreit és az azonosító adataikat memorizálni. Ezért nem világos, hogy a titkos választói listákhoz való hozzáférésnek ez a szintje elegendő lesz-e a tisztességes választások biztosításához.

    De a nem Magyarországon élő szavazók felvetette logisztikai problémák itt nem érnek véget. Különösen azért, mert csekély lehetőség nyílik a választói regisztrálás folyamatának és a tényleges voksolásnak az ellenőrzésére, hogy biztos legyen, azok, akik szavaznak, valóban azok, akinek mondják magukat, vagy hogy a szavazatok tisztességesen tükrözik ezeknek a választóknak az akaratát. Míg az állampolgárság kérvényezéséhez személyesen meg kell jelenni a konzulátuson, a választási regisztráláshoz nem szükséges személyes megjelenés. Mi több, valójában az egész folyamat során egyetlen tisztségviselőnek sem szükséges pontosan látnia, hogy valójában ki az, aki regisztrál a választásokra, és ki az, aki szavaz.

    Ehelyett a trianoni magyarok az interneten regisztrálhatnak azzal, hogy kitöltenek egy űrlapot. Itt olyan információkat kérnek, amelyek elég széles körben ismertek egy adott személyről, különösen a szorosan együtt élő közösségekben. A regisztráláshoz nem kell mást közölni, mint a nevet, lánykori nevet (ha van), születési helyként a várost és annak kerületét, továbbá az illető születési időpontját, VAGY személyi számát és anyja nevét.

    Honnan tudja a Nemzeti Választási Iroda, amely a jelentkezőket regisztrálja, hogy a kérdőíven megnevezett személy ugyanaz, mint aki kitöltötte a kérdőívet? Az egész folyamatban egyetlenegyszer sem ellenőrzik hivatalosan a személyazonosságot, de még csak aláírást, fényképet, vagy egyéb megerősítő adatot sem követelnek meg. (Az általános problémát jól láttatja az a híres rajz, amelyen egy kutya ül a számítógép előtt, és azt mondja: „Az interneten senki sem tudja, hogy kutya vagy.”) És mint látni fogjuk, még az sem szükséges, hogy az információ szigorúan egyezzen a választási iroda jegyzékeiben szereplő adatokkal az illető személyről.

    A szavazócédulát elküldik bárkinek, aki regisztrál egy állampolgár nevében, anélkül, hogy mód lenne egyértelműen megállapítani, maga az állampolgár regisztrált-e, vagy hogy a cím, amelyre a szavazócédulát küldik, valóban a szavazó címe-e. Minthogy a szavazás leleplezi majd, ha valaki kettős állampolgárságot szerzett olyan országban, ahol ez tilos, a szavazó valószínűleg mindenképpen azt szeretné, ha a szavazócédulát máshová küldenék, mint ahol lakik.

    Valójában kizárólag a trianoni magyarok szavazhatnak levélben: ez az a szavazási mód, amelyről a választási megfigyelők régóta tudják, hogy a csalás mindig itt lopózhat be legkönnyebben egy választás folyamatba. Magyarország azt tervezi, hogy a szokásos kettős borítékos biztosítékot alkalmazza, amelyben a szavazó kitölt a személyazonosságát igazoló tanúsítványt, amelyet a külső borítékhoz rögzítenek, míg maga a szavazat egy lepecsételt, név nélküli belső borítékban van, amelyet le lehet választani az adatokról, mihelyt a tanúsítványt elfogadták. Eddig rendben is lenne.

    Ám rendkívül csekély az ellenőrzési lehetőség a borítékok felett, amikor úton vannak a számlálás felé. Nemcsak hogy nem kell postán elküldeni a szavazatot, hanem a törvény lehetővé teszi, hogy gyűjtők szedjék össze a szavazatokat, majd elszállítsák egy nagykövetségre, konzulátusra vagy más kijelölt helyre. Nincs semmiféle ellenőrzés, hogy kiderüljön, ezek a begyűjtők mit tesznek a rájuk bízott szavazatokkal, és nincs eszköz annak ellenőrzésére, hogy valóban leadnak-e minden szavazatot, amelyet odaadtak nekik. Még annak a megállapítására sincs mód, hogy a begyűjtők, akik jól ismerhetik a szavazók személyi adatait, nem maguk töltik-e ki a szavazócédulákat, vagy nem változtatják-e meg azt, amit kaptak. Bármelyik kijelölt helyen megjelenhetnek önjelölt begyűjtők, és korlátlan számban leadhatnak szavazatokat.

    A a szomszédos országokban a szavazóhelységekben leadott vagy oda szállított szavazatok számát a törvény értelmében a választások előtt naponta jegyzékbe kell venni, ami azt jelenti, hogy a konzulátus személyzetének kell megszámolnia a szavazatokat, anélkül, hogy jelen lenne bárki a választási bizottságtól, aki felügyelné az urnák felnyitását és ellenőrzését.

    Tekintettel arra, hogy a külföldi szavazatoknál milyen kevés ellenőrzési lehetőség van a tisztességtelen eljárás feltárására (de akár csak arra is, hogy garantálható legyen, nem próbálkoznak tisztességtelen eljárással), ez meglehetősen komoly lehet.

    De biztos, hogy ezek a külföldi szavazatok tényleg nem tudnak befolyásolni egy országos választást? Magyarországon talán tudják. Magyarországon mindössze mintegy 8 millió ember jogosult a szavazásra, de 2010-ben valójában csak 5,1 millió szavazott. Ha a több mint 500 ezer új állampolgár nagy része regisztrál, és valóban szavaz is, akkor a trianoni magyarok akár a szavazók 10 százalékát is kitehetik. Ezek a szavazók csak egy voksot adhatnak le, a pártlistára, és egyéni választókerületben nem szavazhatnak, ami korlátozza a végeredményre gyakorolt hatásukat. (És ez az egyenlőtlenség újabb oldala.) Tekintettel azonban arra, hogy a külföldi szavazók voksolási folyamatának a nagy része semmiféle komoly módon nem ellenőrizhető, a választások végeredményére gyakorolt mégoly szerény hatás is a kétség árnyékát veti a folyamatra.

    A külföldi szavazatok számlálási rendszerét még rosszabb színben tünteti fel, ha tekintetbe vesszük a külföldön lévő szavazók másik csoportját, akiket a trianoni magyaroktól eltérően kezelnek. Azoknak az állampolgároknak, akik állandó magyarországi lakcímmel rendelkeznek, de külföldön élnek, határozottan sokkal megterhelőbb, leadni a szavazatukat. Nevezzük ez utóbbi csoportot kivándorolt magyaroknak.

    A kivándorolt magyarok nem szavazhatnak levélben – ami a trianoni magyaroknak meg van engedve –, náluk a kormány ragaszkodott a 2006 óta érvényben lévő régi rendszerhez: nekik a nagykövetségeken vagy a konzulátusokon kell szavazniuk. Ezért például a Nagy-Britanniába kivándorolt, ott élő és dolgozó magyaroknak Londonba kell menniük, bárhol élnek is az országban. Ugyanez a helyzet a Németországban élőkkel, akiknek Berlinbe, Düsseldorfba vagy Münchenbe kell utazniuk. Az Egyesült Államokban kivándorolt magyaroknak Washingtonba, New Yorkba vagy Los Angelesbe kell utazniuk. Mennyivel könnyebb – és kevésbé költséges – lenne, ha levélben szavaznának! De nekik nem szabad.

    Mi több, a trianoni magyaroktól eltérően a kivándorolt magyarok egyáltalán nem szavazhatnak akkor, ha nem jelennek meg személyesen, és nem mutatnak be valamilyen igazolványt (például útlevelet). Mivel a trianoni magyarok úgy szavazhatnak, hogy soha nem is látnak választási tisztségviselőt, tőlük nem is követelik meg a személyazonosság igazolását. De a kivándorolt magyaroktól megkövetelik.

    Hány állampolgár van a kivándorolt magyarok csoportjában? A kormány azt mondja, hogy legalább 300 ezer, de más becslések szerint akár 500 ezer is lehet azoknak a magyaroknak a száma, akik úgy élnek vagy dolgoznak az országon kívül, hogy nem adták fel állandó magyarországi lakcímüket. Ez is fontos szavazói tömb lehetne, különösen mivel a státusuk lehetőséget ad nekik arra, hogy ugyanúgy két szavazatot adjanak le, mintha otthon lennének. (Az egyik szavazat a pártlistára megy, a másik abba az egyéni választókerületbe tartozik, ahol továbbra is be vannak jelentve). De nekik sokkal nehezebb leadni a szavazatukat, mert ehhez utazniuk kell, gyakran messzire.

    Nem meglepő módon, a külföldön élő magyarok két csoportjának eltérő a politikai profilja. A trianoni területeken élő magyarok a szavazataikat igen nagy arányban a Fideszre adnák, ha hinni lehet a felméréseknek. Egy nemrég közzétett felmérés szerint például a Romániában élő etnikai magyarok 80 százaléka szavazna a kormányzó pártra.

    Ezzel szemben a kivándorolt magyarok nagyobb valószínűséggel az egyesült ellenzéket támogatják – legalábbis az egyesült ellenzék így gondolja. Míg a kivándorolt magyarok kétségkívül sokszínű csoport, de a legnagyobb valószínűséggel azok költöznek külföldre, akik tudnak nyelveket és vannak kapcsolataik, amiből következik az is, hogy feltehetően fiatalabbak és/vagy képzettebbek. A fiatalok ugyan megosztottak politikai nézeteiket illetően, de a magasabban képzett szavazók sokkal nagyobb valószínűséggel az egyesült ellenzékre szavaznak. Akárhogy is, a kivándorolt magyarok nagy száma, valamint a szavazás fáradságos volta együtt leszorítja a szavazási részvételt, ami – mint láttuk – a Fidesznek fog kedvezni.

    A TASZ az Együtt-PM-mel (amely az Összefogás résztvevője) közösen megtámadta az alkotmánybíróságnál a külföldi szavazók e két csoportjának eltérő kezelését. Ám a testület még nem hozott döntést, noha a panaszt 2013 novemberében terjesztették be. (Emlékeztetőül: az Alkotmánybíróságban a kormánynak jelenleg stabil többsége van, mivel a kormány 2013. április 15-én ki tudta nevezni a 8. bírót is a 15-ből.) Ezért úgy tűnik, a választások a kivándorolt magyarokra vonatkozó kettős mérce szerint zajlanak majd le.

    A választások közeledtével olyan jelentések látnak napvilágot, amelyek arról számolnak be, hogy ezek a külföldi szavazók aggasztóan rossz útmutatásokat kapnak a választási tisztségviselőktől. Az amerikai konzulátusok szórólapokat kaptak a helyi választási irodáktól, amelyek az Egyesült Államokban élő kivándorolt magyarok tájékoztatására szolgálnának. De ezek a szórólapok rosszul tüntették fel a választások időpontját. Míg Magyarországon április 6. a választások napja, Észak-Amerikában a szavazóknak az időeltérés miatt április 5-én kell leadni szavazataikat ahhoz, hogy ne késsék le a törvényben rögzített határidőket. Ám ha azokat az instrukciókat követnék, amelyeket a választási irodájuktól kaptak, akkor kizárnák őket a szavazásból.

    Az Egyesült Királyságba kivándorolt magyaroknak megküldött levélben a helyi választási irodák rosszul adták meg a londoni szavazóhelyiség címét. Mint kiderült, noha a kivándorolt magyaroknak többnyire a követségeken és konzulátusokon kell szavazniuk, néhány helyen – például Londonban – máshová kell menniük. De nem tájékoztatták őket a pontos helyszínről.

    A TASZ tiltakozott az említett szórólapok ellen, és kérte, hogy vonják vissza őket.

    A Nemzeti Választási iroda vezetője beismerte, hogy elkövettek hibákat. De nem kért elnézést. Ehelyett meglehetősen furcsa kijelentést tett: „némelyik kollégájában egyszerűen nem bízik”, mondta.

    Ezek az amerikai és nagy-britanniai választókat a szavazás időpontjáról és/vagy helyéről félretájékoztató szórólapok különös aggodalmat keltenek, tekintve, hogy megelőzte már őket a Választási Iroda zavart keltő levele, amely azt látszott sugallni, hogy minden romának regisztrálnia kell ahhoz, hogy egyáltalán szavazhasson.

    A Választási Iroda honlapja még csak nem is látszik semlegesnek. A Választási Iroda a honlapján bemutat egy ismeretlen forrásból származó videót, amely sok nacionalista képet tartalmaz – és nyilván nem véletlenül magát Orbán Viktor miniszterelnököt mutatja. A videó azt mondja a szavazóknak, hogy „a nemzet” (értsd: az etnikai magyarok) április 6-án szavazhatnak – ez alig leplezett felhívás azokhoz a szavazókhoz, akik túlnyomó többségükben a kormányzó pártot (már ha nem a Jobbikot) támogatják. Egyelőre nincs magyarázat arra, miért szerepeltet a Választási Iroda a honlapján egy ilyen pártos üzenetet. Itt a link egy olyan honlapra, amely a kritika hatására aligha fogja levenni a videót, így mindenki maga is láthatja.

    Anekdotikus bizonyítékok mutatják, hogy a Választási Hivatal a jelek szerint a trianoni magyaroknak könnyebbé tette a szavazásra való regisztrálást, mint a kivándorolt magyaroknak a külföldön való szavazásra szóló regisztrálást. Kivándorolt magyarok beszámoltak arról, hogy elutasították a regisztrálásukat, ha hiányzott egy mellékjel, vagy ha a hazai lakcímük valamelyik részletét kihagyták, vagy ha az anyjuk neve nem egyezett egészen pontosan a hivatalos listában szereplő névvel. A kivándorolt magyarok panaszai oly nagy számúak voltak, hogy arra késztetett minket, térjünk vissza a törvényhez és nézzük meg újra.

    És tényleg, a választási eljárásról szóló törvényben (XXXVI/2013 sz. törvény), konkrétan a 84. és a 92. paragrafusban láthatjuk az okot. A választási tisztségviselőknek ebben a törvényben nagyon világosan megmondták, hogy hagyják figyelmen kívül a betűhibákat, a kiejtési hibákat, a különböző írásmódokat (pl. cirill betűk), a földrajzi helyek meghatározására használt külföldi megjelöléseket vagy azt, ha a neveket, születési helyet és az anya nevét más nyelven adják meg. Az ívet akkor is jóvá kell hagyni, ha a fentiek közül bármi rosszul szerepel rajta, azaz nem egyezik a kormánynak az állampolgárokról összeállított jegyzékével.

    De ez a könnyű regisztrálás, amely megengedi még a hibákat is a formanyomtatványon, csakis a trianoni magyarokra vonatkozik. A kivándorolt magyaroknak olyan információkat kell önmagukról adniuk, amelyek tökéletesen egyeznek a kormány adatbankjában lévő információkkal. Ezért ilyen nagy az elutasítások száma, amikor a külföldön élő magyarok próbálnak regisztrálni, hogy szavazhassanak.

    A politikai kampány február 15-ei kezdetéig több mint 150 ezer trianoni magyar, de mindössze 5 ezer kivándorolt magyar tudott regisztrálni az MTI hírszolgálata szerint. (Emlékeztetőül: a két csoport létszáma nagyjából azonos.) A Választási Iroda beismerte, hogy a kivándorolt magyarok kérelmeinek legalább 10 százalékát elutasította. Azok a kivándoroltak, akik megosztottak bejegyzéseket, úgy látják, hogy az elutasítottak aránya sokkal magasabb.


    Magyarországnak tehát most két eltérő, meglehetősen nagy külföldi szavazói csoportja van, amelyekre eltérő szabályrendszer vonatkozik. És nem meglepő módon azok a szavazók, akik feltehetően a Fideszre fognak szavazni, sokkal könnyebben adhatják le a szavazatukat, mint azok, akiknek nem ennyire egyértelmű a politikai kötődésük, vagy akikről nagyobb valószínűséggel feltételezhető, hogy az egyesült ellenzékre fognak szavazni.


    Az új választási rendszer betegsége, hogy diszkriminál az állampolgárok különböző kategóriái között. A roma szavazókat arra kényszeríti, hogy válasszanak, nemzetiségi képviselőre vagy pártra szavaznak, és ha egyszer választottak, be vannak szorítva a választásukba, míg másokra ez nem vonatkozik. A trianoni magyarok online regisztrálhatnak a szavazásra, és bármennyi hibát követhetnek is el a kérelmükben, meg fogják kapni a szavazócédulát, hogy levélben szavazhassanak, míg a kivándorolt magyaroknak betű szerint el kell találni a kormány adatbázisában őrzött információt ahhoz, hogy regisztrálhassanak. Majd a kivándorolt magyaroknak személyesen meg kell jelenniük a követségen vagy a konzulátuson (vagy egy meg nem nevezett helyen), és további igazolványokat kell bemutatniuk ahhoz, hogy szavazhassanak. Feltéve persze, hogy korrekt tájékoztatást kapnak a szavazás időpontjáról és helyéről.


    Ez nem egyenlő rendszer. És újra és újra aggodalomra ad okot az, hogy miközben ebben a rendszerben annyi minden új mindenkinek, a választási iroda ennyi baklövést követ el. Ennek azért kellene különös aggodalmat keltenie, mert eddig még minden „baklövés” egyetlen irányba mutat: arra, hogy rábírják a romákat, hogy a Fidesz egyik parlamenti képviselőjére szavazzanak, arra, hogy a Fidesz-barát szavazóknak a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítsék a szavazást, és arra, hogy az ellenzék felé hajló vagy bizonytalan elkötelezettségű szavazók útjába odagördítsenek minden elképzelhető akadályt, a regisztrálásuk technikai okokból való elutasításától egészen odáig, hogy félrevezető tájékoztatást kapnak a szavazás helyéről és időpontjáról.


    Ahogy George Orwell mondta az Állatfarm című művében: „Mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek”. Ez most Magyarország állampolgáraira is igaz.

    Kategória: Kommentár | Reakció | Vélemény | Megtekintések száma: 807 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): magyar, vélemény, IV. rész, tikos, választói listák, választások 2014, kormány, Scheppele | Helyezés: 0.0/0