Forrás: 444.hu | Uj Péter | 2024.04.14.

• Szombat este több mint kétszáz drónt és több tucat cirkálórakétát indított az Iráni Forradalmi Gárda, hogy Izrael állam területére mérjen csapást.
• Izrael időben észlelte a támadást, és az Egyesült Államok segítségével megsemmisítette az eszközöket, mielőtt célba értek volna.
• A támadás mérete és jellege miatt példátlan mértékű eszkaláció lehetne az ősz óta forrongó Közel-Keleten. A térség legerősebb muszlim állama ugyan sokféle módon támadta már Izraelt, de ilyen nagyságrendű direkt csapást még sosem kísérelt meg.
• Irán damaszuszi konzulátusa elleni április eleji izraeli (vagy Izraelnek tulajdonított) támadásra válaszolt a szombati akcióval.
• A hírek szerint a szombati drón- és rakétatámadáshoz csatlakoztak Irán térségbeli proxierői. A jemeni húszik és a libanboni Hezbollah fegyveresei is indítottak támadóeszközöket Izrael felé, de ezek sem érték el a zsidó államot.
• Amerikai elemzők szerint a támadást direkt úgy tervezték, hogy az izraeli illetve az amerikai légvédelem időben reagálhasson.
• Erre utal, hogy az iráni külügy elég szokatlan módon azonnal „deeszkalációs szándékú” nyilatkozatot tett közzé, és kijelentette, hogy a sikertelen csapás után Irán a maga részéről „lezártnak tekinti az ügyet”.

Iránból több mint kétszáz drónt és több tucat cirkálórakétát indítottak Izrael irányába szombat este. A támadásról először az izraeli 12-es televízió számolt be, majd az izraeli hadsereg szóvivője, Daniel Hagari is megerősítette a hírt rendkívüli sajtótájékoztatóján.

Néhány órával később kiderült, hogy a támadóeszközök nem érték el Izraelt. Fényes objektumokat, robbanásokat láttak Jeruzsálem és Tel-Aviv felett, a ciszjordániai Ramallah térségében (fenti képünkön, az AFP fotóján egy Ramallah fölötti túzgömb látható) és más területeken is. Az izraeli hadsereg késő éjszakai tájékoztatása szerint összesen több mint kétszáz iráni drónt és több tucat cirkálórakétát semmisített meg a légvédelem az amerikai, a brit és a jordániai légierő segítségével. A támadóeszközök nagy részét még azelőtt lelőtték, hogy Izrael fölé értek volna.

Az izraeli hadsereg közlése szerint két helyen, az arabok lakta Umm al Fahem faluban és a Negev sivatagban egy beduin településen okoztak sérüléseket a kilőtt eszközök lezuhanó törmelékei. Az utóbbi helyszínen egy tízéves kisfiú szenvedett súlyos sérüléseket. Más anyagi kárról vagy sérülésről nem érkezett jelentés.

Iráni részről a támadást válasznak szánták Izrael április eleji szíriai akciójára, amikor az iszlám köztársaság damaszkuszi konzulátusára mért precíziós légicsapást, és megölte az Iráni Forradalmi Gárda egyik magasrangú parancsnokát. Irán azonnal kemény válasszal fenyegetőzött.

Az iráni forradalmi gárda szombat éjszakai közleménye szerint a támadást Izrael „legutóbbi bűnei” miatt indították. Szajed Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője az X közösségi oldalon közzétett üzenetében azt írta: „a gonosz rezsim elnyeri büntetését”. Mohammad Reza Astiani iráni védelmi miniszter szombat éjjel figyelmeztetett, hogy Teherán kemény választ ad minden országnak, amely „megnyitja a légterét vagy a területét Irán elleni izraeli támadásokhoz” –jelentette a Mehr iráni félhivatalos hírügynökség nyomán az MTI.

Joe Biden amerikai elnök szombaton annyit üzent Iránnak: Ne! (Hiába.)

A támadás hírére több térségbeli ország azonnal lezárta légterét és rendkívüli intézkedéseket vezetette be.

Teheránban viszont az Iráni Forradalmi Gárdát támogatót, az izrael elleni támadást éltető tüntetők jelentek meg éjszaka az utcákon.

Az iráni támadáshoz csatlakozott az iszlám köztársaság két legjelentősebb szövetségese vagy inkább proxihadereje: a libanoni Hezbollah és a jemei húszi milícia. A Hezbollah kis hatótávolságú föld-föld rakétákat indított, a jemeniek pedig több ezer kilométer távolságból drónokat.

Izrael azonnal az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kezdeményezte. A tanács vasárnap délután tart ülést, de elemzők arra számítanak, hogy az orosz–amerikai szembenállás illetve az ukrajnai háború miatt nem tudnak majd elítélő határozatot hozni, mivel Oroszország állandó tag, és vétójoga van. (Irán több mint ezer drónt szállított Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.)

Irán szombat esti akciója úgy növeli tovább közel-keleti feszültséget, hogy valószínűleg még most sem vezet drámai eszkalációhoz, illetve Irán és Izrael közötti nyílt háborúhoz. Amerikai elemzők szerint a támadást úgy tervezték, hogy megmutassa Irán képességeit és eltökéltségét, hogy kétezer kilométeres távolságból is csapást tud mérni ellenségére, de közben legyen ideje reagálni a légvédelemnek. Irán ezzel nemcsal demonstrál, de teszteli is haditechnikáját, figyeli az izraeli és az amerikai védelem reakcióját, taktikáját.

Az utóbbi években egyébként egyre komolyabb gondokkal, erősödő hazai ellenállással küzdő iráni rezsim a legnagyobb nyertese talán a gázai terrorcselekmények után kirobbant izraeli háborúnak. A Hamasz, a Hezbollah és az egyre aktívabb jemeni húszik támogatójaként, erős szíriai és iraki jelenléttel a térségben Irán képes volt potens katonai és politikai erőként mutatkozni az amerikai–izraeli szövetséggel, tulajdonképpen a nyugati világgal szemben. Az iszlám szunnita ágát követő, túlnyomóan arab nemzetiségű területeken is a síita és perzsa Iszlám Köztársaság jelenik meg a szunnita és arab palesztinok egyetlen erős támogatójaként.

A szombati támadás célja is az lehetett első sorban, hogy megmutassa: Irán képes fölvenni a harcot a környékbeli arab államokat többször legyőző Izraellel és szövetségeseivel. Nyílt háborúban valószínűleg nem sok esélye lenne, ha megpróbálná megtámadni a nagy haditechnikai fölényben lévő Izraelt, de már komoly kellemetlenséget tud okozni.

A drón- és rakétatámadások ugyan hamar elterelték róla figyelmet, de szombaton egy portugál konténerhajót is megtámadtak és elfoglaltak az iráni fegyveres erők a Hormuzi-szorosban, mivel úgy vélték, a hajó „Izraelhez köthető”.

A szombati eseménysor után a piaci elemzők az olajárak drasztikus emelkedését várják az árutőzsdéken.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap hajnalban 25 perces telefonos megbeszélést folytatott Joe Biden amerikai elnökkel.