Letelepedési kötvény helyett ingatlanvásárlás: újabb aranyvízum-osztogatásra készül a kormány. Mit keres az OTP még Oroszországban? Már keresi a módot a blokkolás blokkolására az Európai Unió. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Letelepedési kötvény helyett ingatlanvásárlás: újabb aranyvízum-osztogatásra készül a kormány

A letelepedési kötvényhez hasonlóan könnyen megszerezhető tartózkodási engedélyt kínál júliustól a kormány a külföldieknek, ezzel friss pénzt a számára fontos hazai üzleti köröknek. Ahogy a korábbi program, ez is főleg kínaiaknak szól, akik már tűkön ülve várják az indulását. Állampapír helyett most lakást kell vásárolni vagy ingatlanalapba fektetni – ezek tulajdonosai között ott a NER-elit. A magyar államnak semmilyen előnye nem származik az üzletből, viszont ismét drágulhatnak a nagyvárosi ingatlanok; más EU-országokban ezért is hagytak fel az ilyen letelepedési programokkal. Egy későbbi rendelet nevesítheti majd a közvetítőcégeket, amelyek – ahogy a kötvénybiznisznél – most is busás profitra számíthatnak.

Mit keres az OTP még Oroszországban?

Van még néhány nagyobb EU-s pénzintézet Oroszországban. A legnagyobb a Raiffeisen leányvállalata, azonban az OTP orosz bankja is igen jelentős pénzt termelt. Egyiknél sem látszik, hogy mikor tervez ténylegesen kivonulni, noha a lassúság miatt már amerikai szankciós retorziók is előkerültek.

Már keresi a módot a blokkolás blokkolására az Európai Unió

Legkésőbb a következő hétéves költségvetési ciklusról kezdődő egyeztetésig megoldást kell találni arra az ellentmondásra, hogy a tagállami szuverenitást biztosító vétójog az egységes fellépés és a gyors döntések akadálya lett. Egy 22 oldalas tervezetben keresi a lehetőségeket az Európai Bizottság.

Már a Fideszt is érdekli a csádi katonai szerepvállalás és a kínai rendőrök ügye

Ellenzéki kezdeményezésre áprilisban a parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága meghallgatást tart arról, hogy a tervek szerint kétszáz magyar katona menne Csádba, valamint arról, hogy a jövőben kínai rendőrök járőrözhetnek Magyarországon. Kósa Lajos fideszes szakbizottsági elnök még a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát is felelősségre vonta. A tervezett csádi misszió körül elég sok a kérdőjel, cikkünkben ezeket járjuk körbe.

Egy másik cikkünkben a kormány válasza alapján arról is beszámoltunk, hogy a májusi csádi választást követően az új parlament és kabinet döntésén múlik majd, hogy a védelmi együttműködés milyen konkrét formát fog ölteni.

Gondozottból segítő: „Piszkavassal verte anyámat, mi mellette feküdtünk”

Márciusban közöltük egy volt állami gondozott, ma már a gyermekvédelemben dolgozó szakemberrel készített interjúnk első részét. Akkor elsősorban az állami gondozásban tapasztalt körülményekről, a gyermekotthonok világáról és bántalmazó nevelőszülőjéről beszélt. Most visszamegyünk egészen vér szerinti szüleinek történetéig.

„A gyermekbántalmazás legalizált formája” – akiket kivet magából a magyar közoktatás

Bár az elmúlt tizenhét évben itthon tízszeresére emelkedett az autista gyermekek száma, az állam még mindig nem biztosítja számukra egyik alapvető jogukat: az oktatáshoz való hozzáférést. Számtalan jogi kiskapu áll az iskolák rendelkezésére, amelyeket rendre ki is használnak, hogy megfosszák az érintett gyerekeket a kizárólag papíron létező integrált oktatástól, azzal oldva meg a velük járó problémát, hogy eltüntetik őket szem elől. Amit a magyar oktatás ma elkövet az autista gyerekekkel szemben, annak eredményei felnőttkorban is messzehatók a szakértők szerint.

A kormány korábbi bejelentéseinél is sokkal rosszabban alakult a 2023-as költségvetési hiány

Tavaly is jóval túlköltekezett a magyar kabinet az ország bevételeihez képest: több mint 5018 milliárd forint, GDP-arányosan 6,7 százalékos lett a kormányzati szektor hiánya. A bejelentések tavaly ősszel még 3,9 százalékot jeleztek előre, ennek lett majdnem a kétszerese a vége.

Nyomoznak Balásy Gyula cégeinek szerződései miatt, cikkünk nyomán fordultak az ügyészséghez

Március elején megjelent tényfeltáró cikkünkben annak jártunk utána, hogy miként működik Rogán Antalnak köszönhetően a kommunikációs és rendezvénypiacon monopolhelyzetbe kerülő cégcsoport. Cikkünk megjelenése utána a DK-s Vadai Ágnes fordult a legfőbb ügyészhez.

A sajtószabadság EU-s védelme: későn és kompromisszumokkal, de végre van

Részben a Magyarországon történtek miatt megszületett az első olyan európai uniós szabályozás, amely a sajtószabadságot hivatott garantálni. Szakértők szerint ez előremutató, és alkalmas lehet a sajtószabadság védelmére – csak épp nem Magyarországon, mert itt tíz évvel ezelőtt lett volna szükség hasonlóra. Új szabályok vannak a közösségi médiára is, ami egyenesen a Fidesznek kedvezhet.

Visky András: Magyarországon kötelező tartozni valamelyik oldalhoz

„A politika leural mindent, folyamatos belső háborúban él az ország” – többek között így összegezte a hazai helyzetet Visky András erdélyi magyar író, a tavaly megjelent, nagy sikerű Kitelepítés szerzője, akit idén március 14-én Kossuth-díjjal ismertek el.

Teljesítményhez köthetik a kifizetéseket a jövő kohéziós politikájában

Az európai uniós tagság húsz éve alatt a csatlakozás idején mért fejlettségi átlag 52 százalékáról az egy főre jutó átlagos EU-GDP nyolcvan százalékára zárkózott fel Közép- és Kelet-Európa – írták a kilencedik kohéziós politikai jelentésben, amely meggondolandónak tartja a politika átállítását teljesítményalapú végrehajtási modellre.

Kelet-európai lehet a NATO új vezetője?

Idén négy jelentős politikai pozícióban is személycsere lesz: az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki posztján, az unió külügyi főképviselői helyén, valamint a NATO élén. A néppárti Ursula von der Leyen jelenlegi bizottsági elnök esélyes a duplázásra, de a leköszönő román elnök, Klaus Johannis még bekavarhat.

Alig látszik valami a nagy európai atomerőmű-építési lázból

Az energiaválság sokféle válaszreakciót csalt elő az európai uniós tagországok vezetőiből, sokan például új atomerőművek építését kezdték szorgalmazni. A krízis végül a vártnál jóval hamarabb véget ért, de érdemes mérlegre tenni, hogy néhány, az atomra tétet tevő országban meddig jutottak.