A brit fegyveres erők egykori vezetője azt mondta, hogy az Egyesült Királyság "valamilyen háborúban áll" Oroszországgal – bár nem olyanban, amelyet a legtöbben felismernének. Lord Houghton, aki 2013 és 2016 között a védelmi vezérkar főnökeként szolgált, azzal érvelt, hogy széles körű stratégiai konfliktus van Oroszország és az Egyesült Királyság, valamint szövetségesei között. Azt mondta, hogy ez magában foglalja a kiber-, energia-, élelmiszer-, és gazdasági szankciók mellett a félretájékoztatás, a politikai merénylet, a terrorizmus és más területeken alkalmazott taktikákat.

A volt katonai főnök szerint Putyin még mindig azt hiszi, hogy nyerhet, vagy legalább megteremtheti a körülményeket egy előnyös békéhez. Lord Houghton azt is mondta, hogy az ukrajnai háború a fő oka a jelenlegi megélhetési válságnak.

Legfeljebb 13 ezer ukrán katonát öltek meg az orosz invázió kezdete óta – közölte Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. Ritka, hogy Ukrajna adatokat az áldozatok számáról. Podoljak adatait az ország hadserege nem erősítette meg.

A múlt hónapban a legrangosabb amerikai tábornok, Mark Milley azt mondta, hogy a háború kezdete óta körülbelül 100 000 orosz és 100 000 ukrán katona halt meg vagy sebesült meg.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője szerdai videóbeszédében 100 ezer halott ukrán katonáról beszélt. Az EB szóvivője azonban később tisztázta, hogy ez tévedés volt, és az adat a halottakra és a sebesültekre együttesen vonatkozik.

A 24-es ukrán tévének nyilatkozva Podoljak azt mondta, "hivatalos értékeléseink vannak a vezérkartól, ezek 10 000 és 12 500-13 000 halott között mozognak". Hozzátette: a megölt civilek száma "jelentős" lehet. Azt is felvetette, hogy az invázió február 24-i kezdete óta 100 000 orosz katona meghalt, és további 100 000-150 000 megsebesült, eltűnt, vagy nem tudott visszatérni a harcba.

A BBC orosz szolgálata megállapította, hogy február 24. óta legalább 9311 bármilyen rangú orosz katona halt meg, a valódi halálos áldozatok száma pedig meghaladhatja a 18.600-at.

Magyarország területére 2022. december 1-jén az ukrán-magyar határszakaszon 5302 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5837 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 175 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 1-jén 27 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.

Ukrajna hadserege szerint az orosz erők több városból kivonulnak Zaporizzsja déli részén. Azt is közölték, hogy Moszkva evakuálni készül a régióból az oroszok által telepített tisztségviselőket.

Az orosz egységek elhagyják Mihajlivka, Polohi és Inzenerne városokat, amelyek délre találhatók Zaporizzsjától – közölte az ukrán vezérkar.

Független források egyelőre nem erősítették meg az ukrán állításokat.

Egy brit védelmi és biztonsági agytröszt - elfogott orosz dokumentumok alapján - felfedte Moszkva Ukrajnára vonatkozó inváziós tervének részleteit. Putyin azt tervezte, hogy 10 napon belül elfoglalja, ez év augusztusára pedig annektálja is Ukrajnát – közölte a Royal United Services Institute for Defense and Security Studies (RUSI).

A brit hadsereghez köthető agytröszt szerint az orosz tisztviselőknek csak egy kis csoportja volt tisztában a teljes tervekkel. Még az orosz hadseregen belüli egységek helyettes vezetői sem tudtak a megszállási tervről napokkal az invázió kezdete előtt, a taktikai katonai egységek pedig csak órákkal azelőtt kaptak parancsot.

A dokumentumokból az is kiderült, hogy Oroszország az ukrán erőművek, repülőterek, vízkészletek, a jegybank és a parlament elfoglalását tervezte – és az orosz különleges szolgálatok feladata lett volna az ukrán vezetés meggyilkolása. Azt feltételezték, hogy az ukrán kormány tisztviselői "vagy elmenekülnek, vagy elfogják őket az invázió sebessége miatt" - mondta a RUSI.

Az ukrán hírszerző közösség úgy véli továbbá, hogy Oroszország azt tervezte, hogy fehérorosz légideszant egységeket használ a rivnei és a hmelnickij atomerőművek elfoglalására. Az inváziós terv állítólag részletezte az ukrán atomerőművek elfoglalását, hogy megvédjék az orosz csapatokat, megszerezzék az irányítást az ország energiarendszere felett, és potenciálisan zsarolják az európai országokat a sugárszennyezés kockázatával.

Oroszország azt tervezte, hogy az inváziót "masszív rakéta- és légicsapással" indítja ukrán katonai célpontok ellen - közölte a RUSI. Moszkva nem akarta célba venni az olyan kritikus infrastruktúrákat, mint az erőművek és a vasutak, mert ezek kulcsfontosságúak az ország megszállása szempontjából.

Az orosz kémelhárítás listákat állított össze néhány ukránról. Négy kategóriába sorolták őket: akiket meg kellene ölni, akik elnyomásra és megfélemlítésre szorulnak, valamint a semlegesek, akiket együttműködésre kell ösztönözni, és azok, akik egyébként is készek az együttműködésre.

Oroszország állítólag a regionális kormányzók és a helyi hatóságok kényszerű együttműködését is tervezte, és az FSZB-t bízták meg a helyi tisztviselők elfogásával. Idővel azt tervezték, hogy tanárokat és más tisztviselőket hoznak Oroszországból, hogy megkezdjék az "ukránok átnevelését".

A Sky News információi szerint az ukrán főváros lakóit arra kérték, hogy gyűjtsenek vizet, élelmiszert és meleg ruhát arra az esetre, ha az orosz légicsapások teljes áramszünetet okoznának. Vitalij Klicsko polgármester arra figyelmeztetett, hogy a fagypont alatti hőmérséklet miatt az otthonok gyorsan kihűlhetnek egy tartós áramszünet és a távhőellátás teljes hiánya esetén. Klicsko azt mondta, hogy az embereknek meg kell fontolniuk, hogy ideiglenesen elköltöznek és Kijev külvárosában élő barátoknál vagy rokonoknál szállnak meg.

A városban 430 úgynevezett "Legyőzhetetlenségi pont" működik, ahol fűtött helyiségben aggregátorok biztosítanak áramot a telefonok töltéséhez, de Klicsko szerint ez kevés a 3,5 millió lakosú város számára. „Még 500 sem segítene, 5000 is kevés lenne" – mondta.

Az ukrán elnök szerint még az orosz terror és a teljes körű háború sem győzött meg egyes ukránokat arról, hogy érdemes legyőzni az orosz birodalmi törekvések támogatását, ezért olyan körülményeket akarnak teremteni, ahol egyetlen, az agresszor államtól függő szereplőnek sem lesz lehetősége manipulálni az ukránokat és belülről gyengíteni Ukrajnát.

A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács utasította a kormányt, hogy terjesszen elő olyan törvénytervezetet, amely ellehetetleníti az Orosz Föderáció befolyási központjaihoz kötődő vallási szervezetek ukrajnai működését. Növelni akarják az Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szolgálat hatáskörét, a  nemzetbiztonsági szerveknek pedig fokozottabban kell figyelniük az orosz különleges szolgálatok felforgató tevékenységének azonosítására az ukrajnai vallási környezetben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében bejelentette, hogy egy fogolycserének köszönhetően újabb 50 ukrán katona, köztük négy tiszt került haza az orosz fogságból. A háború kezdete óta már több mint 1300 ukránt sikerült fogolycserével kiszabadítani.

Előző tudósításunkat ITT TALÁLJA.