Belföld
[5504]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[149]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[380]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[313]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[182]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4049]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[428]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1227]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2407]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1361]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[594]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4064]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2947]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[376]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3303]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
11:49:04 Varga Zs. András egy tanulmányban arról ír, hogy a korlátlan bírói függetlenség bírói önkényhez vezet | |
Forrás: Magyar Narancs | 2020.10.25. Az új főbíró szerint a bírói a legveszélyesebb hatalmi ág, a bírói önigazgatás pedig téveszme. „Halaszthatatlan feladat a bírói függetlenség természetes korlátainak újra-felfedezése és érvényesítése” – írja Varga Zs. András Valóban a legkevésbé veszélyes hatalom? Létezik-e természetes korlátja a bírói függetlenségnek? című tanulmányában. Varga Zs. – akit a parlament Fidesz-KDNP-s többsége hétfőn a magyar legfelsőbb bíróság, a Kúria elnökévé választott – kifejti, hogy a bírói hatalmi ágat veszélyesebbnek tartja a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnál, a „rendszerszintű bírói önkény” kialakulásához pedig arra volt szükség, hogy „a bírói hatalom nélkülözhetetlen biztosítéka, a függetlenség fokozatosan korlátmentessé váljon.” Hiába ellenezte az Országos Bírói Tanács, megválasztották Áder jelöltjét a Kúria elnökénekVarga Zsolt András kilenc évig töltheti be új tisztségét. Varga Zsolt Andrást a parlament 135 igen szavazattal választotta meg 26 nem szavazat ellenében. Az ellenzéki pártok kivonultak a teremből a titkos szavazás előtt, a DK korábban jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson. Korábban jelölését elutasította az Országos Bírói Tanács, indoklásukban azt írták: elismerik Varga Zs. Elolvasom a cikket itt: magyarnarancs.hu > powered by embedly „A jog többrétegűsége” című, idén kiadott tanulmánykötetben megjelent cikk fontos adalék lehet ahhoz, hogy megértsük, az ítélkező bíróként egyébként egy percet sem dolgozó új kúriai elnök hogyan gondolkodik a bírói függetlenségről, a bírák szerepéről. Az alábbiakban megkísérlem röviden összefoglalni főbb állításait. Érvényesülési zavarok Varga Zs. jogtörténeti-jogfilozófiai fejtegetéssel indítja írását, a jogrendszerben fokozatosan megjelenő „anomáliákról” beszél, amelyek „a jog érvényesülésének zavarához” vezettek, legalábbis ahhoz a faék egyszerűségű állapothoz képest, amikor a bírónak még csak arról kellett döntenie, hogy egy konkrét tényállás – például rabszolga tulajdonba vétele pénzfizetés ellenében – megfelel-e a rá vonatkozó jogszabálynak. Melyek ezek az anomáliák Varga Zs. szerint? Először is a jog absztrakciós szintjének növekedése – azaz a jogelvek, alapvető jogok és értékek megjelenése a tételes jogban. „Ezek esetenként már olyan elvont fogalmakat és az általuk takart elvont jogtárgyakat tartalmaztak, amelyek mindennapi jelentése is vitatható volt: emberi méltóság, önrendelkezés, tisztességes eljárás. Bármennyire provokatívnak tűnik, ez már jogi anomáliához vezetett.” Másodsorban a kartális alkotmányok és az alkotmánybíráskodás elterjedése. „A kartális alkotmány már világosan hordozta a kötelező erő viszonylagossá tételét: a törvény kötelező, de van egy még kötelezőbb norma, az alkotmány-törvény. (…) Ennek folytán megkettőződött a törvény érvényességén nyugvó kötelező erőt biztosító intézményi akarat: már nem elegendő a parlamenti (demokratikusan legitimált) döntés, hanem erre irányuló indítvány esetén az alkotmánybírósági jóváhagyás is szükséges (ha ezt nem kezdeményezik, a törvény érvényessége mintegy függőben marad).” Végül anomália az Európai Unió jogrendje is Varga Zs. szerint, amely az állami jog mellé/fölé épült, és legalábbis elbizonytalanította annak kizárólagos érvényesülését. Túl sok értelmezés Tanulmányának második részében az új kúriai elnök arról értekezik, hogy a 18. században élt amerikai államférfi, Alexander Hamilton megállapításával szemben a bírói hatalmi ág nem a legkevésbé veszélyes, hanem éppen hogy mind közül a legveszélyesebb. A fentebb taglalt „anomáliák” megjelenése ugyanis azt eredményezte, hogy a bírónak már értelmeznie kell a jogszabályokat, azokat össze kell vetnie a jogelvekkel, az alkotmánnyal vagy a nemzetközi joggal, ez a szabad jogértelmezés pedig végül „átcsap a szabad jogalakításba, az alkotmányozó hatalom elvonására az erre feljogosított választott testülettől”. A bírói függetlenséget, a kényszer nélküli ítélkezést persze Varga Zs. is fontosnak, „történeti alkotmányunk vívmányának” nevezi, a parttalan értelmezési szabadságot viszont bírálja. „Eredetileg szó nem volt tehát teljes diszkrécióról, a törvények szabad, a bíró elképzelése szerinti önkényes értelmezéséről. Éppen ellenkezőleg a bíró dolga az volt, hogy felismerje a törvény őt kötelező értelmét, és arra alapítsa a döntését. (…) Ezt zavarta meg a posztmodern dekonstrukció, a fogalmi relativizmus, a szavak világos értelmének elveszítése, a jogrendszer további absztrahálása – jogelvek, alapjogok, értékek megjelenése.” „Mindez végül oda vezetett, hogy a bíró függetlensége teljes értelmezési szabadsággá fajult” – írja Varga Zs., majd azokat a nemzetközi intézményeket kezdi kritizálni, amelyek tiltják a bírók jogértelmezési szabadságának korlátozását. Bírálja az EU Bíróságának ítéletét, amely a lengyel kormány által felállított fegyelmi bírósági rendszert nem minősítette függetlennek, és elítéli azokat a lengyel bírákat, akik az eljárást kezdeményezték. „Nehéz elképzelni, hogy a bírák függetlensége, a véleménynyilvánítás és a bírák gyülekezésének szabadsága olyan mértékben kiterjeszthető lenne, hogy az alkotmány vagy az állam törvényeinek, az alkotmányos intézmények legitimitásának vagy általában a többi bíróság függetlenségének kétségbe vonását is magában foglalná.” Az újonnan megválasztott kúriai elnök ezután a magyar bíróságoknak is odaszúr, mert szerinte ítéleteikben keveset hivatkoznak az Alaptörvény azon passzusára, mely szerint „a bíróságoknak az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezniük, hogy azok – többek között – erkölcsös célt szolgálnak”. Hogy az „erkölcsös cél” kifejezés mégis alig szerepel a bírósági határozatok tárában, az „arra utal, hogy az Alaptörvény nem érvényesül kötelező normaként a bírói joggyakorlatban. Erősen kétséges, hogy a bírói függetlenség erre kiterjedne.” Természetes korlátok A befejező részben Varga Zs. András azt taglalja, milyen „természetes korlátokat” lehet szembeállítani a szerinte túlzott bírói függetlenséggel és értelmezési szabadsággal. Úgy látja, a bíróságok nem lehetnek függetlenek az alkotmánytól és a jogszabályoktól, és fontos korlát a jogegység követelménye is. A Kúriának a jogegység előmozdítására szolgáló jogosítványait épp egy közelmúltbeli törvénymódosítás erősítette meg, aligha kétséges, hogy Varga Zs. ezeket használni is fogja majd. A bíró szerinte saját államától sem lehet független. Az Alaptörvény a bíróságoknak is kötelességévé teszi Magyarország alkotmányos önazonossága védelmét. „Hatályban lévő törvény alkalmazását általános hatáskörű bíróság az uniós jog kiterjesztő értelmezésével nem tagadhatja meg” – írja Varga Zs. Ha egy magyar jogszabály egyértelműen ütközne egy konkrét uniós jogi normával, akkor legfeljebb az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezheti a magyar bíróság, hiszen az uniós jogba ütközés Varga Zs. szerint maga után vonja, hogy a kérdéses jogszabály alaptörvény-ellenes is. Végül a bíráknak a politikai tevékenységtől is tartózkodniuk kell. Varga Zs. úgy látja, e körben „a bírói tanácsokra és egyéb bírói szerveződésekre” is szükséges figyelni , ezeket a Velencei Bizottság sem követendő megoldásként említi. „A hazai szabályokat érdemes tehát újragondolni a bírói testületek szerepének furcsa félreértése, a bírói önigazgatás téveszméjének kiküszöbölése érdekében” – írja, mert a bírói függetlenséget a bírói önérdekvédelmi, „szakszervezeti” befolyással szemben is védeni kell. Varga Zs. András pályájáról, és arról, hogyan fogadták elnökké választását a Kúrián, a Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában hosszabb elemzést olvashatnak "Jobbról előzött" címmel. Az újságra itt lehet előfizetni. Magyar NarancsKedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő? Elolvasom a cikket itt: magyarnarancs.hu > powered by embedly | |
|