Forrás: Új világtudat |  2020.07.07.

Wadi Al-Salam, ami a "béke völgyét" jelenti arabul, egy ősi iszlám temető az iraki Nedzsef szent városa mellett. A levegőből úgy néz ki, mint egy kiterjedt város, ahol több mint hatmillió embert temettek el.

Ősi prófétákat, imámokat, királyokat, tudósokat és civileket temettek el ebben a temetőben közel 1500 éven keresztül, és becslések szerint évente több százezer új temetésre kerül sor a helyszínen.

Míg Nedzsef Irak egyik legnagyobb városa, melynek közel 600 000 lakosa van, addig a szomszédos "halottak városában" mintegy tízszer ennyien nyugszanak. A hatalmas temető területe körülbelül 6 négyzetkilométer, amely nagyjából egy kisebb város méretének felel meg.

Több millió állampolgár, valamint több száz nagy tiszteletben tartott iszlám vallási alak, pap és politikai, valamint társadalmi vezető található a temetőben. A helyszín Ali ibn Abi Tálib imám szentélyének közelében található, emiatt szinte az összes iraki síita muszlim itt szeretné, ha eltemetnék.

Tartós hagyomány

Wadi Al-Salam az egyetlen temető a világon, ahol a temetkezés továbbra is folytatódik úgy, mint közel 1500 évvel ezelőtt. A temetőben égetett téglából épült és vakolattal ellátott sírok vannak, amelyek magassága változó. A sírok között megtalálhatók a gazdagok által épített szobaméretű családi kripták, amelyek tetejére gyakran kupolákat emeltek.

Az 1930-as és 1940-es évekből származó sírok saját stílussal rendelkeznek, akár 3 méter magasak is lehetnek, lekerekített felső résszel, hogy az emberek messziről láthassák őket. Azt mondják, hogy mindegyik kripta akár 50 testet is képes befogadni, és többféle temetkezési forma lehetséges, alacsony sírokkal és magas sírokkal (tornyokkal). Vannak olyan földalatti sírkamrák is, amelyekhez csak létrán lehet hozzáférni.

Mindenki temetője

Wadi Al-Salam nemcsak a sííta iszlám iskola követői számára jelenthet végső nyughelyet, és kevés különbséget tesz a gazdagok és a szegények között; vannak olyanok is, akik fizetnek másoknak, hogy itt temessék el őket.

A világ minden tájáról érkeztek ide elhunytak, beleértve Délkelet-Ázsiát, Indiát, Pakisztánt, Iránt, az Arab-öblöt, valamint más országokat. Érdekes módon a libanoniaknak saját részük van a temetőben, és az első libanoni temetés 1964-ig nyúlik vissza, amikor Mohammad Taqi Sadiq sejk itt lelt végső nyugalomra.

Történelmi jelentősége

Wadi Al-Salam történelmi jelentősége abban rejlik, hogy a legrégebbi ismert muzulmán sírok egy része itt található, és Ali Ibn Abi Tálib imám szentélyének helye. Ali Ibn Abi Tálib volt Mohamed próféta unokatestvére és veje, aki 656 és 661 között uralkodott az iszlám kalifátus felett. Ő volt az első férfi, aki áttért az iszlám vallásra.

A temetőben sok más próféta, király, herceg és szultán van eltemetve, köztük Húd próféta, Száleh próféta és Muhammad Baqir al-Sadr ajatollah.

Rituálék és hagyományok

A temető fontos szerepet játszik a síita hitben, mivel azt mondják, hogy minden hűséges férfi és nő lelke végül Wadi Al-Salamba költözik, függetlenül attól, hogy hol temetik el. Néhány rituálé során, amelyet a temetés előtt végeznek, lemossák  a testet és bebugyolálják, a temetési imák az Ali imám szentélyben hangzanak el, az elhunytat háromszor körbeviszik a szentély körül, és néhány verset mondanak el a koránból a temetőben.

Katonai jelenlét

Az utóbbi években a katonai jelenlét fokozódott a térségben előforduló gyakori erőszak miatt. A 2003-as iraki invázió során az iraki milícia fegyveres harcosai gyakran használták a temetőt, hogy elrejtőzzenek és csapdába ejtsék az ellenséges egységeket.

Mivel tele van kanyargós utakkal és föld alatti mauzóleumokkal, az amerikai hadsereg nem tudta átvenni a terület irányítását. Amikor a lázadók a szűk helyeken menekültek a zsúfolt sírok között, az iraki hadsereg könyörtelenül lebuldózerelte a sírokat. A sírokból megmaradt roncs ketrecek a mai napig ott vannak az utak mentén.

Az Irakot 2003 óta elborító erőszak és az ebből fakadó sok haláleset miatt a temetőt körülbelül 40 százalékkal megnövelték. A temető ettől az időponttól kezdve évente növekedett, először az amerikai erőkkel való összecsapások, majd a 2006-2007-es szektárháborúk során, amikor a síiták és a szunniták egymást ölték, és végül az iraki hadsereggel folytatott 2008-as csaták idején.

2014-től kezdve, amely egybeesik az ISIS-el (Iszlám Állam) kialakult konfliktusokkal, arról számoltak be, hogy a temetkezési helyek elfogytak, amelynek eredményeként sokat elloptak, illegálisan újraértékesítettek vagy improvizáltak.

Ennek eredményeként a temetkezési költségek azóta is növekednek, egy szokásos 25 négyzetméteres családi parcelláért körülbelül öt millió iraki dinárt (1,3 millió forint) kell fizetni. Ez kétszerese annak az összegnek, amelyet akkor kellett fizetni, mielőtt az iraki erőszak 2014-ben eszkalálódott.

Wadi Al-Salam jelenleg az UNESCO globális örökség nyilvántartásának ideiglenes listáján szerepel. (1)

(1) - https://www.ancient-origins.net/ancient-places