Forrás: !!444!!! | Sarkadi Zsolt | 2018.12.12.

Várhatóan szerdán megszavazza a parlament a közigazgatási bíróságokról szóló, Semjén Zsolt által beterjesztett törvényjavaslatot, ezzel pedig minden akadály elhárul az elől, hogy a 2019-től a kormányzatnak fontos ügyekben már egy külön bírói szervezetrendszer döntsön, olyan bírókkal, akik teljes egészében a kormánytól, ezen belül is az igazságügy-minisztertől függnek. Ezzel a gyakorlatban megszűnik a magyar államigazgatás bírói ellenőrzése, hiszen, ha valakinek gondja van a kormány által irányított szervek valamilyen döntésével, a jövőben csak olyan bíróságnál keresheti az igazát, amik szintén a kormány befolyása alatt állnak.

A törvény minden magyar ember életét befolyásolja, hiszen rengeteg élethelyzetben kerülünk kapcsolatba az állam valamelyik hatóságával, adót fizetünk, ingatlant vásárolunk és adunk el, építkezünk, autót veszünk, céget üzemeltetünk, rendőrségi bírságot fizetünk. Ezekben az ügyekben a közigazgatási bíróságok felállása után egy kicsivel kevésbé leszünk majd biztonságban az állammal szemben. De ezeken túl a jövőben nehezebb lesz megtámadni a Magyar Nemzeti Bank vagy a Gazdasági Versenyhivatal döntéseit, és a sztrájkokról, tüntetésekről, de a választásokkal és a közbeszerzésekkel kapcsolatos problémákról is a közigazgatási bíróságok döntenek majd.

A kormány javaslatában szereplő különbírósági rendszerről rengeteg cikk jelent meg a magyar sajtóban, és a 444-en is. Aki nem akar elveszni ezekben, de tudni szeretné, mi a jogvédők legfontosabb aggálya a törvénnyel, annak most megpróbáljuk röviden összefoglalni.

A törvény legtöbbet kifogásolt eleme, hogy a közigazgatási bíróságok bíráinak kinevezéséről és előléptetéséről a javaslat szerint az igazságügyi miniszter dönt majd. Igaz, a bíróságok függetlenségét elvben biztosító Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorolja majd a bíráknak jelentkezőket, a szervezet döntését a miniszter bármikor megváltoztatja, ebben nem korlátozza semmi. Ezen kívül az igazságügyi miniszter gyakorolja majd a munkáltatói jogokat a közigazgatási törvényszékek elnökei felett, ő határozza meg a közigazgatási bíróságok bíráinak és igazságügyi alkalmazottainak létszámát, intézi a bírák vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatokat, és befolyással van a közigazgatási bíróságok számára elkülönített költségvetési források fölött is.

Ehhez képest a rendes bíróságok még a Handó Tünde által vezetett Országos Bírói Hivatal ellenőrzése alatt is sokkal kevésbé függnek a kormánytól és a Fidesztől. Az új közigazgatási bíróságok bíráinak karrierjére és a bírósági munkára messze Trócsányi László igazságügyi miniszter döntései lesznek a legnagyobb hatással, éppen ezért a rendszer erős függési helyzetbe taszítja a bírákat a kormány felé.

„Egy ilyen rendszerben nagy a veszélye annak, hogy tisztességes és független bírók nehezen tudnak majd érvényesülni, valamint a bírósági vezetők kiválasztásánál a kormányhoz való lojalitás meghatározó szempont lesz. Ezért aztán búcsút mondhatunk az olyan ítéleteknek, ahol fontos, a kormányerő számára is érzékeny ügyben az állampolgár nyerni tud az állammal szemben.” - írta a Magyar Helsinki Bizottság a törvénytervezetről. Miután a kritikák miatt Trócsányi László beleegyezett abba, hogy a törvényről a Velencei Bizottság véleményét kéri a kormány, a Helsinki kérte, hogy a javaslat elfogadásával is várja meg a Velencei Bizottság véleményét az Országgyűlés, ez azonban nem fog megtörténni, a Velencei Bizottság észrevételei ugyanis leghamarabb tavasszal érkezhetnek meg.

A kritikusok szerint a törvénytervezetből az is kiolvasható, hogy a kormány igyekszik minél hamarabb kiszorítani a rendszerből a régebben kinevezett, tapasztalt és esetleg a kormányhoz nem feltétlenül hű bírákat, az ő helyeiket pedig fiatal, akár bírói tapasztalattal sem rendelkező, de kormányhű káderekkel töltenék fel.

Ez a szándékot igazolhatja, hogy a javaslat szerint a bírói tapasztalat mellett a közigazgatási bírók kinevezéskor beszámítható az államtitkári, a minisztériumi főosztályvezetői vagy akár a parlamenti képviselői tapasztalat is.

A közigazgatási bíróságok vezetőinek kinevezésekor pedig az igazságügyi miniszter még meghallgatásokat is tarthat, de igaz, meghallgatja az Országos Közigazgatási Bírói Tanács véleményét is.

Ezen kívül várhatóan a közigazgatási bírósági szervezetrendszer élére is megbízható Fidesz-káder kerül, Patyi András, aki korábban Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és a Nemzeti Választási Bizottság elnöke volt. Várhatóan Patyi lesz a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, az esztergomi székhelyű Közigazgatási Felsőbíróság pedig a Budapest Környéki Közigazgatási Törvényszék, a Debreceni Közigazgatási Törvényszék, a Győri Közigazgatási Törvényszék, a Miskolci Közigazgatási Törvényszék, a Pécsi Közigazgatási Törvényszék, a Szegedi Közigazgatási Törvényszék és a Veszprémi Közigazgatási Törvényszék fellebbviteli fóruma.

A kormány 2012-ben már megpróbálkozott hasonlóval, akkor a nemzetközi és hazai tiltakozás visszarettentette őket. Az azonban évek óta nem titok, hogy a kormány átalakítaná a bírói szervezetet, az elmúlt 8 évben több kormányzati és fideszes politikus nyíltan kritizálta a bíróságokat, mikor azok nekik nem tetsző döntéseket hoztak, az utóbbi években pedig a fideszes médiában is elszaporodtak a kormánnyal nem szimpatizáló bírákat mocskoló, lejárató cikkek. Az parlamenti ciklus nagyobb részében azonban a Fidesz nem tudott volna a mostanihoz hasonló javaslatot átverni, 2015-ben ugyanis a tapolcai időközin bukták a kétharmadot, a bírósági átalakításhoz pedig kétharmados többség szükséges. Nem véletlen, a tavaszi választások után nem sokkal át is ment a parlamenten a hetedik alkotmánymódosítás, ami a közigazgatási különbíróságok felállítását is lehetővé tette. Ez alapján nyújtották be most ezt a törvényjavaslatot is.