A pénteki Magyar Közlönyben kihirdetett kormányrendelet értelmében a cégek egyoldalúan bevezethetik a 24 hónapos munkaidő-keretet. Ez lényeges könnyítés a most leálló, vagy tevékenységüket visszafogó nagyvállalatok számára, számukra ugyanis ez egy fontos rugalmassági elem lehet, akár az elbocsátásokat is visszafoghatja, de a változtatásnak ára van.
A rendelet elsősorban a termelő vállalatoknak segít. A kényszerű leálláson lévő cégek ugyanis most is állásidőre járó alapbért fizetnek az el nem bocsátott dolgozók számára, miközben kiesik a bevételük, később a 24 hónapos munkaidőkeret alatt viszont lehetősége lesz a munkaadónak az így kiesett órákat ledolgoztatni a munkavállalókkal.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség kifogásolta az új rendelkezést. Közölték, hogy a céget "így semmilyen veszteség nem éri, miközben a munkavállaló majd beleszakad a munkába". A szakszervezet úgy véli, hogy "a kormány a magyar munkavállalókkal szemben újra a korábban adókedvezményekkel, mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel és maximális rugalmasságot biztosító munka törvénykönyvével megsegített multinacionális vállalatok mellé áll".
Kiemelik azt is, hogy az ilyen hosszú munkaidőkeret elviselhetetlen terheket róhat a munkavállalóra. A jelenlegi szabályozás értelmezésük szerint lehetővé teszi: Havi (!) 1 pihenőnap kiadását. Heti 60 órás munkavégzést. Mindezt túlórapótlékok nélkül, hiszen a ledolgoztatott órák helyett a munkáltató kiadhat pihenőnapokat, mint most, amikor állnak az üzemek. A dolgozót az intézkedés röghöz köti, hiszen, aki most nem végez munkát, annak negatív órái, tartozása halmozódik fel, amit vissza kell fizetnie, amikor munkahelyet akar váltani vagy nyugdíjba szeretne vonulni.