Forrás: GALAMUS-CSOPORT | 2014.03.30.

A Deutschlandradio német közszolgálati adó honlapján Stephan Ozsváth összeállítása jelent meg Szubkultúra – A szélsőjobb ugrásra készen külföldre tart címmel. Magyarország kivérzik: a fiatal diplomások elhagyják az országot, a többiek radikalizálódnak. Növekszik a szélsőjobboldali csoportosulások létszáma, egyre népszerűbb a rasszista rockzene. De ellenállás is mutatkozik vele szemben.

Kávéház Budapesten, a Nyugati pályaudvar közelében. A 23 éves Szofia latte macchiatóját kevergeti. Tulajdonképpen a szerbiai Novi Sadról (Újvidékről) származik, de a balkáni háborúk miatt áttelepült Budapestre, amikor 3 éves volt. Most munkát keres.

„Nem könnyű. Hihetetlenül sok időbe kerül, amíg az ember talál valami munkát. Már ismerősök segítségével sem egyszerű. Egy bemutatkozó interjú nem garancia semmire. Az internetes munkahely-börzéken minden mennyiségben vannak munkaajánlatok, de abszolút irreálisak: rosszul fizetettek, vagy azt írják, hogy szívesen látnak pályakezdőket is, aztán mikor odamegy az ember, azt mondják: három-négy év szakmai gyakorlat az elvárás.”

Saját autó, számítógép – ezt is gyakran elvárják, de nem mondják – meséli a szőke, hosszú hajú, öntudatos lány. A kávéház közelében lakik, még az édesanyjával, öt nyelven beszél. Saját lakásra nincs pénze. Alkalmi munkákkal tartja magát víz felett – meséli. Fordítások, idegenvezetői munkák – persze minden feketén. Hogy elköltözne-e máshová egy munkahely kedvéért?

„Ezen sokat gondolkodtam. Láttam néhány állást, amely tetszene, de azok nem Budapesten vannak. Ha arról is lehet beszélni, hogyan találok egy lakást, akkor rendben van. Mert semmi sem köt egy helyhez.”

Szófiához hasonlóan jelenleg Magyarországon 73 ezer pályakezdő keres munkát – mondják a Nemzeti Munkaügyi Hivatalban. Bálint István igazgatóhelyettes szerint ez mobilitásra kényszeríti a magyar fiatalokat.

„Megszoktuk, hogy a lakásunk és a családunk tízkilométeres körzetében keresünk munkát. Mi és a kormány azon vagyunk, hogy fokozzuk a mobilitást, például lakbér-támogatásokkal. A fiatalok a legmobilabbak. Már nem tapadnak a családi fészekhez, őket jól lehet mozgósítani, és ezt mi is észleljük.”

A fiatalkori munkanélküliség súlyosbodott a pénzügyi válsággal – erősíti meg egybehangzóan a hivatal és az ellenzék. Az adataik egyeznek. Gúr Nándor a szocialisták alelnöke.

„A 14-25 év közötti korosztályban nő azoknak a száma, akik a szakmai életüket az utcán kezdik. Ez most közel 27 százalék, jó ötödével több, mint a válság kezdete és a kormányváltás előtt.”

Nem csoda, hogy sok fiatal menekül – 2010 óta több mint félmillió magyar – hagyta el az országot, hogy külföldön dolgozzon. Ehhez azonban nyelvtudás szükséges.

„Nehéz Magyarországon élni”

Új beiratkozási hullám a budapesti Goethe Intézetben. Nagy a tolongás. A német nyelv tanulása népszerű a magyarok körében. Nagy-Hriczó Viktória fogorvos, férje szintén orvos. Fontolgatják, hogy kivándorolnak.

„Nehéz Magyarországon élni. Ahhoz, hogy az embernek három gyerekkel legyen bizonyos életszínvonala, vagy éjjel-nappal dolgozni kell, vagy bizonyos dolgokat nem engedhet meg magának.”

A kormány ugyan megemelte az orvosok fizetését, és a feketén besöpört hálapénz is a pénztárcába kerül. Ez azonban sokaknak nem elég. A Nyugatra törekvés alig lankad. Gisella Gibtner nyelvtanfolyamokat vezet a Goethe Intézetben. A fiatal magyarok számára nemcsak a munkaerőpiac és a kereseti lehetőség az ok az ország elhagyására – mondja.

„A beiratkozási iroda előtt megkérdeztem ott várakozó fiatal férfiakat – az egyik mérnök volt, a másik jogász. Ők egészen egyszerűen jó munkát keresnek, de sokan vannak, akik munkanélküliek, és munkát keresnek, de azok is sokan vannak, akiknek van munkája, és különféle okokból el akarnak menni. Ismeretségi körömből tudom, hogy az elégedetlenség, az állam bizonyos pozíciókban egyre növekvő befolyása vezet oda, hogy el akarnak menni.”

A szocialisták, liberálisok és zöldek közös választási hirdetése. Az ország kivérzik – szitkozódik az ellenzék. Juhász Péter néhány éve az egyik alapítója volt az Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-csoportnak. Ma a baloldal közös platformjának színeiben lép fel.

„Világos: az emberek többsége azért hagyja el Magyarországot, mert itt nem talál megélhetést, nem lát perspektívát. Ha meg tudnak élni a pénzükből, itt maradnak. Ha majd újra növekedés lesz, és az emberek látják, hogy lehet itt élni, vissza fognak jönni. Nem is szólva a demokráciáról. Ha valaki megkérdezi, hogy fog kinézni Magyarország 20 év múlva, azt mondjuk: menjetek az iskolákba – és ha meglátjátok az ottani állapotokat, tudni fogjátok, mi ellen kell harcolnunk.”

A kormány természetesen rózsásabbra festi a helyzetet. Azt mondja, van növekedés. Az ország a kilábalás útján van. Teremtettek munkahelyeket – de ezek könyvelési trükkök. A kormány a foglalkoztatási statisztikákba beszámítja a külföldön dolgozókat. Beszámít továbbá negyedmillió rosszul fizetett közmunkást is. Az elitek elvándorlása? Nem probléma, állítja Kumin Ferenc kormányszóvivő.

„A külföldön dolgozók száma megfelel a régió átlagának. Mi annak örülünk, hogy sokan haza is térnek. Ez Magyarország számára plusz növekedést jelent. Mert képesítéseket szereztek, például jobban megtanultak nyelveket. Ebből Magyarország is profitálni fog. Gondoljon csak a sok itt dolgozó külföldi vállalatra. A külföldön szerzett nyelvismeret itt is jobb vagy jobban fizetett munkát jelent. És ez a trend már megkezdődött.”

De ki jön haza, ha külföldön a sokszorosát keresheti, és senki nem szól bele az életébe? Két évvel ezelőtt, télen a magyar egyetemisták ezrével vonultak ki az utcára. A nemzeti konzervatív Orbán-kormány le akarja állítani az úgynevezett agyelszívást (brain drain). A kórházakban már most sincs elegendő személyzet. Mert minden évben 1500 fiatal orvos hagyja el a magyar hazáját.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondja: „Butaság lenne, ha megengednénk magunknak azt a luxust, hogy közpénzekből egyetemistákat képezzünk ki a németek, osztrákok vagy svédek számára. Egyensúlyt kell kialakítanunk – a magyar adófizetők, és a külföldön dolgozni akaró magyar fiatalok között.” A kormány ezért úgy dönt, hogy tanulmányi szerződésekkel röghöz köti az egyetemistákat: aki állami ösztöndíjjal akar tanulni, annak utána néhány évig Magyarországon kell dolgozni. Különben sokba fog neki kerülni.

Tichy András Dél-Magyarországról van, a román határ közelében lévő Békéscsaba környékéről. A 19 éves fiatalember éppen megkezdte pénzügyi és könyvelési tanulmányait a neves budapesti Corvinus egyetemen. Aláírta a kormánnyal a gúzsbakötő szerződést.

„Állami ösztöndíjjal tanulok. Alá kellett írnom, hogy utána öt évig itt dolgozom. De úgyis ez a szándékom. De ha az ember elmegy külföldre dolgozni, akkor is vissza tudja fizetni a tanulmányai költségét. Igaz, nagy megterhelés lenne, mert itt nem olcsó, ha az ember egyetemen tanul. Szemeszterenként mintegy ezer euró. Nem lenne könnyű ezt gyorsan visszafizetni.”

A 20 éves Déri Csaba is közgazdaságtant tanul a Corvinus egyetemen. Ő némileg másként látja a dolgot. Elmenne külföldre – mondja. De csak politikai okok miatt nem hagyná el az országot.

„Attól függ, hogy az értékeimet nagyon erősen sértik-e, akkor elmennék külföldre. De a pénznek nagy szerepe van. A szüleim már 60 körül járnak. Öt év múlva képesnek kell lennem arra, hogy magam finanszírozzam a létfenntartásomat. És alighanem őket is kell majd támogatnom, mert a nyugdíjuk talán a rezsire elég. Így a külföldi munka lehetőségét is be kell vonnom a megfontolásaimba.”

Néhány utcával odébb, a nagy hagyományú ELTE – a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. Ábrahám Barnabás tatabányai történelem szakos hallgató    a lépcsőn áll. Mély meggyőződéssel mondja: „Magyarországon maradok, száz százalék. Ez a hazám. A hazámért akarok valamit tenni, és nem az itt szerzett tudást akarom külföldön pénzzé tenni. Álszent dolog, és egyszerűen elfogadhatatlan, hogy valaki a jó magyar képzést külföldön tegye pénzzé.”

A tisztaságért, becsületért és erényért

Az ifjú egyetemista hű a hazájához – mondja. Nyakában kereszt lóg, amelynek gerendái nyílhegyekben végzőnek. „Ez egy Szent László kereszt. A tisztaság, becsület és erény jelképe.”

A kereszt mindenekelőtt egyvalami: a magyar nyilaskeresztesek jelképe – őket Hitler helyezte hatalomba helytartóként 1944-ben : magyar zsidók tízezreit lőtték a jeges Dunába. És ők is felelősök azért, hogy félmillió zsidót megsemmisítő táborokba deportáltak. Hol áll a tatabányai egyetemista politikailag?

„A kormánypárt hozott néhány jó és néhány rossz intézkedést. A Jobbik néhány nagyon jót hozott. A baloldalról inkább nem nyilvánítok véleményt.”

Az ifjú történész tehát Orbán Viktor kormányzó pártjával, de mindenekelőtt a szélsőjobboldallal rokonszenvez. Ezen az egyetemen tanít Heller Ágnes nemzetközileg ismert filozófus is. Zsidó. Az ő ajtajára is kiragasztottak tavaly egy cédulát, ezzel a felirattal: „Zsidók, az egyetem a miénk, nem a tietek!” Aláírás: A magyar diákok. Heller ma azt mondja az incidensről: „Szégyellem magam, hogy ilyen fiatal emberek az egyetemen így fejezik ki magukat. Hogy ezek a fiatalok ilyen buta antiszemiták. Szégyellem magamat, de nem félek tőlük, semmitől sem félek Magyarországon, ma különösen nem.”

Az ELTE-n történt az is, hogy egy szélsőjobboldali diákszervezet megfigyelte a diáktársait. Éveken át vezettek listákat: ki baloldali, ki jobboldali, ki zsidó

A szélsőjobb választási kampányrendezvénye egy budapesti munkáskerületben. A nem egészen száz főnyi hallgatóság előtt Gyöngyösi Márton parlamenti képviselő beszél. A Jobbik különösen sok ilyen fórumot tart. Gyöngyösi a világ lapjainak címoldalára került, amikor a Duna partján álló parlamentben „zsidólistákat” követelt. Itt hangvételben a polgárokhoz közelinek mutatkozik, de követeléseiben radikális.

„Továbbra is ki akarunk építeni egy csendőrgárdát. A rendőrség mellett. A büntetésnek büntetésnek kell lennie. Nem welness-börtönöket akarunk, hanem igaziakat. Népszavazást akarunk a halálbüntetésről,. Különösen a nők, gyerekek és idős emberek ellen elkövetett bűncselekmények esetében. És a szexuális bűncselekményekre be akarjuk vezetni a vegyi kasztrálást.”

Law-and-Order-jelszavak – ennek ellenére a Jobbik a legnépszerűbb párt a magyar egyetemisták körében. Minden harmadik diák őket választaná. Erre Gyöngyösi képviselő büszke.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt vagyunk. És aki ismeri a légkört az egyetemeken, az tudja, hogy a Jobbik messze az első számú párt az egyetemisták körében. Jelen vagyunk a szabadtéri rendezvényeken – ott sok embert tudunk mozgósítani, és folyton kampányolunk a fiatalokért.”

A Jobbik felemelkedésével párhuzamosan az utóbbi években kialakult egy szélsőjobboldali szubkultúra – a megfelelő árucikkekkel: pólókkal, matricákkal, zenével. A völkisch-népnemzeti soundtracket az olyan együttesek szolgáltatják, mint a Kárpátia vagy a Nemzeti Front. Uszítanak a zsidók és a romák ellen – zenei ideológia-kínálat az egészen szélsőjobbról, piros-fehér-zöldben.

Virágzik a jobboldali rock

Pápai Sándor nem akar tudni a magyar jobboldali rockról. Az 51 éves férfi Budapesten kicsi, de nagy kínálattal rendelkező lemezboltot működtet. A Kárpátia és a többi jobboldali együttes CD-it és koncertjegyeit nem árulja – mondja. Elvből. Jó üzletből marad ki.

„Ezek állati jól mennek. A minőségnek nincs jelentősége. Elég az ideológiai összetartozás. Annyira egyszerű egy Kárpátia koncerttel bárhol megtölteni egy termet. Csak rá kell nyomtatni a plakátokra a magyar zászlót, meg még egy-két jelképet, és mindenki elmegy. Mert az ideológia megfelel. Még akkor is, ha az illető nem is szereti a rockzenét, vagy ha az a zene egyszerűen vacak.”

De miért ilyen népszerű a fiatal magyarok körében a radikális jobboldal és a megfelelő völkisch-népnemzeti soundtrack? Kiszelly Zoltán politológus így magyarázza a szélsőjobb sikerét:  „A fiatalságnak két lehetősége van – ha nem akar úgy élni, mint a szülei, havi 600-700 euróból, és jó kilátások nélkül. Elmehetnek Londonba pincérkedni, vagy azt kívánhatják, hogy Magyarországon következzen be radikális változás. És ezt a radikális változást nem a lejáratott, régi parlamenti pártoktól várják, hanem az újabb pártoktól, nevezetesen a szélsőjobboldaltól, amellyel a fiatalok harmada rokonszenvez, vagy a zöldektől, akiket a 25 év alattiak negyede támogat.”

A nemzeti ünnepen, március 15-én egy új Facebook-csoport aktivistái tüntettek Budapesten a szélsőjobb ellen. Transzparenseiken ez állt: „Szavazz a Jobbik ellen!” Szavalókórusokban nácinak nevezték Vona Gábort, a Jobbik elnökét, és felszólították, hogy húzzon el. Egy szóvivő azt mondja: „Van egy egyszerű üzenetünk: Azt akarjuk, hogy április 6-án minél többen menjenek el szavazni. Aki otthon marad, az a Jobbikor erősíti. Ezért minél többen mennek el voksolni, és minél többen szavaznak egy demokratikus pártra, annál kisebb lesz a Jobbik része. Nálunk vannak olyanok, akik a kormánypártra szavaznak, vannak, akik a baloldalra, a zöldekre. Az a fő, hogy ne a Jobbikra. Ez egyértelmű.”

És Pityinger László is ezeknek a fiataloknak az érdekeit akarja képviselni. Magyarországon jobban ismerik művésznevén: Dopeman, a gangszta-rapper. És nem csupán az összes berendezkedett pártot küldi a pokolba. Dopeman most alapított egy saját Magyar Ifjúsági Pártot. A kétértelmű MAFIA nevet adta neki. Miért ez a név? Mert Magyarország jelenleg afféle maffiaállam – mondja. Kartell a kormányzó Fidesz párt körül, az élén a keresztapa Orbán Viktorral – a miniszterelnökkel. Színházi előadás folyik: kifelé minden jól mutat, de mögötte frusztráció, gyűlölet és erősödő szélsőjobboldal van. Dopeman alternatívája:

„Ennél a pártnál nemcsak a fiatalokról van szó. A fiatalság egyben a dinamikusság jelképe is. Új, fiatalos gondolkodásra van itt szükségünk – hogy ki tudjon alakulni egy új Magyarország, és teret tudjon nyerni egy új gondolkodás. Mindenesetre egy nagyon demokratikus gondolkodás, olyan társadalom, amely a motiváció talaján áll, és nem mint most, a büntetés talaján. Nyugati mintájú társadalmat képzelek el.”