Az EU 27 vezetője azért gyűlt össze Brüsszelben, hogy megbirkózzon a kiugró inflációval, az energiaválsággal, a csökkenő üzleti és fogyasztói bizalommal, valamint a növekvő költségvetési nyomással.
A tagállamok vezetőinek a magasabb hitelköltségekkel is meg kell küzdeniük, mivel az Európai Központi Bank (EKB) tizenegy év óta először készül kamatemelésre, hogy ellensúlyozza az elszabadult áremelkedést. Christine Lagarde, az EKB elnöke, aki júliusban és szeptemberben is kamatemelést tervez, csatlakozott az uniós csúcstalálkozóhoz, hogy megvitassa a borús gazdasági kilátásokat.
„Nehéz helyzetben vagyunk, nagyon fontos, hogy ezt a megbeszélést lefolytassuk” – mondta Magdalena Andersson svéd miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve.
Az EU az elmúlt évtizedet azzal töltötte, hogy válságok sorával küzdött, kezdve Görögország pénzügyi gondjaitól a Donald Trump volt amerikai elnök vezette transzatlanti kereskedelmi zavarokon át egészen Nagy-Britannia kilépéséig és a Covid–19-világjárványig.
Az Európai Bizottság pénteken bejelentette, hogy július és december között ötvenmilliárd euró (húszezer milliárd forint) értékű uniós kötvény kibocsátását tervezi a tagországok megsegítésére a gazdaságélénkítési program részeként.
Mivel az ukrajnai háborúnak nem látszik a vége, és az EU elkötelezte magát az Oroszország elleni szankciók szigorítása mellett, a blokknak több fronton gazdasági fenyegetésekkel kell megküzdenie.
Az energiaellátás komoly kihívást jelent az unió számára, amely évek óta nagymértékben támaszkodik az orosz kőolajra, földgázra és szénre, ami az autók, gyárak, fűtési rendszerek és erőművek energiaellátását segíti.
Nemzetközi nyomásra – hogy lépést tartson az Oroszországgal szembeni amerikai és brit lépésekkel – az unió áprilisban az orosz energiaforrásokkal bővítette az amúgy is példátlan mértékű szankcióit. Az orosz szén importtilalma augusztustól érvényes, a kőolaj nagy részére pedig a következő nyolc hónap alatt fokozatosan lép életbe az embargó.
Közben Moszkva maga is csökkenti vagy megszakítja a földgázszállításokat, amelyeket Brüsszel azért nem vett bele a saját szankcióiba, mert attól tartott, hogy komoly károkat okozna az európai gazdaságnak. A háború előtt az unió a gáz mintegy negyven százalékát Oroszországtól vette.
„Nagyon valószínű, hogy Oroszország a gázt és az energiát zsarolásra fogja használni az Európai Unió országai ellen – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök. – Oroszország eszközként, fegyverként fogja használni ellenünk, ezért segítenünk kell egymásnak” – tette hozzá.
Moszkva öt uniós ország, köztük a nagy importőr Németország és Olaszország gázszállításait csökkentette, és hat tagállam, köztük Finnország gázszállításait leállította.
Németország csütörtökön elindította a háromlépcsős gázellátási vészterv második szakaszát, mondván, hogy az ország válsággal néz szembe. Németország, Európa legnagyobb gazdasága visszaesése széles körű, továbbgyűrűző hatással járhat, túlzottan optimistává téve az EU legutóbbi gazdasági növekedési előrejelzéseit.
„A hatás óriási lesz Németországra, de az összes többi európai országra is” – mondta Alexander De Croo belga miniszterelnök.
Az Európai Bizottság májusban azt mondta, hogy az unió gazdasági teljesítménye a 2021-es, 5,4 százalékos növekedés után idén 2,7 százalékkal, 2023-ban pedig 2,3 százalékkal bővül. Más előrejelzések már leminősítették a növekedési kilátásokat. Az év elején az unió még mindig érezte a járvány hatásait, ami miatt a gazdaság 2020-ban 5,9 százalékkal csökkent.
Az EKB azt ígérte, hogy létrehoz egy piaci védőbástyát, amely megvédi az eurót használó 19 országot a piaci zavaroktól, miközben 8,1 százalékos, rekordszintű inflációval küzdenek.
„A következő néhány hónap nagyon nehéz lesz” – mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
