Vízum egy EU-ból kitiltott belarusz vezetőnek; posztok nélkül az Európai Parlamentben a Fidesz: a keleti nyitás diplomáciájának eheti eredményei. Újabb bizonyíték a Fidesz-oligarchák offshore-ozására; ingatlanpiaci árrobbanás és erős kezű vezetőt igénylő magyar fiatalok: heti cikkeinkből válogattunk.
Az egész országot megérintette az Omega együttes frontemberének, Kóbor Jánosnak koronavírus okozta halála. A 78 éves énekes bízott az immunrendszerében, és nem oltatta be magát. Halálával megszűnt a beatkorszak utolsó zenekara Magyarországon.
A NER oszlopai
A cseh DenikN nyomán lapunk írta meg, hogy bár uniós tiltólistán volt, magyar vízummal mégis beutazott az EU-ba Vladimir Bazanov, a Belarusz Labdarúgó-szövetség vezetője, Alekszandr Lukasenka bizalmi embere. Csehországban elfogták és kiutasították.
A magyar Külügyminisztérium szerint a vízumot Svájc nevében adták ki, mert ilyen ügyekben megállapodásuk van az alpesi országgal Belaruszra. Bazanov viszont Csehország előtt Cipruson járt. Várjuk a bécsi svájci nagykövetség válaszát.
Az Orbán-kormány együttműködése a problémás országokkal nem csak gazdasági indíttatású (ahogy ezt Oroszország vagy Kína esetében nem nyilvánosan magyarázza a magyar kormány), ahogy ezt a belarusz példa is mutatja. Elemzők szerint ez inkább a nyugati mainstreamtől való különállás felmutatásának az eszköze, valamint a hatalomgyakorlás módozatainak hasonlósága miatti szövetséges-keresés. Nem segíti a magyar kormány nemzetközi érdekérvényesítését, hogy unortodox külpolitikája újból megbízhatatlan szövetségesként mutatja Magyarországot.
Zajlik a hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsított Völner Pál országgyűlési képviselő, igazságügyiminiszter-helyettes ügye körüli találgatás. Az ügyészség Völner mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta. Kiderült, hogy egy ideje már titkolni igyekszik a kormányzat, illetve az igazságszolgáltatás, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztost is elérte már ősszel a titkos adatgyűjtés.
A többek között hivatali vesztegetéssel gyanúsított Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettes a gyanú szerint két–ötmillió forintot kapott rendszeresen, hogy korrupt módon befolyásolja a végrehajtói kinevezéseket. Ez az összeg a végrehajtók legálisan elérhető bevételeihez képest is alacsonynak mondható - írtuk pénteken.
A Szabad Európa kiderítette, hogy Jászai Gellért korai éveinek offshore támogatója egy angol ügyvéd volt. John C. Sturgeon nagypályás offshore-lovag, akihez a Panama-papírok is alapján tizenöt offshore-cég köthető.
John Sturgeon többnyire másoknak frontol, és Jászain kívül üzletfele volt Habony Árpád korábbi ügyvezetője és a Századvég korábbi elnöke is.
Jászai Gellért Mészáros Lőrinc mellett kezdett a NER-ben (Sturgeon még a 2000-es években, az SCD Group nevű cégénél segítette), de már függetlenedett tőle, és állami segítséggel akkora céget épített fel, a 4iG-t, amely hamarosan bekebelezi a kormányzati távközlési infrastruktúrát.
Pacifikálta a NER az ifjúságot
Egy friss nemzetközi ifjúságkutatás (melyet cikkben is összefoglaltunk a héten (itt) és podcastban is megszólaltattuk a kutatás egyik vezetőjét (itt) szinte teljesen neutralizált, passzív generációként jellemzi a magyar fiatalokat. „Magyarországon nagyon erősen pacifikált az ifjúság” – mondta a kutató.
A magyar fiatalok többsége, 57 százaléka szerint erőskezű vezetőre van szüksége az országnak. Ez kiugróan magas arány a térségben, mivel Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban csak a fiatalok harmada gondolja ezt saját országáról.
A magyar fiatalok harmada (33 százalék), az ellenzékiek több mint fele szerint csak erőszakkal lehet leváltani a Fideszt. „Nagyon hatékonyan dolgozott az Orbán-kormány, ha az volt a célja, hogy nyomot hagyjon a fiatalok gondolkodásmódján” – mondta a kutatás vezetője.
Gazdaság a héten
A hét legfontosabb gazdasági híre volt, hogy novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007 decemberében volt ilyen magas az infláció.
A miniszterelnök emiatt 5 %-ra emelte a korábban háromra ígért nyugdíjemelést.
Hétfői vezető anyagunkban az ingatlanpiaci drágulást jártuk körbe, ami elsősorban a fővárost és az agglomerációját érinti. A könnyen elérhető hitelek miatt erős keresleti piac alakult ki, emiatt már lehetetlen alkudni az új lakások meghirdetett áraiból, azok már a tervezőasztalon elkelnek. A jegybank olyan kedvező hitelt nyújt az új építésű és energiatakarékos lakásokra, amely mellett egyre kevésbé éri meg használt ingatlant venni. Egy negyvenmillió forintos hitel tíz-húszmillió forinttal lehet olcsóbb, ha valaki használt helyett új építésű lakást vesz.
Szerdán csökkent először a benzinkutakon az üzemanyagok ára, amióta a kormány rendeletben tiltotta be a 480 forintnál drágább alapbenzint és gázolajat az országban. Sok helyen csökkentek az árak. 20 forintos különbségek is lehetnek egymáshoz közel lévő töltőállomások között. De sok kutas kivár, előbb pótolni akarja az elmúlt hetek veszteségét.
A rögzített árazás ugyanis lenullázta a benzinkutak jellemzően 20-25 forintos bruttó kiskereskedelmi marzsát.
Ukrajna elleni orosz támadást várnak
Súlytalanná vált a Fidesz az EP-ben Az Európai Parlamentet öt évre választják, de a parlamenten belüli választott, vezető tisztségviselők mandátuma két és fél évre szól, ezt követően tisztújítást tartanak. A Fidesz 12 képviselője, miután a párt kilépett a néppárti frakcióból, és képviselői függetlenként ülnek a parlamentben, elveszítette összes szakbizottsági tisztségét. A párt az újraosztásnál tisztségek nélkül marad, így befolyása még gyengébb lesz.
Kína és Oroszország félrevezető híreket és propagandát terjesztett a Covid–19 eredetéről, a betegség nem bizonyított gyógymódjairól és a vakcinák hatékonyságáról – derül ki egy új tanulmányból. Ezzel a kínai politikai vezetés célja az országuk iránti szimpátia fölkeltése volt, míg Moszkva inkább szokásos taktikáját követte: zavart kelteni, illetve azt fölerősíteni a nyugati országokon belül, és növelni a nyugati kormányokkal szembeni bizalmatlanságot – foglalta össze keddi cikkünk.
2021-ben minden eddiginél több újságíró került börtönbe a világon: 293, 13 fővel több, mint tavaly. A CPJ (Committee to Protect Journalists) jelentése szerint legalább 24 újságírót öltek meg idén a munkájuk miatt, további 18 tisztázatlan körülmények között halt meg.
Idén is Kínában börtönözték be a legtöbb újságírót, ahol a legkisebb oknyomozásért is leültethetik az embert - 2021-ben legalább ötvenet. Belarusz a listán az ötödik. Oroszország pedig a kilencedik.
Az ukrán hadsereg egyik tagja szerint egyre inkább hibrid háború felé tartanak: nem mindig látható módon jelent rájuk veszélyt az ellenség. Videónkban egy másik katona két nappal társa elvesztése után arról beszélt, hogy szerinte az orosz csapatok bármire képesek.
Ezt megelőzendő, kétórás megbeszélésükön Biden amerikai elnök sajtóhírek szerint eddig nem látott komolyságú szankciókkal fenyegette meg Putyin orosz elnököt, ha az megtámadná nyugati szomszédját.
