Tavaly októberben Brüsszel egyszerre két ügyben is felszólító levél formájában kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, Portugália, Románia és Szlovénia mellett. Az összes tagállam esetében a nemzeti jogszabályok uniós közbeszerzési joggal nem összeegyeztethető rendelkezései miatt tett lépéseket az Európai Bizottság.
Az egyik legfontosabb, INFR(2023)2119 lajstromú kötelezettségszegési eljárás az előzetes közzététel nélküli tárgyalásos eljárást rendkívüli sürgősségre hivatkozva lehetővé tevő magyar jogszabályokra vonatkozik. A Bizottság szerint a gyakorlat azért problémás, a közbeszerzési szerződések nyílt verseny nélküli, közvetlen odaítélése a 2014/24/EU irányelvvel ellentétesnek minősül. Pontosan nem ismertette brüsszeli forrásunk, hogy mely konkrét jogszabályra vonatkozva vártak lépéseket a kormánytól, de azt jelezte, hogy a kifogásolt magyar intézkedések nem szabták feltételül az eseti indoklási kötelezettséget. Leegyszerűsítve gyakorlatilag nem kellett megmagyarázni, hogy miért sürgős egy közbeszerzés verseny nélküli kiírása vagy meghosszabbítása, elég volt általánosan a veszélyhelyzetre hivatkozni.
Ez ráadásul azt is ellehetetlenítette az Európai Bizottság szerint, hogy érvényesüljön a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárások kérelmezésének lehetőségére vonatkozó uniós irányelv.
Egy forrásunk szerint többek között azzal a 2022. szeptemberi intézkedéssel volt első sorban probléma, amely megengedte valamennyi keretmegállapodás alapján történő beszerzésnél, hogy az eljárásokat kiírás nélkül lefolytassák. A megszokott eltérő rendszerre még a Közbeszerzési Hatóság is figyelmeztette akkor az ajánlattevőket. A rendkívüli jogszabályt végül tavaly októberben – nem sokkal a bizottsági eljárás megindításakor – ki is vezették.
Egy másik, INFR(2023)2120 számon tárgyalt kötelezettségszegési eljárás egy olyan magyar kormányrendelet miatt indult, amely az ukrajnai háború állítólagos hosszú távú gazdasági és társadalmi hatásai miatt lehetővé teszi a közbeszerzési szerződések módosítását és részleges teljesítését. Mint a a törvényi felhatalmazás azonban nem felel meg a már említett és a 2014/23/EU irányelvben a közbeszerzési szerződések futamidő alatti módosítására vonatkozóan meghatározott szigorú feltételeknek.
Ezek a direktívák szabályozzák továbbá a koncessziós szerződések odaítélésének lehetőségeit, amelyek jellemzően a hatóságok által magánvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások nyújtására vagy építési munkák elvégzésére vonatkoznak. Ez az irányelv meghatározza az ilyen megállapodásoknál szükséges átláthatósági feltételeket, valamint az egyenlő bánásmód és a verseny biztosítását. Célja a kivételezés megelőzése, valamint annak biztosítása, hogy a koncessziós szerződések odaítélése tisztességesen és mind a hatóságok, mind a magánvállalkozások érdekeit szem előtt tartva történjen.
Ezzel párhuzamosan a másik, az EB által hivatkozott irányelv kifejezetten a közüzemi ágazatokon belüli közbeszerzési tevékenységekre összpontosít, mint például a víz-, energia-, közlekedési és postai szolgáltatások. Célja, hogy szabályozza a tendereket ezekben az ágazatokban, egyenlő hozzáférést biztosítva a gazdasági szereplők számára, miközben védi a fogyasztók érdekeit. Ez az irányelv alapvető fontosságú a verseny és a hatékonyság fenntartása szempontjából az alapvető szolgáltatások nyújtása terén az egész EU-ban, viszont ezt a Bizottság nem találta biztosítottnak.
Mint az ügyre rálátó személyektől megtudtuk, a magyar kormány már válaszolt az októberi felszólításra, ennek brüsszeli értékelés áprilisban fejeződhet be – bár ezt még meghosszabbíthatják függően az egyeztetésektől és az esetleges további magyar lépésektől. Ha a kormány intézkedéseit nem találja kielégítőnek az Európai Bizottság, az elvárt lépésekkel ellátott felszólító levelet küld, mely után két hónappal az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha azokat nem teljesítik.
|
Kapcsolódó cikkünk |
