Forrás: Portfolio.hu | Szabó Dániel | 2023.03.30.

A fejlődő országok közül a legmagasabb inflációs szinttel, fennmaradó jegybanki szigorral és visszafogott növekedéssel számol Magyarország esetében az S&P Global Ratings. Elemzésük szerint idén az alapkamathoz nem is nyúl majd hozzá a Magyar Nemzeti Bank, legfeljebb az egynapos betéti tendernél (a tényleges, 18%-os irányadó kamat esetében) jöhet vágás. Ráadásul valószínűnek tartják, hogy a bankpiacok felől egy új, leginkább bizalomhiányból fakadó válság megrogyaszthatja a magyar gazdaságot.

Jóval pesszimistább képet fest a fejlődő gazdaságok kilátásairól az S&P Global friss elemzése, mint általánosságban a piacok. A kutatónál egyszerre nézték a latin-amerikai régióból Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru idei várható teljesítményét, míg Európában Magyarország, Lengyelország és Törökország volt az elemzők fókuszában, de Ázsia nagy gazdaságait (Kína, Indonézia és India) is értékelték.

Mindezek alapján pedig arra számítanak, hogy a reál-GDP növekedése idén a legtöbb feltörekvő piacon (Kína és Thaiföld jelentős kivételt képez) jelentősen lelassul, ahogy a járvány utáni fellendülés hatása elhalványul, és a magasabb kamatlábak visszafogják a bővülést. A kínai gazdaság beindulása kedvező a feltörekvő piacok számára, de szerintük nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza az USA és Európa lassulását.

Az összes országot tekintve az S&P Global azzal számol, hogy az infláció az év folyamán várhatóan lassulni fog, ami enyhíti a nyomást a feltörekvő országok központi bankjaira, hogy folytassák a kamatemelést. Mégsem számítanak arra, hogy 2023-ban a legtöbben lazítanának a monetáris politikai kondíciókon, mielőtt a Federal Reserve egyértelműen jelezné erre irányuló szándékát.

Az orosz-ukrán konfliktus melletti új, de meghatározó lefelé mutató kockázatnak tartják az amerikai SVB-bank csődjével kezdődő pénzpiaci turbulenciákat, valamint azt valószínűsítik, hogy a szigorú monetáris politika nyomás alá kerülhet a feltörekvő országokban a feszített globális pénzpiaci helyzet miatt.

Főként az helyezhet további nyomást a fejlődő országokra, ha a Federal Reserve tartja magát ahhoz az iránymutatásához, hogy "további szigorításokra lehet szükség". A mostani kommunikáció szerint az amerikai irányadó kamatlábak 2023 közepére elérik az 5,00-5,25 százalékos sávot, és ott is maradnak.

Arra számítunk, hogy a Fed 2024-től kezdve fokozatosan csökkenti a kamatlábakat. Így a legtöbb feltörekvő ország központi bankja - részben a tőkeáramlások és a valutájuk értékének védelme érdekében - (egyelőre) nem valószínű, hogy lazítana a monetáris politikán.

- írják az S&P elemzői.

Visszafogott éves növekedés jöhet

Várakozásaik szerint a reál-GDP növekedése a legtöbb feltörekvő országban a 2022-es figyelemre méltóan erős teljesítmény után idén meredeken lassulni fog. A vizsgált országok közül csak Kína és Thaiföld lehet kivétel, esetleg Szaúd-Arábia produkálhat még erősebb bővülést. Az európai, közel-keleti, afrikai és latin-amerikai országok 2023-ban jóval szerényebb teljesítményt mutathatnak, bőven a hosszabb távú trendek alatt fognak növekedni.

"Ezt követően arra számítunk, hogy a növekedés a feltörekvő országokban 2024-ben és 2025-ben fokozatosan visszatér a potenciális növekedési rátához, ahogy a külső környezet normalizálódni kezd, az inflációs nyomás csökken, és a központi bankok enyhíteni kezdenek" - teszik hozzá az elemzők.

Az európai feltörekvő piacok esetében az S&P arra számít, hogy az energiaár-dinamika kiemelkedő szerepet játszik majd, emiatt a bizonytalanság is nagyobb a növekedési kilátásokat illetően.

"Az euróövezet energetikai kilátásainak és a gazdasági növekedésnek némi javulása arra késztetett bennünket, hogy kissé felfelé módosítsuk a Magyarországra és Lengyelországra vonatkozó 2023-as, illetve 2024-es GDP-előrejelzésünket" - teszik hozzá. De továbbra is arra számítanak, hogy a háztartások fogyasztása csak 2024-ben élénkül majd, ami visszafoghatja a gazdaságok növekedését.

Pozitívum, hogy úgy vélik, hogy a magyarországi és lengyelországi beruházásoknak kedvezni fognak a feldolgozóipari közvetlen külföldi befektetések (különösen Magyarországon) és a megnövekedett állami védelmi kiadások (Lengyelországban).

Ugyanakkor így is alig várnak éves növekedést Magyarországon: jóslatuk szerint 0,3 százalék lehet a reál-GDP bővülése.

Ehhez képest Lengyelországtól 0,9 százalékos növekedést várnak 2023-ban. Viszont a jövő évi kilátások már jobbak, a magyar reál-GDP 3,2, a lengyel 3,4 százalékkal növekedhet. Az euróövezet esetében idén 0,3, 2023-ban 1 százalékos bővülésre számítanak.

Magas magyar infláció

Az általános esetében arra számítanak, hogy folytatódik az infláció lassulása az elkövetkező hónapokban, mivel az erőteljes bázishatások és a lassuló növekedés és a globális áruhiány enyhülése miatt csökken a nyomás az árakon.

Nem számolnak azzal, hogy már 2023-ra a központi banki célsávjaiba kerülne a szint, erre csak 2024 végére kerülhet sor. "Mindazonáltal inflációs előrejelzésünkben számos felfelé mutató kockázat van, tekintettel a vártnál esetlegesen magasabb energiaárakra és a vártnál tartósabb maginflációra (különösen a közép- és kelet-európai gazdaságok esetében)" - teszik hozzá.

A feltörekvő gazdaságok között csak két válságországban számítanak magasabb inflációra a 2023-as éves átlagot nézve, mint Magyarországon: Argentínában, ahol 97,9 százalékot jósolnak, és Törökországban 44,6 százalékra számítanak.

Argentína stagflációs állapota évek óta tart, míg Törökországban Recep Tayyip Erdogan elnök unortodox kamatvágási nyomása emelte magasra a pénzromlás ütemét. Őket viszont már Magyarország követi, mivel 18,5 százalékos éves átlagot valószínűsítenek itthon, a lengyelek utánunk következnek a vizsgált gazdaságok sorában, náluk 2023-ban 11,8 százalék lehet az átlagos árszínvonal-emelkedés. 

Marad a nyomás a monetáris politikán

Mint írják, a dezinflációs folyamatok már több helyen megjelentek: Európában az energiaárak mérséklődése, valamint az ellátási láncok terheltségének enyhülése eleve kedvező folyamat. Felidézik, hogy emiatt már több központi bank is jelezte, hogy leállítja a kamatemeléseket, többek között Brazília, Chile, Lengyelország és Magyarország. 

De az S&P úgy látja, hogy mivel a Fed folytatja a kamatemelést, a feltörekvő országokban a tőkekiáramlási nyomás általában véve megmarad. A központi bankok - részben a tőkeáramlás és a valutájuk értékének védelme érdekében - valószínűleg nem tesznek többet a kamatemelések szüneteltetésénél, amíg a Fed nem jelzi a szigorítás befejezését.

A magas inflációs és árfolyamnyomás miatt nem számítunk arra, hogy Magyarország és Lengyelország 2023-ban csökkentené az alapkamatot

- fejtik ki álláspontjukat.

Ez önmagában nem teljesen meglepő Magyarország esetében, mivel itthon a Magyar Nemzeti Bank októberi intézkedéscsomagja miatt az irányadó ráta az egynapos betéti tenderen meghatározott 18 százalékos szint. Az S&P Global Ratings elemzői is arra számítanak, hogy "Magyarország felhagy a tavaly októberben bevezetett, a valuta védelmét szolgáló sürgősségi intézkedések egy részével."

Ez pedig gyakorlatilag egyértelműen a 18 százalékos szint mérséklésére vonatkozik, mivel a másik likviditásvédelmi intézkedés az volt, hogy az MNB közvetlenül biztosította az energiaszámla kiegyenlítéséhez szükséges deviza nagy részét. Utóbbi intézkedés kivezetését pedig épp kedden jelentette be a jegybank. Esetleg még arra gondolhattak az S&P-nél, hogy októbertől 5 százalékos kötelező tartalékrátát írtak elő a bankoknak, de ez még egy szeptemberben meghúzott lépés volt.

Annyiban azonban érdekes az MNB kamatpályájára vonatkozó S&P Global várakozás, hogy más elemzői vélemények azzal számolnak, hogy 2023-ban már a harmadik negyedévben összezár az irányadó kamat az alapkamattal (13%-on), ezután pedig tovább folytatódik a lazítás, így év végére még ennél is alacsonyabb kamat alakulhat ki.

Ehhez képest az S&P-nél az a várakozás, hogy egész évben marad a 13 százalékos szint, tehát vagy nem sikerül az összezárás, vagy leállás lesz a lazításban.

Törökország eközben a december-januári szünetet követően februárban a földrengést követően folytatta a kamatcsökkentést, 50 bázisponttal 8,5%-ra mérsékelve az irányadó kamatlábat. A központi bank megjegyezte, hogy a földrengést követően a támogató pénzügyi feltételeket helyezi előtérbe. A május közepi, Recep Tayyip Erdogan elnök hatalmára is veszélyes választások előtt további 50 bázispontos kamatcsökkentésre számítanak, ami azt jelenti, hogy a reálkamatok az elkövetkező hónapokban mélyen negatívak maradnak a kiugróan magas infláció mellett.

Van egy negatívabb forgatókönyv is

Az S&P Global Ratings alapeseti forgatókönyve mellett ismertette egy új válság lehetőségét is, amelyet "Amikor eső lesz a felhőkből" címmel illetett. Ennek alapvetése, hogy az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása eleve rontja a kilátásokat, ami kiegészül a globális hitelfeltételek további erőteljes szigorodásával. Csakhogy a bankszektorral szembeni fokozott érzékenység a magas kamatlábak miatt - az SVB összeomlása óta pedig - egyértelműen rontja általános kockázati képet.

"Ha a külső fizetési mérlegek sérülékenysége súlyosabbá válna, és a kockázatkerülés egy károsabb forgatókönyv szerint megnövekedne, akkor az alacsonyabb tartalékmegfelelőséggel a feltörekvő országok kerülhetnek a célkeresztbe. Ennek oka a nagyobb folyó fizetési mérleghiány, az alacsonyabb központi banki likvid tartalékok és a jelentős dollárban denominált adósságok keresztezése - vélik az S&P Global szakértői.

Ezt a tényezőt valós kockázatnak látják, Argentína, Chile, Kolumbia, Magyarország, Malajzia, Dél-Afrika és Törökország esetében.

Úgy vélik, hogy mivel a Silicon Valley Bank (SVB) és a Signature Bank hirtelen megszűnése, valamint a Credit Suisse (UBS általi) sietős felvásárlása rávilágít a bankok bizalomra és likviditásra való érzékenységére. Szerintük a jelen helyzetben a gazdasági adatok háttérbe szorultak a banki mérlegek vizsgálatával szemben, és a pénzügyi piacokba vetett bizalom továbbra is deficites, ebben a környezetben pedig a piacok bármilyen megingásra, rossz külső hatásra hevesebben reagálhatnak.

Úgy vélik, hogy bár túl korai még felmérni, hogy milyen következményei lesznek a három amerikai regionális bank és a svájci óriás összeomlásának, de egyelőre korlátozott makrohatásokat várnak.

"Alapesetünkben feltételezzük, hogy a Fed, az EKB és más központi bankok likviditási intézkedésekkel kezelik majd a banki mérlegkockázatot, miközben továbbra is a kamatemeléseket használják elsődleges eszközként az infláció kezelésére" - fejtik ki véleményüket, viszont ez a Fed és az EKB mérlegleépítését is megakasztotta átmenetileg, de nem véglegesen.

Egy pesszimista forgatókönyv esetén azonban az amerikai és európai bankok sokkal óvatosabbá válhatnak, ami jelentősen gyengébb üzleti és fogyasztói kiadásokhoz vezethet, mint amit az alapforgatókönyvben feltételeznek. A fertőzés fő csatornája (mind az Egyesült Államokban, mind más gazdaságok bankjaira, beleértve a feltörekvő gazdaságokat is) a bankrendszer egészébe vetett bizalomvesztésből ered.

1. Először is, az Egyesült Államok és Európa szigorúbb pénzügyi feltételei és a gyengébb importkereslet a feltörekvő kereskedelmi partnereik exportját fogja terhelni. Mexikó kiemelkedik az Egyesült Államokkal való szoros kapcsolata miatt. Lengyelország, Magyarország és Dél-Afrika ipari komplexuma az európai feldolgozóipari ökoszisztémához kötődik, így akkor fogják megérezni a csípést, ha Európa tovább gyengül.
2. Másodszor, a gyengébb globális importkereslet esetleg nyomást gyakorolhat az olajárakra (az OPEC termelési kvótákra vonatkozó döntéseitől függően) és a főbb feltörekvő országok, például Szaúd-Arábia és Kolumbia bevételeire. Ez azonban megkönnyebbülést jelentene az olajat importáló feltörekvő országok számára (különösen az ázsiai feltörekvő országokban), ami ellensúlyozná a külső kereslet gyengébb kereskedelmi feltételeire nehezedő nyomás egy részét.
3. Harmadszor, ha a külső fizetési mérleg sérülékenysége fokozódik és a kockázatkerülés felerősödik, a nagyobb folyó fizetési mérleghiánnyal, alacsonyabb tartalékokkal és jelentős dollárban denominált adóssággal rendelkező feltörekvő országok, mint például Chile, Kolumbia, Magyarország, Törökország és Argentína, a célkeresztbe kerülhetnek.

Címlapkép: Getty Images.