A jogorvoslatot azért kezdeményezi a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) , mert az Országos Sajtószolgálat cenzurázta a Szövetség közleményét, amelyben azt követelte, hogy ne maradhasson következmények nélkül a Kossuth Rádió többszörös törvénysértése - írja a szervezet a honlapján.
A MÚOSZ a cenzúrázott közleményben arra reagált, hogy a közmédia megsértette a médiatörvényt, amikor tényként közölte egy fikciós film kitalált történetét. (Arról az esetről van szó, amikor október 26-án, a Kossuth Rádió Jó napot, Magyarország! című műsorában a műsorvezető Dobrev Klára a 2006-os eseményekben való szerepéről beszélt tényként kezelve azt a fiktív történetet, amely az Elkxrtuk című filmben szerepel.)
A MÚOSZ közleménye hangsúlyozta: ezzel a Kossuth Rádió súlyosan megsértette a médiatörvény közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó pontjait. "A műsorvezető tényként állított valamit, ami a film készítői által bevallottan is csak az alkotói a fantázia terméke. A politika játszmáiba úgy szállt be a közmédia, hogy semmibe vette az újságírás legalapvetőbb szabályait" -írták.
A közleményt az Országos Sajtószolgálat arra hivatkozva nem volt hajlandó megjelentetni, hogy a saját szabályzatuk tiltja olyan közlemény közlését, amely rossz hírét kelti a közszolgálatnak.
A MÚOSZ hozzáteszi: szerintük az kelti rossz hírét a közmédiának, aki tényként közöl egy bizonyítottan hamis hírt, ahogy azt az Elkxrtuk film kapcsán tette a Kossuth Rádió reggeli műsorának vezetője.
A döntés miatt a MÚOSZ perel, ahogy írják, azért,
hogy tisztázza a bíróság a jogszabályok között most feszülő ellentmondást, mert egyrészt a Médiatörvény előirja a közmédia számára a sokoldalú, pártatlan, elfogulatlan, kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatást, és ezzel az elvvel ütközik az Országos Sajtószolgálat belső szabálya, amely nem engedi megjelentetni a közszolgálat által elkövetett törvénysértést bíráló közleményt.
Az Országos Sajtószolgálat lényege éppen az, hogy egy országos szervezet hivatalos közlemény ne legyen cenzúrázható, ne legyen kiszolgáltatva az esetleges szerkesztői akaratának, vagyis eljuthasson mindenkihez, a közszolgálati távirati iroda felületein
- hangsúlyozzák.
