A megjelenésben önmagában nem volt semmi különös, de a mód, valamint a műsorvezetés a magyar kormány és az állam által finanszírozott média között olyan kapcsolatra utalt, amelyet az Európai Unió túlságosan közelinek ítélt – olyan vád ez, amelyet Magyarország tagad.

Akkor nem tudták, de új viszony volt kibontakozóban a kormány és a média között, noha az utóbbinak az Európai Unió jogszabályai szerint függetlennek kell lennie a politikai befolyástól.

A magyar kormány tagadja, hogy nyomást gyakorolna a médiára, és azt mondja, hogy a médiaszabadság területén megfelel az európai normáknak.

„A sajtószabadság és a pluralizmus mint a demokratikus társadalmak értékeinek tiszteletben tartása különösen kritikus kérdés választások előtt, amelyeket hamarosan tartanak Magyarországon” – mondta Kroes.

A Reuters nem talált bizonyítékot arra nézve, hogy Orbán személyesen szigorította volna meg azt, ahogyan a kormánya a médiát kezeli. Az állami média volt és jelenlegi alkalmazottaival folytatott beszélgetések azt sugallják, hogy a miniszterelnök környezetében lévő személyek igyekeznek formálni azt a módot, ahogyan a kormányt ábrázolják, s ebben segít nekik az öncenzúra kultúrája a médiában, illetve egy olyan keretszabályozás, amely erodálta a sajtó függetlenségét.

Az interjú végén, miután Orbán értékelte Magyarország hathónapos soros uniós elnökségét – amely éppen a vége felé járt –, a műsorvezető bekapcsolódott: „Akkor minden magyar számára örvendetes lehet, hogy az ország presztízse nő a világban?”

A műsorvezető riporterrel folytatandó interjúra vonatkozó kérést továbbították egy szóvivőnek, aki nem válaszolt a Reutersnak. A csatorna vezetői szintén nem voltak hajlandók kérdésekre válaszolni.

Orbán fellépései rutinná váltak azok szerint az újságírók szerint, akik az MR1 hírműsoraiban dolgoztak. A tárgyalandó kérdésekről előre megállapodnak, és a miniszterelnököt soha nem lepik meg kemény kérdésekkel – mondják.

Havasi a Reuters által feltett kérdésekre azt írta, hogy hivatala mindig az alkotmány sajtószabadságra vonatkozó cikkelyeivel összhangban járt el. Az alkotmány garantálja a sajtószabadságot, miközben a médiatörvény, amely a gyakorlati részletekkel foglalkozik, kimondja, hogy a hatóságok ne avatkozzanak be a médiába.

„Amikor a miniszterelnök interjúkat ad, mindig külön megfontolás tárgya, hogy melyik sajtóorgánumnak adja. Az interjú elhelyezése, témájának és a kérdéseknek a kijelölése azoknak a sajtóorgánumok hatásköre, amelyeknek az interjút adja” – mondta Kumin.

Nem példátlan az az alkalmazkodás, amellyel az állami média Orbánt kezeli. Gyurcsány Ferenc, aki 2004 és 2019 között volt szocialista miniszterelnök, szintén rendszeresen adott rádióinterjúkat, amelyekben kíméletes kérdéseket kapott. Gyurcsány elmondta a Reutersnak, hogy a műsor készítői szokás szerint előre jelezték a munkatársainak a témákat, amelyeket fel akartak vetni. Gyurcsány azonban hozzátette: „Soha nem jutna eszembe diktálni, hogy mit kérdezzenek, vagy bármiféle módon nyomást gyakorolni a közmédiára, azzal kapcsolatban, hogyan készülnek fel ezekre az interjúkra.”

Nem sokkal azután, hogy Orbán Fidesze hatalomra került, a Fidesz uralta parlament új médiatörvényt hozott. A változtatások között szerepelt az a követelmény, hogy minden sajtóorgánumnak regisztrálnia kell magát, és hogy a műsoraiknak, cikkeiknek „kiegyensúlyozottnak”,  „Magyarország állampolgárai számára relevánsnak” kell lenni, illetve „tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot”. Gyengítette az újságírók forrásainak védelmét is. A szabályok megsértése miatt kiróható büntetések között lehetőség nyílt a bírságolásra, a felfüggesztésre és a sajtóorgánum bezárására.

Egy további változtatás értelmében a teljes állami médiát és hírgyártást összevonták egyetlen szervezetbe – ez az MTVA –, amelynek vezetője a Médiatanács vezetője is.

A bírálók azt mondták, végső soron a kormányzó párt kinevezettjei hatalmat kaptak a sajtó felett, hogy végrehajtassanak szabályokat, amelyeket olyan homályosan fogalmaztak meg, hogy a kinevezettek úgy interpretálhatják őket, ahogyan jónak látják.

Az EBESZ sajtószabadság-képviselője azt mondta a Reutersnek, hogy „még mindig van ok súlyos aggodalomra. Most is így látom. Amennyiben (a média-törvénycsomag) változatlan marad, akkor ez hosszú távon súlyosan korlátozhatja a sajtószabadságot.”

Amikor Orbán 2010-es miniszterelnöki hivatalba lépése után változtak a médiára vonatkozó törvények, az állami médiában tisztogatás is lezajlott. Számos magas beosztású vezetőt és az alkalmazottak százait távolították el – mondták el szakszervezeti képviselők. Többen azok közül, akik elvesztették munkájukat, azt mondják, hogy szerintük azért bocsátották el őket, mert kritikusan viszonyultak Orbán pártjához. Azt mondják, az adó vezetői azt közölték, hogy munkahelyeiket egy átszervezés részeként szüntetik meg. Az MTVA a Reuters érdeklődésére nem foglalt állást.

Elmondta: amikor ő vezette a műsort, megírta a saját szövegét, és elmentette a szerkesztőség közös PC-rendszerében. De sokszor előfordult, hogy amikor a műsor sugárzásának kezdetén újra megnyitotta az elmentett dokumentumot, azt látta, hogy megszerkesztették, hogy kormánypártibb legyen.

Az MTVA egyik szóvivője nem válaszolt a Váradi állításaival, valamint az adótól való távázásával kapcsolatos kérdésekre.

„A politikai nyomás a közszolgálati médiában mindig az élet tényei közé tartozott. De a profizmus kis szegletei, a szabadság szigetei mindig léteztek. Ez az, ami most megváltozott. Nincs sziget. Egyetlen párt ellenőrzi most a rendszert” – mondja Mong, aki jelenleg az atlatszo.hu nonprofit hírportálnál oknyomozó újságíró.