Forrás: 444.hu | Magyar Péter | 2021.09.26.

A vasárnapi német választás végeredménye (és a változás az előző, 2017-es eredményekhezz képest):

• SPD (szociáldemokraták): 25.8% (+5.2)
• CDU/CSU (kereszténydemokraták): 24.1% (-8.9)
• GRÜNE (zöldek): 14.7% (+5.8)
• FDP (liberálisok): 11.5% (+0.7)
• AfD (radikális jobb) : 10.4% (-2.3)
• LINKE (radikális bal): 4.9% (-4.3)

A 2021-es német választást a szociáldemokraták nyerték meg, akik Olaf Scholz kancellár-jelölt vezetésével nagyon sikeresen kampányoltak az utóbbi fél évben.

A párt 2017-ben története legrosszabb eredményét érte el, és úgy tűnt, hogy lassan eljelentéktelenedik. Igaz, hogy másodikak lettek négy éve, de a trend világos volt: a radikálisabb balos szavazóikat elvitte a Linke, a nagyvárosi fiatalok a Zöldekhez csapódtak, és úgy látszott, hogy a régi szocdem dícsőségnek lassan leáldozik.

Ehhez képest Scholz pénzügyminiszter és alkalncellár vezetésével 2021-ben megnyerték a választást.

Azért érdemes ennyire hangsúlyozni Scholz szerepét, mert az egykori hamburgi polgármester húzta maga után a pártot, minden közvélemény-kutatás szerint sokkal népszerűbb volt az egész kampány alatt a többi koncellár-jelöltnél, és sokkal népszerűbb volt a saját pártjánál is. A kampány végén Scholz már azt mondhatta, hogy azért szavazzanak az emberek az SPD-re, hogy ő legyen a kormányfő. Ez annyira jól sikerült neki, hogy a pártja kapta a legtöbb szavazatot.

 

Olaf Scholz ünnepel
Fotó: WOLFGANG KUMM/dpa Picture-Alliance via AFP

Tavaly még úgy tűnt, hogy akár a harmadik helyre is szorulhat pártok versenyében az SPD, a Zöldek és a kereszténydemokraták mögé.

Ahogy az elsővonalbeli német politikusokra nagyon jellemző, Scholz is kiszámítható, nyugodt, visszafogott politikus. Két nagy előnye volt kihívóihoz képest:

A kormány tagjaként, és Angela Merkel koalíciós helyetteseként azt tudta mutatni, hogy ő a kompetens letéteményese a stabil kormányzás folytatásának, miközben valamiféle változást is tudott ígérni, hiszen a 8 éve hatalmon lévő koalíció kisebbik pártját képviselte. Ez az óvatos elmozdulás lehetősége úgy tűnik, hogy megfelelt a német választói igényeknek.

Scholz másik nagy erénye az volt, hogy nem hibázott a kampány alatt, szemben két fő riválisával, a kereszténydemokrata Armin Laschettel és zöld Annalena Baerbockkal. Mindketten népszerűbbek voltak tavasszal, mint a kampányuk végén, mert a szerepléseik inkább elidegenítették maguktól a németeket, és így a pártjaikat is.

Merkel után nehéz

A CDU-nak a mostani a leggyengébb eredménye a párt megalakulása, azaz a második világháború vége óta. Igaz, még így is nagyon szoros versenyben lettek másodikok a kereszténydemokraták, ami nem rossz eredmény 16 év megszakítás nélküli kormányzás után, és azután, hogy Angela Merkel bejelentette, hogy nem csinálja tovább.

A CDU 16 éve a legerősebb pártja a német kormányoknak, ebből 12 évet a szociáldemokratákkal koalícióban vezette az országot (a kivétel a 2009-13 közötti időszak volt), sokan egyszerűen meg is unhatták őket.

Ráadásul úgy tűnik, hogy a CDU nem találta meg Angela Merkel ideális utódját. A párt élén 2018-ban egy nagyon szoros választáson Annegret Kramp-Karrenbauer vette át a párt vezetését, akit lényegében Merkel tolt a párt élére. Azonban ő nem vált be, nem akart a CDU vele nekiindulni a kampánynak, úgyhogy lecserélték Armin Laschetre, a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökére.

Armin Laschet
Fotó: MICHAEL KAPPELER/dpa Picture-Alliance via AFP  

Laschetben saját pártjában is bizonytalanok voltak, a CDU parlamenti képviselői egy ideig azt erőltették, hogy a bajor testvérpárt, a CSU elnökét, Markus Södert kellene indítani kancellárnak, mert ő népszerűbb, és a médiaszerepléseket is sokkal jobban csinálja. A CDU felsővezetése azonban nem akart kockáztatni - CSU-s kancellár-jelölttel még sosem nyertek, és Söder hiába népszerűbb, ha megosztóbb is. Úgyhogy elindultak Laschettel, de ez csak a második helyre lett elég. Még úgy is, hogy az utolsó hetekben a CDU javítani tudott a felmérések szerint valamelyest a népszerűségén.

A Zöldek csalódtak

Tavasszal volt néhány hét, amikor úgy nézett ki, hogy a Zöldek akár meg is nyerhetik a választást. Ám amióta megválasztották Annalena Baerbockot kancellár-jelöltnek, egyre rosszabbul álltak a felmérések szerint, és végül még annál is rosszabbul szerepeltek, mint amit az utolsó eélőrejezlések mutattak.

Annalena Baerbock
Fotó: KAY NIETFELD/dpa Picture-Alliance via AFP

De ez csak részben lehet Baerbock hibája, mert a Zöldekre általában is jellemző, hogy a németek sokkal jobban szeretik őket, amikor nem szavazni kell, hanem csak véleményt mondani.

Lassan vége a nagy pártok egyeduralmának

Bár az első két helyezett (SPD, CDU) a második világháború vége óta mindig ugyanaz, továbbra is látszik a trend, hogy a két nagy párt egyeduralmának lassan vége lesz. A szocdemek és a kereszténydemokraták is az idősebb választók között a legnépszerűbbek, míg a fiatalabbak inkább a Zöldekre és a jobboldali-liberális FDP-re szavaztak. Lehetséges, hogy e két párt lassan átveszi a két régi nagy helyét a mérsékelt bal- és jobboldalon.

A volt NDK jobban hasonlít a V4-es világra, mint a volt NSZK-ra

Az is látszik, hogy a szélsőséges politikára csökkent a német választók étvágya. A radikális baloldali Linke éppen hogy a bejutási küszöb alá jutott, csak annak köszönhetően nem esik ki a parlamentből, hogy három egyéni győzelemmel (mindhárom a volt NDK területéről jöhet) a szabályok szerint 5%-os listás eredmény alatt is bejutónak kell tekinteni egy pártot.

Valamelyest rontott 2017-es eredményéhez képest a radikális jobbos AfD is, amelyi kszintén az egykori NDK területén szerepelt igazán jól, arrafelé sok egyéni jelöltjük is győzött.

A liberális demokráciát rendszerszinten tagadó pártok a volt NDK területén igen népszerűek, a Linke és az AfD is innen szerzi a szavazatai legnagyobb részét, a helyi tartományokban továbbra is meghatározó erők lesznek. Ez jól jelzi, hogy az NDK jobban hasonlít az egykori vasfüggöny mögötti világra, mint a nyugat-németre.

Milyen kormány lesz most?

A szokásjog szerint Olaf Scholz kap lehetőséget egy új kormány megalakítására, de azért még nem teljesen biztos, hogy tényleg ő lesz új kancellár.

Az SPD-nek és a CDU-nak lenne elég képviselője, hogy 8 év nagykoalíció után kettesben folytassák a közös kormányzást, csak egy olyan szerepcserével, hogy ezúttal a szocdemek adnák a kancellárt és a miniszterek többségét.

Csakhogy ezt a közös folytatást a szociáldemokraták nagyon nem akarják. Hogy aztán tényleg nem így lesz-e, az majd csak később derül ki, hiszen 2017-ben sem akartak nagykoalíciót, aztán fél év után mégis belementek.

A választás éjszakákát a berlini szocdem pártszékházban töltő Ujhelyi István EP-képviselő (MSZP) azt mondta a 444-nek, hogy beszélt a párt szinte összes felsővezetőjével, de egyelőre mindannyian kizárták a közös folytatást a CDU-val. Ahogy a CDU-ban sem rajonganak az ötletért, hogy kisebbik koalíciós partnerként folytassák.

Ha viszont nem együtt folytatják, akkor hárompárti koalícióra lesz szükség, ami még sosem volt Németországban. Ebben az esetben várakozás szerint a Zöldek és az FDP dönthetik majd el, hogy melyik nagy mellé állnak.

Ez azért izgalmas helyzet, mert ez a két párt elég messze áll egymástól ideológiailag: az FDP a nagyvállalatok és az alacsony adók barátja, a Zöldek pedig a klímavédelem és a magasabb állami újraelosztás szószólója. Közös bennük viszont, hogy nagyon régóta ellenzékben vannak (a Zöldek 2005, az FDP 2013 óta) és szeretnének már hatalmon lenni.

A helyzet azért izgalmas, mert az FDP a CDU mellé csapódna szívesebben, a Zöldek pedig az SPD mellé, ha csak a programjuk megvalósításának esélyeit nézzük. De politikaialag mindkét nagypárt felé nyitottak, a választás éjszakáján dodonai nyilatkozatokkal minden opciót nyitvahagytak a vezetőik.

Jamaika vagy jelzőlámpa

A német politikai szlengben használatos kifejezések szerint tehát vagy

• Jamaika koalíció jön (CDU-Zöldek-FDP - a pártok kampányszínei a karibi ország zászlójának színeire emlékeztetnek)
• vagy pedig jelzőlámpa koalíció (SPD-Zöldek-FDP - a pártok kampányszínei a közlekedési lámpa színeit idézik).

Ez a két legvalószínűbb forgatókönyv, és mivel a szocdemek győztek, és minden felmérés szerint a német lakosság Scholz kancellárságának örülne jobban, mint Laschetének, így a jelzőlámpára van nagyobb esély. Kérdés, hogy az FDP képes lesz-e megegyezni a közös propgramról a nála sokkal balosabb két másik párttal.

Ha pedig nem jön össze a hárompárti koalíció, akkor még mindig ott a lehetőség, hogy a 2017-es választás utáni helyzethez hasonlóan a két nagy párt vegyen egy nagy levegőt, és az év végén vagy jövő év elején úgy döntsenek, hogy mégis együtt folytatják, nagykoalícióban.