Tavaly 125 ezer esetben volt kénytelen a rendőrség kiszabott bírságot elengedni, mert kiderült, hogy nem jártak el elég körültekintően, emiatt legalább 3.75 milliárd forinttól esett el a költségvetés.

A rendőrség ugyanis nem minden közigazgatási bírság kiszabásakor jár el elég alaposan, ezt mutatják azok az adatok is, amelyeket a rendőrség egy hónapja közölt a hvg.hu-val. Ezek szerint tavaly 592 ezer esetből 125 ezerben fújt visszavonulót a hatóság, 2011-ben 630 ezer közigazgatási eljárásból 118 ezret szüntettek meg bírság nélkül, 2010-ben pedig a 753 ezer közigazgatási bírságból csak 450 ezer után tudták a pénzt behajtani. Ha a 2012-es év 125 ezer elengedett bírságát a legkisebb összeggel, 30 ezer forinttal beszorozzuk, akkor kiderül: legalább 3,75 milliárd forinttól esett el a költségvetés a rendőrség hibájából (2013-ra az előirányzott bírságbevétel 16 milliárd forint).

Objektív?

Közigazgatási bírságot az objektív felelősség elve alapján 2008. május 1. óta szabhat ki a rendőrség. A lényeg, hogy bizonyos közlekedési szabálysértések esetén – például a gyorshajtás, a piros jelzésen való áthajtás, a vasúti átjárón való áthaladás, az autópálya leállósávjában való közlekedés, a behajtási tilalom vagy a kötelező haladási irány megszegése – nem a jármű vezetőjét büntetik meg, hanem a rendszám alapján az üzembentartóra róják ki a 30 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő bírságot.

Újdonság, hogy az idei évtől három, az objektív felelősség hatálya alá tartozó szabálysértés esetében már nincs szükség képi – fénykép, vagy videó – bizonyítékra sem. A behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezések megszegésénél a rendőr, észlelve a szabálytalankodást, felírja a rendszámot, valamint, hogy pontosan hol és mikor kerül történt a szabálysértés, majd a jelentés alapján a hatóság kiküldi a 30-50 ezer forintos bírságról szóló határozatot.

A bírságok kiszabása szinte automatikus, a nem fizetőkkel szemben különösebb huzavona nélkül járnak el: az adóhatóság végrehajtással leemeli a bankszámlájukról a kirótt összeget. A hatóság szempontjából az egyetlen bökkenő, hogy ha a rendőrség nem dolgozik elég gyorsan, és 90 alatt nem dönt a bírság kiszabásáról (és adja postára a határozatot), akkor meg kell szüntetni az eljárást. Szintén erre a sorsra jut az az ügy, amelyben a rendőrség az első fokú eljárást hat hónapon belül nem tudta befejezni. Eredetileg 60 nap volt a határidő, de ezt még kevésbé győzték a rendőrségen, ami meg is látszik a fent idézett 2010-es adatokból. 2011-től aztán módosult a törvény, és 90 napra tolták ki az ügyintézési időt.

A számolatlanul érkező ügyek mellett a rendőrök, főleg a közigazgatási eljárásokban első fokon eljáró Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Közigazgatási Hatósági Szolgálatának életét egy közigazgatási eljárásokra szakosodott, jogi tanácsadó cég, a Két Patrónus Kft. is megkeseríti. „Nagyon sok eljárás az előírt eljárási határidőn túl indul és fél év alatt sem ér el az első fokú határozatig. Sőt a közigazgatási bírságot sokszor még az előtt levonják az érintett számlájáról, hogy a rendőrség határozata jogerős lenne” – közölte tapasztalatait a céget vezető, Gulya Tibor a hvg.hu-val, több közigazgatási eljárás dokumentációját megmutatva. Szerinte az is gyakori, hogy a rendszám a fotókon nem felismerhető, vagy, hogy külön készül egy kép a sebességkorlátozó tábláról és külön az autóról, pedig együtt kellene „lekapni” azokat, ennek ellenére lefolytatják az eljárást.

Egy budapesti lakost például 2010. augusztus 27-én, a Nagykőrösi úton értek a rend őrei gyorshajtáson. A 30 ezer forintos bírságról szóló határozatot október 6-án kézbesítették – a kozigbirsag.police.hu oldalról letöltött adatok szerint. A döntés október 20-án jogerős is lett, de mivel az autós nem fizetett, 15 nap múlva átadták az ügyet végrehajtásra. Annak azonban, hogy a megbírságolt nem akarta teljesíteni kötelességét, konkrét oka volt: a Két Patrónus Kft. megfellebbezte a határozatot, amit aztán a rendőrök 2011. augusztus 2-án másodfokra fel is terjesztettek. Akkor a bírság már háromnegyed éve a költségvetést gyarapította.

További példaként említette Gulya Tibor „az előbb beszedjük a pénzt, utána döntünk jogerősen” hatósági gyakorlatra annak a budapesti nőnek az esetét, aki a rendőrség szerint 2010. november 30-án szabálytalanul parkolt az Apáczai Csere János utcában. A rendőrség az önkormányzatot december 20-án értesítette arról, hogy jogerős lett a határozat, és az asszony számlájáról a 30 ezer forintos bírságot az egyik végrehajtó iroda le is emelte, persze úgy, hogy rátette saját, 15 ezer forintra rúgó költségét is.

„A rendőrség honlapja azonban ezek után azt mutatta” – folytatta Gulya –, „hogy az ügy iratait csak két év múlva, 2012. szeptember 26-án került másod fokra.” A Két Patrónus ügyvezetője szerint egyrészt közokirat-hamisítás történt, mert valótlan adatokat közöltek az önkormányzattal, s ezzel az elsőfokú közigazgatási hatóságra vonatkozóan felmerülhet az is, hogy hivatali visszaélést követtek el. Ezek miatt feljelentést tett a Vas Megyei Főügyészségen. A nyomozás azonban sem ebben, sem más esetekben nem indult el – jegyezte meg.

Sorozatos visszaélések?

A Két Patrónus vezetője panaszaiban és fellebbezéseiben folyamatosan felhívja a rendőrség figyelmét az eljárásokban történt sorozatos visszaélésekre, amit ráadásul hivatalos minőségben követnek el, ám a hatóság részéről ezt a problémát nem „érzékelik”. „Ugyanígy a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság munkájának felügyeletét ellátó Vas Megyei Főügyészség sem látja azt, hogy bűncselekményeket követne el a rendőrség, amelynek pont a törvények betartása, betartatása lenne a kötelessége” – mondta Gulya.

A cégvezető több ezer ügye közül megemlítendőnek tartotta azt is, amikor egy Pest megyei férfi öt gyorshajtását a bírság mellett még a közlekedési szabálysértéseknél, baleseteknél adható négy-négy büntetőponttal, összesen hússzal „jutalmazta” a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság. Az előéleti pontokat a rendőrség a jogerőssé vált határozatra hivatkozva regisztráltatta a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál (KEKKH). Úgy egyébként, hogy a pontokról az ügyfélnek kiküldött határozatában a rendőrség nem tett említést.

Amikor a megbüntetett a KEKKH – okmányiroda útján mégis tudomására jutott, hogy büntetőpontokkal „szórták meg”, jelezte, hogy jogerős döntés hiányában dupla joghátrány érte, hirtelen arról értesítette a KEKKH-tól, hogy törölték a pontokat, mert a rendőrségnél egy rendszerhiba miatt rögzítették azokat. „Az öt eset 2012. szeptember 12. és december 16. között történt, nem tudom, hogy állhatott fenn ennyi ideig rendszerhiba a hatóságnál” – vetette fel Gulya Tibor.

Annak kiderítésére, hogy mi lehetett a hiba oka, a hvg.hu megkereste a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságot. Tájékoztatásukban először is leszögezték, hogy „konkrét ügyekkel kapcsolatban nem áll módjukban felvilágosítást adni.” Mindenesetre a rendszerhibára vonatkozó kérdésünk meglepetést okozhatott, mert a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője kérte, írjuk meg azt, hogy ők milyen jellegű rendszerhibáról írtak az ügyfélnek. A határozat pontos szövegének beidézése után, amiben egyébként a meghibásodás jellege nincs feltűntetve, azt közölték, hogy a „rendszer nem volt megfelelően beállítva” (arról, hogy „rendszer” alatt mondjuk az informatikai rendszert értették, esetleg valami mást, semmilyen információt nem kaptunk). Emiatt a döntés jogerőssé válása előtt valóban átküldtek „a szabályszegés elkövetéséhez rendelt előéleti pontokat, ám ennek észlelését követően a szükséges intézkedéseket a szolgálat azonnal megtette.”

A rendszerhibára való rendőrségi reagálás is mutatja, hogy a hatóság nem örül a bírságolási „hibákat” megtaláló Két Patrónus Kft. ténykedésének. „Egymás után kapom a leveleket, amelyekben arra hivatkoznak, hogy az ügyekben a cégem nem járhat el, mert nem jogosult rá” – mondta Gulya Tibor. A Vas Megyei Főügyészség pontosan azt kifogásolta, hogy Gulya az eljárásban, mint a Két Patrónus ügyvezetője, a kft. képviselőjeként nyújtott be beadványt, holott az eljárásban ő nem ügyfél.

Legalább kreatívak

Gulya bírósághoz fordult annak megállapítására, hogy a jogi tevékenységet végző cége képviselheti-e az ügyfeleket vagy sem ezekben a közigazgatási eljárásokban. A bíróságok, többek között a Miskolci Törvényszék és a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is egyöntetűen úgy vélekedett, hogy a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (Ket.) 40. § (1) bekezdése alapján, „ha a törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa, vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője is eljárhat.”

„A képviseletre vonatkozóan a Ket. további korlátozó intézkedéseket nem tartalmaz, így a fenti jogszabályhely alapján a képviselő nem csak természetes személy, hanem jogi személy, illetve egyéb szervezet is lehet” – szerepel a hvg.hu birtokában lévő 2013. május 22-i salgótarjáni bírósági végzésben. Amely azért is kínos lehet a rendőrség számára, mert a bíró leírta azt is, hogy a testület tévesen értelmezte a jogszabályokat, emiatt tévesen utasította el a fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül. A bíróság új eljárás lefolytatásra kötelezte a rendőrséget.

A hatóság azonnal talált egy újabb érvet – közölte a cégvezető. „Miután kiderült, hogy a vállalkozás és én is eljárhatok az ügyekben, immár azzal utasítják el a beadványaimat, hogy minden eset egyedi. Ennyi az indokuk arra, hogy miért nem kell a panaszaimat, fellebbezéseimet kivizsgálniuk” – tette hozzá Gulya Tibor. „A hivatali visszaélés miatt tett feljelentéseimmel sem foglalkoznak, a Vas Megyei Főügyészség, a Fővárosi Főügyészség is sorozatban utasítja el azokat.”

A több tízezres iratdömpingre a hatóság Gulya állítása szerint azzal reagált, hogy meggyanúsította zugírászattal. Ezzel együtt a Fővárosi Főügyészség kérte a cégbíróságtól azt is, hogy helyezze hatályon kívül azt a bejegyzést, amely alapján a Két Patrónus Kft. jogi tevékenységet végezhet. Nemsokára azonban elálltak ettől. Ezt a Fővárosi Főügyészség részéről a hvg.hu-nak azzal magyarázták, hogy mivel a főtevékenységet az adóhatóság jelzésére jegyezték be a cégbíróságon, így az ügyészségnek nem volt joga ahhoz, hogy keresetet indítson az ügyben.

Törvények, jogszabályok, általánosságok

A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság válasza pedig leginkább általánosságokat tartalmaz, a közúti közlekedésről szóló törvény, illetve a Ket. vonatkozó jogszabályainak beidézését, valamint a Vas megyei rendőrségen működő Közigazgatási Hatósági Szolgálat tevékenységét részletezik. Azt, hogy „a szolgálat a közigazgatási hatósági eljárásokban kizárólag feldolgozó tevékenységet végez, eljárásainak alapját a közterületen feladatot ellátó rendőri állomány által a szabályszegésekről készített fényképfelvételek – valamint amennyiben készült, a települési napló – alapozzák meg. A szolgálat munkatársai a rendelkezésükre álló, a közlekedési szabályszegéseket dokumentáló fényképfelvételek alapján döntenek arról, hogy a bírság kiszabásának feltételei fennállnak-e.”

Lehetőség van azonban arra „hogy a szabályszegés bizonyításához az elkövetés helyszínén, a mérést végző rendőr által készített települési napló, a szabályszegés bizonyítása érdekében utólag készített képfelvétel, valamint – rendszámtöredék esetén – a KEKKH Járműnyilvántartás adatait felhasználja.” Ha a jármű rendszáma – és annak alapján az üzemben tartójának kiléte – kétséget kizáróan nem állapítható meg, az eljárást megszüntetik.