December közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában.
A bölömbika egy különös, rejtőzködő életmódot folytató gémféle. A Kárpát-medencében mocsarakban, nádasokban sokfelé előfordul, de nem túl gyakori madár. A fajra jellemző a kitűnő rejtőzködés. Veszély esetén csőrét felfelé nyújtja, tollazatának mintázata megtévesztésig emlékeztet az élőhelyét jelentő nádasra. Mindezt teljes mozdulatlansággal ötvözi, mimikrijében bízva sokszor egészen közelre bevárja az embert.
Vonuló madár, az állomány nagy része csak március és október között tartózkodik nálunk, a telet a mediterrán vidékeken és Afrikában töltik. Egyes példányai azonban megkísérlik az áttelelést hazánkban, ami kockázatos vállalkozás a részükről. Ha huzamos ideig fagyos az időjárás, a madarak táplálkozóhely nélkül maradhatnak, ami végzetes lehet a számukra. Ezért lehetőség szerint meleg vizű kifolyók, egyéb, be nem fagyó vizek mellett kísérlik meg az áttelelést. Kedvezőtlen időjárás esetén segítségre szorulhatnak.
December közepén, Kardoskúton a Sóstó-ér sűrű nádasának szélén figyeltek meg egy példányt. Ezen a lassan áramló vízen jó esélye van átvészelni a téli időszakot, mivel itt a vadludak, récék is fagymentesen tudják tartani mozgásukkal a vízfelületet.
Nevét a hímek jellegzetes, mély hangjáról kapta, mely olyan, mintha egy távolból szóló kürtöt hallanánk. A nádasok védelmével a faj megőrzése biztosítottnak tűnik. Mivel a legtöbb gémfélével ellentétben nem telepesen fészkel, egyes élőhelyek megszűnése az egész populációra kevésbé hat, mint más gémféléknél.
A nem megfelelő vízgazdálkodás miatt egyes élőhelyei kiszáradhatnak, ez megakadályozza megtelepedését.
Eurázsia és Dél-Afrika mocsaraiban, nádasaiban költ. Fészkét a sűrű nádasba építi nádból, gyékényből és más növényi anyagokból. A tojó 4-6 tojásából 25-26 nap alatt költi ki fiókáit. A fiatalok miután megerősödnek, a nádcsomókon felkapaszkodva elrejtőznek a fészek környékén. A sokszor poligám hím nem vesz részt a felnevelésükben. Szürkület táján a legélénkebb, jellegzetes hangját is főleg ilyenkor hallatja. Rokonaitól eltérően főleg fészke közelében táplálkozik, halakat, kétéltűeket, kisemlősöket, madárfiókákat és rovarokat fogyaszt.