Forrás: ZOOM | Serdült Viktória | 2018.06.20.

Már csak öt nap és eldől, elfogadja-e a Magyarországról szóló különjelentést az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE). A hétfői szavazás előtt szerda este a testület tagjai a beadott módosításokról vitáztak, és ahogy az várható volt, több magyar képviselő is élesen támadta a jelentés fő raportőrét, Judith Sargentinit, valamint a dokumentum szövegét.

Ironikus módon a bizottság éppen aznap tárgyalta a módosítókat, amikor a magyar Parlament elfogadta a Stop Soros törvényt. Ezt Sargentini is megjegyezte, amikor megnyitotta a rövid, mindössze 45 perces bizottsági vitát.

„Szomorú nap ez a mai” – kommentálta a történteket a holland EP-képviselő.

Néppárti kritika

A jelentés készítője elmondta azt is, hogy a május 15-ei határidőig összesen 263 módosító indítvány érkezett be, a legtöbb az Európai Néppárt részéről, amit különösen fontosnak tartottak, hiszen mindenképpen kompromisszumos megoldást akartak találni.

Ennek ellenére csak körülbelül 50 esetben sikerült megállapodniuk, nagyon sok módosítót a Néppárt magyar képviselői vontak vissza, mert nem értettek egyet azzal, ahogy azok bekerültek volna a szövegbe.

A Néppárt egyik lengyel tagja, Michal Boni viszont nem a jelentést, hanem a magyar kormányt bírálta, akik meg sem várták a Velencei Bizottság állásfoglalását a Stop Sorosról, mielőtt elfogadták azt.

„A jelentés nem a magyar népről, hanem a kormányról szól.

Mi épp a magyar embereknek és a civil szervezeteknek üzenjük meg ezzel, hogy nem fogjuk hagyni, ami történik” – mondta.

Érdekesség, hogy a Néppárt tagjai közül több képviselő olyan módosítókat nyújtott be a szöveghez, amelyek még keményebben ostorozzák a magyar kormányt, mint az első változat. Két lengyel EPP-képviselő a magyar választási törvényt kritizálta, sőt kitértek az OLAF-jelentésre és a miskolci polgármester rasszista beszólásaira is. Mások – köztük éppen a felszólaló Michal Boni – a bevándorlók elleni gyűlöletkeltést kifogásolták. (Az összes módosítóról a 444.hu írt részletes összefoglalót. )

Magyar össztűz

A magyar EP-képviselők közül viszont sokan támadták a jelentést a bizottsági ülésen, és persze rengeteg olyan módosítót nyújtottak be, amely enyhítené a jelentés szövegét és jobb színben mutatná a Fidesz-kormányt.

A LIBE korábbi meghallgatásán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett tavaly. Fotó: MTI

Gál Kinga rámutatott: azért adtak be 130 módosítót, hogy bebizonyítsák, nem állja meg a helyét a hetes cikkely elindítása. Szerinte

a szövegben valótlanságok, félreértelmezések és politikailag elfogult kritikák szerepelnek,

ráadásul sok olyan ügyet tartalmaz, amit már évekkel ezelőtt lezárt a magyar kormány, vagy éppenséggel nem is tartozik közösségi hatáskörbe.

„Sargentini asszony úgy akart egy-egy mondatot bevenni a módosító javaslatainkból, hogy nem javította az eredeti szöveget. Ezzel egyértelművé tette számomra, hogy az ő fejében már megszületett az ítélet” – mondta.

Visszavonta a módosítóit Járóka Lívia, aki szerint a raportőr ugyan beletette őket a szövegbe, de „kiegészítette olyan gondolatokkal, melyek még inkább megnehezítik annak a megértését, hogy mi történik Magyarországon”.

Hevesen támadta a jelentést Szájer József (Fidesz) is, akit a Sragentini-jelentés a Tanú című film jelenetére emlékeztet, amelyben tévedésből az ítéletet olvassák fel a vádirat helyett.

Még öt nap

Az esetleges változtatásokra viszont már csak öt napjuk maradt, hiszen a bizottság hétfőn szavaz a végleges szövegről. Ez ráadásul még mindig csak egy része az egész eljárásnak, ami tavaly májusban kezdődött, amikor az EP plenáris ülése utasította a LIBE bizottságot, hogy készítsen különjelentést Magyarországról. Ez egyébként egyáltalán nem szokatlan lépés, már több másik tagállammal is megtörtént. Hazánkkal kapcsolatban azt vizsgálják, hogy fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének veszélye, azaz betartjuk-e az EU alapértékeit.

A témában számos meghallgatást tartottak – többet Szijjártó Péter külügyminiszter részvételével -, az állásfoglaláson pedig több bizottság dolgozott egyszerre: kiegészítést készített hozzá az oktatási és kulturális, az alkotmányügyi és a költségvetési ellenőrzési szakbizottság is.

A jelentés holland raportőre Judith Sargentini végül április 12-én mutatta be a LIBE bizottságban a 20 oldalas dokumentumot, amely arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon tartósan és rendszerszinten megsértik a jogállamiságot. Ezért azt javasolta, hogy a képviselőtestület

kezdeményezze a hetes cikk szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen.

A hétfői szavazás után az Európai Parlament képviselői várhatóan szeptemberben voksolnak a jelentésről. Az elfogadásához a jelen lévők kétharmadának, illetve az összes képviselő legalább felének (376) kell igennel szavaznia. Ez egyáltalán nem biztos, hogy megtörténik, mert az Európai Néppárt támogatása is kell hozzá, az ő hozzáállásuk pedig még mindig kiszámíthatatlan.

Ha a jelentés megkapja a többséget, ahhoz, hogy a kezdeményezést az Európai Tanács befogadja, a tagállamok négyötödének az egyetértése kell. A tényleges szankciókat elfogadásához pedig a tagállamoknak egyhangúan kell kimondaniuk az alapértékek tartós és súlyos megsértését.