Rendőrökre támadtak Kijevben tüntetők, a rendvédelmi erők két tagját foglyul ejtették – közölte az ukrán belügyminisztérium szóvivője.

Péntek este Kijevben a Függetlenség terén három rendőrre támadtak tüntetők, egyiküket késsel megsebesítették. A kijevi városházán tartották fogva őket. A sebesültet elengedték és kórházba szállították, de két társát szombatig nem sikerült kiszabadítani a belügyminisztérium tájékoztatása szerint.

A szóvivő azt is közölte: egy szolgálaton kívüli rendőr holttestére találtak a fővárosban, lőtt sebbel a fején.

Szombaton a kórházban meghalt egy újabb tüntető. A 45 éves férfi szerdán kapott lőtt sebeket a rendvédelmi erők és a tüntetők közötti összecsapásban.

Ukrajnában polgárháborúhoz közeli a helyzet. Cikkeinket itt találhatja.

A kormányfő kész távozni, az elnök aligha

Közben az ukrán kormányfő felvetette, kész felajánlani lemondását, ha az segít a belpolitikai feszültség megoldásában. Az elnök, Viktor Janukovics lemondását azonban a miniszterelnök nem tartja valószerűnek. A tüntetők fő követelése azonban az elnök távozása.

Oroszországban már készülnek forgatókönyvek arra, hogy Ukrajna esetleg felbomlik. A moszkvai politikai elitben erős a meggyőződés, hogy a nyugatos tüntetők győzelme esetén Ukrajna kettéválhat - írta friss elemzésében az amerikai Jamestown Foundation elemzőcég.

Az oroszok Ukrajna keleti és déli részére fenik a fogukat

Ha Viktor Janukovics ukrán elnök nem tudna felülkerekedni ellenfelein, és a jelenlegi békétlenség rezsimváltást eredményezne Kijevben, akkor a legnépszerűbb opció Moszkvában Ukrajna "felosztása" lenne. E forgatókönyv szerint az ország keleti és déli részét, ahol a lakosság többsége orosz ajkú, Moszkva kaparintaná meg, a nyugatabbra fekvő területeket pedig, amelyeken amúgy sem kedvelik az oroszokat, úgymond átengednék az EU-nak és az Egyesült Államoknak. Kelet-Ukrajnában amúgy is Moszkvát tekintik fővárosnak, nem pedig Kijevet.

Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök úgy látja, a mostani helyzet Ukrajna felbomlásával fenyeget, ez azonban elkerülhető, ha a Nyugat és Oroszország együttesen próbál közvetíteni a válságban. Eduard Limonov orosz író, nacionalista ellenzéki személyiség ezzel szemben úgy látja, hogy Ukrajna kettéválása mindenki számára kedvező fejlemény volna, különösen Oroszországnak, ha meg tudja szerezni Ukrajna "jobbik felét".

Bár az orosz politikai elit egyáltalán nem bízik meg a korrupt Janukovics elnökben, saját magára nézve is alapvető - a Nyugat által kreált - fenyegetésnek tartja kijevi tüntetéseket.

A moszkvai elit saját túlélését tekintve is fontosnak tartja, hogy megakadályozzon egy esetleges újabb ukrán "színes forradalmat" (mint amilyen a 2004-2005-ös narancsos forradalom volt). Attól tartanak ugyanis, hogy ez Oroszországban és a Moszkva által saját befolyási övezetének tartott Független Államok Közösségének más tagországain belül is hasonló kormányellenes mozgalmakhoz vezetne. Ezért az amúgy általa is megvetett Janukovicsot védő moszkvai elit végső soron saját politikai túlélésének védelmében is lép fel - írta a Jamestown Foundation.

Az oroszok szentül hiszik, hogy a Nyugat szervezi a tüntetést

Az elemzés szerint Moszkva meg van győződve arról, hogy a kijevi erőszakot a Nyugat szervezi és pénzeli. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter például azzal vádolta az Európai Uniót, hogy "pogromokat támogat", a törvényhozás alsóháza, az Állami Duma pedig nyilatkozatban ítélte el az "Ukrajna belügyeibe beavatkozó és radikális ellenzékieket támogató külföldi erőket". Visszafogottabb stílusban, de szintén beavatkozással vádolta a Nyugatot Vlagyimir Putyin elnök szóvivője.

A hivatalos állami vonalat a Kreml-barát média jeleníti meg a legkeresetlenebb stílusban. Az állami tévé szerint a kijevi tüntetők "terroristák és fasiszták", az Izvesztyija című lap pedig azt követelte, hogy Janukovics számoljon le a lap cikkében "aljas kígyónak" nevezett ellenzékkel, máskülönben Moszkva visszavonja politikai és anyagi támogatását.

Kijevben a múlt év novemberében azért kezdődtek tüntetések, mert Janukovics a tervekkel ellentétben nem írta alá társulási szerződést az EU-val, ehelyett - nyugati elemzők szerint Putyin gazdasági zsarolására - Oroszország felé fordult. A demonstrációk e hét elején zavargásokba és összecsapásokba torkolltak a gyülekezési jogok drasztikus - sokak szerint a szovjet időkre emlékeztető - korlátozása és a rendőrök egyre erőszakosabb fellépése miatt.

Putyin azt ígérte Janukovicsnak, hogy Oroszország féláron adja a földgázt és 15 milliárd dolláros hitelt nyújt a csőd szélén táncoló Ukrajnának. Ezen összegből Moszkva eddig hárommilliárd dollárt folyósított, és Janukovics még ebben a hónapban újabb kétmilliárdot akar lehívni. Orosz kormányzati források szerint Moszkva hajlandó fizetni, ameddig Janukovics kezében tartja a tüntetők ellen brutálisan fellépő - eddig legalább öt, de a demonstrálók szerint ennél több embert megölő - rendőrséget, de ez a hajlandóság jelentősen csökkenne, ha felmerülne a rezsimváltás esélye Ukrajnában.

Ugyanakkor a moszkvai politikai elit nemcsak a tüntetőket veti meg, hanem Viktor Janukovics rezsimjét is, amelyet korruptnak és megbízhatatlannak tart. Mihail Leontyev tévés személyiség - akit nemrég a Rosznyeft állami olajcég kommunikációs igazgató-helyettesévé neveztek ki - például azt írta, hogy "Ukrajna egy bukott állam, bűnözői klánok konglomerátuma. Támogatjuk Janukovicsot, de undorító dolog gerinctelen emberekkel üzletelni."

A Vedomosztyi című befolyásos orosz üzleti-politikai napilap szerint Oroszországnak nem érné meg mélyebben beleavatkoznia a helyzetbe és konfliktusba kerülnie az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval Ukrajna miatt, mivel a szomszédos ország egy mind jelentéktelenebb földdarab, amelynek társadalma megosztott, gazdasága romokban áll, elitje korrupt, erőforrásai pedig igen szerények.

A Jamestown Foundation viszont úgy látja, hogy a jelenlegi ukrajnai krízis potenciálisan a legsúlyosabb kelet-nyugati szembenállássá fajulhat a hidegháború vége, a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta. Moszkva számára Ukrajna ugyanis sokkal fontosabb, mint Szíria, Líbia, Irán, Szerbia vagy Grúzia, amellyel Oroszország 2008-ban háborúzott, lényegében azért, hogy megakadályozza a korábbi szovjet köztársaság közeledését a NATO-hoz és a Nyugathoz.