Mi az új bejelentés?
A kormányfő érvelése szerint az Oroszországgal szemben hozott uniós szankciók magasabb energiaárakhoz, azon keresztül a szállítási és egyéb költségek beépítése miatt magasabb élelmiszerárakhoz is vezetnek, ezek miatt pedig magas az infláció Magyarországon is.
Azt már a két héttel ezelőtti rádióinterjúban is bejelentette Orbán Viktor, hogy „utasítottam a pénzügyminisztert, és megkértem a jegybankelnököt”, hogy a 20%-ra gyorsuló inflációt jövő év végére együtt felezzék meg. Rá 1-2 órára jelentette be az MNB az 500 bázispontos vészkamatemelést a forint stabilizálása érdekében.
Kapcsolódó cikkünk |
Most tehát a jövő év végére szóló, 10% alatti inflációval kapcsolatos kormányzati célt csak megismételte,
új elemként viszont bejelentette: a következő hetekben olyan kormányzati döntések születnek majd, amelyek a boltokban árstoppal kapható termékek körét ki fogják bővíteni.
A kormányfő a műsorban az árstopok mellett emlékeztetett arra is, hogy mintegy 60 ezer kkv számára a változó kamatozású hiteleiknél 7,7% körül kamatplafont húztak a múlt heti kormányülésen (kiterjesztették a kamatstopot). A szavai szerint nem kellemes, de kényszerűen született kormányzati beavatkozás költségeit a bankokkal fizettetik meg, amelyek szerinte a magas kamatkörnyezetben úgyis több profitot érnek el.
Kapcsolódó cikkünk |
A Portfolio legutóbbi extra Checklist adásában Surányi György korábbi jegybankelnök is beszélt az árstopok következményeirol. Arra mutatott rá többek között, hogy az árstopok hatását kétszer is megfizeti a vásárló.
Kapcsolódó cikkünk |
Hogy jutottunk idáig?
Az árstopok intézményét tavaly ősszel kezdte bevezetni a kormány: 2021. novemberében jött a 480 forintos hatósági üzemanyagár, amely lehetőség alól előbb a külföldieket, majd idén nyártól a céges célra tankolók körét is kivette. Ez azt jelenti, hogy a kormány végülis nem tudta tartani az árstop eredeti intézményét, miután hiány alakult ki az üzemanyag ellátásban, így kénytelen volt egyre több kört kivenni a kedvezményes tankolási lehetőségből. Ez a példa is jól mutatja, hogy milyen veszélyes eszköz az árstop, amely súlyos problémákhoz, hiányokhoz vezethet a gazdaságban nemcsak az üzemanyagok, hanem az élelmiszerek körében is.
Mostanra egyébként oda jutottunk az üzemanyag területen, hogy nagyjából a teljes magyar gépjárműpark fele tankolhat csak hatósági áron magyar forgalmi engedély felmutatása mellett és nagy kérdés, hogy ezt hogyan lehet tartósan fenntartani egy egyébként is dízelhiányos európai környezetben, a télen élesedő újabb oroszellenes szankciók mellett. December 5-től az orosz nyersolajra, jövő február 5-től a finomított orosz olajtermékekre uniós embargó lép hatályba, amely alól Magyarország, Szlovákia és Csehország a Barátság kőolaj-vezetékre tekintettel felmentést kapott időbeli korlát nélkül, de a többi európai ország üzemanyag ellátási helyzetén keresztül ezek a kihívások hozzánk is beszűrődhetnek. Ezekre a kihívásokra is utalt a Portfolio múlt heti Budapest Economic Forum konferenciáján Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója:
Kapcsolódó cikkünk |
Idén februártól, tehát még a háború kitörése előtt, vezette be a kormány a meglóduló élelmiszerárak miatt néhány alapvető élelmiszerre az ársopot. Az érintett termékek köre így néz ki:
- kristálycukor (fehér cukor),
- búzafinomliszt BL 55,
- finomított napraforgó étolaj,
- házi sertés comb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva),
- csirkemell, csirkefarhát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös,filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva),
- ultra magas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej.
A árstop a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 2021. október 15-i értékesítési áron kellett fixálni a boltok üzemeltetőinek az árakat és ezen azóta sem változtatott a kormány.
Mind az üzemanyagok, mind az élelmiszerek esetén idén év végéig vannak hatályban az árstopok, és Orbán Viktor mai bejelentése alapján nagyon úgy néz ki, hogy ezek még egy jó ideig velünk maradhatnak, és még több terméknél jönnek az árstopok. Arról egyelőre semmit nem mondott a műsorban, hogy lista kibővítését milyen szabályrendszer mentén tennék meg.
Az utóbbi hetekben többek között a tojás, a tejtermékek és a kenyér árának elszállása kapott nagyobb figyelmet a sajtóban, és a KSH adatai alapján a kormány is bizonyára figyeli ezeket a folyamatokat:
Kapcsolódó cikkünk |
Az árstop több termékre való kiterjesztésével meglepőt húzott a kormányzat. Sokan azt gondolták, hogy az eddigi ártsopokat is nehéz lesz megszüntetni, ezért a kabinet óvatos lehet az ilyen lépésekkel. Az élelmiszerárstopok ugyanis komoly kockázatokat rejtenek magukban. Egyrészt ugyanis a vállalatok igyekeznek az alacsony minőségű termékeket kínálni az árstoposak közül, hiszen ezeken keletkezik a legkisebb veszteségük, másrészt a többi (nem árstopos) termék árába beépítik a veszteséget, így habár az árstopos termékek árai a polcokon változatlanok, az áremelkedésüket (termelői, beszerzési) más termékekben megfizetjük, harmadrészt hiány alakul ki az árstopos termékekből, ahogy azt korábban is láttuk.
Az árstop kiterjesztése így azt a veszélyt rejti magában, hogy további termékek esetében csökken a minőség, illetve alakul ki áruhiány, miközben a nem árstopos termékek ára még gyorsabban emelkedik majd, ami összességében inkább felfelé húzhatja az inflációt is.
A nagyobb kereskedelmi láncok könnyebben alkalmazkodnak ehhez a helyzethez, mint a kisboltok, így könnyen lehet, hogy az árstopok kiterjesztése a legkisebbeknek okozza a legnagyobb gondot; ők ugyanis a kisebb kínálat miatt kevesebb terméken tudják elporlasztani a veszteségeiket. Ez pedig sokaknak a bezárásához vezethet a kistelepüléseken.
Címlapkép forrása: Getty Images
