Forrás: Új világtudat |  2020.12.07.

Egy kristály, vagy legalábbis egy kristálynak tűnő ásvány nagy izgalmat keltett, melyet egy hihetetlenül ritka meteoritban találtak Szibériában.

Az összes tudományos ismeret ellenére, amelyet az emberiség felhalmozott az évszázadok során, és a világegyetemről való egyre növekvő megértésünk dacára a tudósok mégis találnak olyan dolgokat, amelyek teljes meglepetést okoznak számukra.

Néhány évvel ezelőtt a tudósok egy kis darab ásványt fedeztek fel, amely nem sokkal a naprendszerünk után, mintegy négy és fél milliárd évvel ezelőtt jött létre. Az ásvány a Khatyrka meteorittal érkezett a Földre, amely Kelet-Szibériában landolt.

Az ásvány önmagában kevésbé volt érdekes a puszta kora miatt, viszont szerkezete szempontjából egészen rendkívülinek tűnt. Olyan atomszerkezettel rendelkezett, amelyet még soha nem találtunk a természetben, bár laboratóriumi körülmények között sikerült létrehozni. Kvázikristálynak nevezték el, mert kívülről hasonlít egy kristályra, de a belseje egy egészen más kérdés.

Ami egy kristályt kristállyá tesz, az a tény, hogy atomjai nagyon következetes és kiszámítható szerkezetekbe rendeződnek, amelyek olyanok, mint a rácsok, és ezek a szerkezetek ismétlik önmagukat.

A kvazikristályban azonban vannak ugyan elrendezett rácsok, de ezek nem következetesek és azonosak. Ehelyett különféle konfigurációkban vannak elrendezve, ami lehetetlen egy természetes anyag esetében a jelenlegi tudományos ismereteink alapján.

Rengeteg olyan tudós van, aki kételkedett abban, hogy az ilyen kvázikristályok megtalálhatók a természetben, annak ellenére, hogy 1960 óta sikeresen létrehozták őket a laboratóriumokban, de Paul Steinhardt, a Princetoni Egyetem elméleti fizikusa nem tartozik közéjük, aki megtalálta a mintát és tanulmányozta azt.

Csapatával átfogóan tanulmányozta az ásványi anyagot, és megpróbálta kideríteni, hogyan képződhetett egy ilyen dolog a Földön, de végül arra a következtetésre jutottak, hogy a bolygón kívülről érkezett valahonnan.

Borisz Šustov, az Orosz Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének vezetője szerint nem olyan szokatlan, hogy új ásványokat találnak a meteoritokban, mivel ezek nem ugyanazon ásványi körülmények alakulnak ki, mint a Földön.

Steinhardt csapata ezzel egyetértett, mivel kutatásaik eredményeként határozottan felvetették, hogy ez a természetellenes kvázikristály csak asztrofizikai körülmények között jöhetett létre.

A csapat megállapította, hogy ez az új ásvány egy másik ismert ásványba, az úgynevezett stishovite-ba ágyazódott be. A stishovite szintén a meteoritból származik, és a kvázikristályt vette körül, és mindkét ásvány nagyjából egyidőben jöhetett létre egy nagy nyomású folyamat során a meteoritban, mielőtt a bolygóra érkezett volna.

Egy másik kritikus nyom, miszerint a kvázikristály nem innen származik, az a tény, hogy az ásványi anyagban található oxigén izotópok aránya nem felel meg a Földön található hasonló aránynak.

"A megállapítás fontos bizonyíték arra, hogy a kvazikristályok asztrofizikai körülmények között képződhetnek a természetben, és bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az anyagnak ez a fázisa stabil maradhat több milliárd éven keresztül," - mondta Steinhardt.

Csapata Szibériába ment, hogy megpróbáljon további mintákat találni a tanulmányozáshoz, és friss mintákat szerezhetett a meteoritból. Az új minták esetében azonban nagyon nehéz megtalálni a kvázikristályokat, mert olyan kicsik.

A csapat végül talált két másik ilyen kvázikristályt, a másodikat öt évvel azután, hogy megkezdték a megszerzett minták elemzését. Mindhárom kvázikristálynak megvan a maga egyedi molekulaszerkezete.

Az egyik dolog, ami miatt az űrkőzet gazdag új leletek forrása, hogy nagy mennyiségben tartalmaz természetes eredetű alumíniumot, amely nem oxidálódott, és ez az első ilyen meteorit, amelyet valaha találtak. Steinhardt és csapata szerint mind a három kvázikristály alumínium, vas és réz keveréke.

A legnagyobb tanulság ezekből a felfedezésekből, különösen ezen meteorit kristály esetében, hogy az univerzum sokkal változatosabb, mint gondoljuk, és hogy amit tudományos törvénynek tartunk, az legtöbbször csak a saját bolygónkra érvényes. (1)

(1) - https://www.thevintagenews.com/2019/