Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2013 » Szeptember » 15 » Devizahitel újratöltve! - Ismét lepaktál a kormány a bankokkal?

---

08:17:28 Devizahitel újratöltve! - Ismét lepaktál a kormány a bankokkal?

Forrás: Független Szabad Európa | Elek Attila | 2013.09.03. És újra a devizahitel! Egyszerűen kénytelenek vagyunk tovább folytatni a témát, hiszen régi olvasóink tudják, hogy egyik célunk a magyar emberek felvilágosítása pénzügyi, gazdasági téren, és mivel olyan hajmeresztő dolgokat hall az ember a devizahitel témában kénytelenek vagyunk egy lépéssel visszamenni, hogy megérthessük a valódi problémát. A hozzászólásokból és a levelekből valamint a médiából nem egyszer megdöbbenve tapasztalom, hogy a magyar emberek nagy része óriási tévedésben van. Többek között sokszor maguk a hitelfelvevők is. Nézzünk egy példát! Sokszor hangzik el például az alábbi mondat, felvettem tízmillió forintot, visszafizettem már hatot, és még mindig kilenccel tartozom. Figyelem, forinthitelről beszélünk! Mikor megkérdezem az illetőt, hogy mit nem ért ezen, meghökkentő válaszokat kapok. Az emberek jelentős része azt gondolja, hogy ha például 10 millió forintot, 10%-os kamatra felvesz hitelként 20 éves futamidőre, akkor neki a végén összesen 11 millió forintot kell visszafizetnie, mert annyi a 10% kamat+tőke, ami ugyebár hihetetlen tudatlanságra utal. Mert a hitelt éves 10% kamatra veszi fel, tehát minden évben a bank rászámolja a 10% kamatot. Így egy átlagos 10 milliós lakáshitel után 25 éves futamidőre 10% kamat mellett nem meglepő, ha akár 30-40 millió forintot kell visszafizetnünk. Ugyanez a helyzet egy rövidebb futamidejű autóhitelnél, ahol egy 2-3 millió forintos tőkére sokszor 6-7 millió forintot fizetünk vissza, 5 éves futamidőnél. Ráadásul itt még szó sincs deviza árfolyamveszteségről, mivel egyszerű forinthitelről beszélünk. Ez egy nagyon fontos adat, melyet az emberek egy része meglepő módon ezek szerint eddig nem nagyon tudott. És rendkívül fontos abból a szempontból, hogy akár 1%-os kamatemelés egy 20-25 éves futamidejű hitelnél több millió forinttal lökheti meg a visszafizetendő összeget. Ezért lenne nagy jelentőségű, ha a bankok nem módosíthatnák egyoldalúan a szerződéseket (kamatemelés). Jelen esetben viszont ezt egyik kormány sem meri megtiltani. A devizahitelnél mindössze annyi történt, hogy az adósoknak az tűnt fel, hogyha például 10 millió forint hitelt felvettek, és mondjuk pár év alatt törlesztettek mondjuk 5-6 millió forintot, a tartozásuk nemhogy csökkent volna, hanem növekedett 15-20 millió forintra. Itt jegyezzük meg, ha forinthitelben számolnánk egy 25 éves futamidejű 10 millió forintos lakáshitelt, 5-6 év alatt az sem csökkent volna jelentős mértékben, olyan 8,5-9 millió forint között állna, de legalább az ügyfél érezné, hogy csökkent a tartozása. Ezek az adatok azért fontosak, mert felvetődik a kérdés, hogy mit jelent a devizahitelesek megmentése? Olyan hangokat is hallani, akik azt mondják, hogy felvettek devizaalapon 10 milliót, visszafizettek már hatot, már majdnem visszafizette a teljes hitelét. Ez így a fentieket figyelembe véve óriási, és katasztrofális tévedés, hovatovább butaság. Először is definiálni kellene, meg kellene határozni, mit jelent az, hogy devizakárosult valaki. Devizakárosult-e az, aki nyolcvanezer forint törlesztővel indult, ami jelenleg 120 ezer forintra ment fel, és az illető nem tudja fizetni a hitelét. Miért nem tudja valaki fizetni a hitelét? Nézzük a lehetőségeket! Az első eset! Elvesztette a munkáját az adós és esetleg házastársa is. Ebben az esetben semmiképpen sem nevezhetjük az illetőt devizakárosultnak, hiszen az eredeti nyolcvanezer forintos törlesztő részletet sem tudná fizetni. Aki ilyen helyzetben van, azt teljesen felesleges „megmenteni”, mert már nem lehet. Helyzetének nincs köze a devizahitel intézményéhez. Az ilyen helyzetű emberek megsegítése külön kategóriát kell, hogy képviseljen, de be kell látni, hogy nincs közük a devizakárosultakhoz. Helyzetüket, ha a társadalom igényli szolidaritási alapon csak mások adójából lehet rendezni. Más kérdés, hogy a magyar társadalom szolidáris-e, támogatja-e a szegényeket és az elesetteket. A magyar furcsa szerzet ugyanis. Amikor saját magát érzi szegénynek, akkor követeli a támogatást, ha másnak kellene segíteni, akkor csökkentsük a segélyezést az élősködőknek részére. A második eset, amikor valaki nyolcvanezer forint hitellel kezd, amit tudna is fizetni, és a megemelkedett 120 ezer forintot is tudná. Ők a jómódúak a gazdagok. Őket tehát nem nevethetjük davizakárosultnak, mert nem igazán viszi őket földre, egy megemelkedett törlesztés. Érdekes módon a jelenlegi magyar kormányzat mégis őket „mentette” meg, a végtörlesztés intézményével. Eredmény? Orbánnak, Kósának, Rogánnak ugyan nem lett devizahitele és milliókat NYERTEK a végtörlesztéssel, de a bankok hitelportfóliója romlott. Ez annyit tesz, hogy a gazdag 15-20% végtörlesztett, maradt a 80%, problémás ügyfél. Mit csinált erre a bankszektor. Megemelte a kamatokat, hogy behozza a veszteségét. A végtörleszteni nem tudókra még nagyobb teher hárult. És mindez a magyar kormány sunyi és cinkos közreműködésével, hovatovább egyetértésével történt. A harmadik eset, amikor valaki nyolcvanezer forint hitellel kezd, amit tudna is fizetni, de a 120 ezer forintot már nem. Őket joggal nevezhetjük devizahitel károsultnak. Ezen hiteladósok még potensek, dolgoznak, van jövedelmük, és mint régebben megírtuk valóban meg lettek tévesztve, mert a hitelfelvételkor a forint árfolyama rögzítve volt egy +- 15%-os sávban, tehát joggal gondolhatták, hogy a devizakockázat maximum 15%-ot jelent. Őket kell tehát megmenteni! Azonban a károsultakat más alapon is lehet csoportosítani, hiszen többféle devizahitel felvétel történt. Volt ugyebár a jelzálogalapú lakáscélú devizahitel, ami azt jelenti, hogy valaki egy lakást vagy házat vett a hitelből és a bank jelzálogot rakott az ingatlanra, mint fedezetre. Ennél sokkal nagyobb számban előfordult az úgy nevezett szabad felhasználású hitelfelvétel, mely során a hitelfelvevő a már meglevő ingatlanját adta fedezetül a kölcsönért cserébe. Sokan azt vetik az ő szemükre, mert ugyebár a szabad felhasználású szó azt sugallja, hogy ezen emberek biztos nyaraltak, plazma TV-t vettek vagy jókat ettek ebből a pénzből. Állítsuk le jó szokás szerint irigy magyar tekintetünket és lássuk be, hogy ez nem így van. A szabad felhasználású hitelek döntő többségét ugyanis lakásfelújításra, házbővítésre illetve vállalkozási hitel fedezeteként adták be a tulajdonosok. Sokan nem beszélnek a harmadik csoportról, mely legalább ilyen jelentős, ez pedig a devizahitel kölcsönt felvevők ingóságokra történő hitelezése, szinte 100%-ban gépkocsikra történt kölcsönnyújtás. Az ilyen hitellel rendelkező családok legalább ugyanolyan nehézségekkel küzdenek, mint a jelzáloghitelesek. Mi történik most? Elsőként vannak a politikusok, akiknek teljesen mindegy, hogy ezek az emberek megnyomorodnak vagy nem, megoldást tudniillik csak azért keresnek, hogy szavazókat nyerjenek. Miért mondom ezt? Mert amennyiben valóban segíteni akartak volna, már régen megtehették volna. Ehelyett a végtörlesztéssel például azokat „mentették” meg, akiknek jelenleg sem okozna gondot az emelkedett devizahitel törlesztő részleteket fizetni. Gondolom nem tévedek nagyot, ha azt tippelem, hogy Orbán Viktor, Kósa Lajos vagy éppen Rogán Antal mai nap is tudná fizetni a devizahitelét. Meg is mondom miből. Azokból az évi tízmilliókból, amiket tiszteletdíjként felvesznek, az adófizetők pénzéből, mint parlamenti képviselők, miniszterelnökök, polgármesterek, stb. Ezért a végtörlesztés botrányos cselekedet volt a jelenlegi kormányzat részéről és nemhogy megoldotta volna a valódi károsultak helyzetét, hanem még nehezítette azt, hiszen miközben a kormány egy veszteséget mért a bankokra a végtörlesztéssel, megadta nekik a lehetőséget, hogy a végtörleszteni nem tudókra magasabb kamatokat vessenek ki. Ez körülbelül olyan, mintha Robin Hood nem a gazdagoktól vette volna el a pénzüket, és osztotta volna szét a szegények között, hanem a szegényeket rabolta volna ki és pénzüket a nottinghami bírónak vitte volna. Csak hát más a helyzet a sherwoodi és a felcsúti erdőben. Van, aki a gazdagokat rabolta ki, a nép javára, más meg a szegényeket sarcolja, hogy a gazdag még gazdagabb legyen. A legnagyobb pimaszság, hogy miközben mindenki a károsultak megsegítéséről beszél megkezdődött a magyar társadalom felszalámizása. Dübörög a jó öreg, oszd meg és uralkodj elv. Már több helyütt hallani, hogy nem kell megmenteni a devizahiteleseket, megérdemlik sorsukat, én is csak addig nyújtózkodtam, amíg a takaróm ért szöveget. Nos, kérem itt és most szögezzük le a következőket. A devizahitelek megmentésébe közpénz nem kerülhet. Nézzük meg akkor az adósokon és a kormányon kívüli harmadik szereplőt, a bankokat. Csányi Sándor OTP vezér felháborító módon elfogadva az ATV egyenes beszéd című műsor meghívását, most hirtelen bekéreckedett Kálmán Olga műsorába. Már ez gyanús volt, és egyértelmű, hogy valamilyen szándéka volt vele. Olyan elképesztő, de ugyanakkor sima beszéddel mondta, a látszólagos igazságait, hogy abban elvileg nem lehet hibát találni. Olyanokat mondott, hogy a devizahitelesek nagy része azért vette fel a devizahitelt, akár nem is egyet, hanem tizet egyszerre, hogy spekuláljon, és a forint és devizahitel kamatai közötti különbséget Tajvanon fialtassa. A riporternő kérdésére azt mondta, és hogy ezek tüntetnek, mint károsultak. És, hogy ugyan nincs joga neveket mondani, de jól ismeri őket. Nos kérem, ha mindez igaz akkor Csányi Sándor bűncselekményt követett el, vagy legalábbis kárt okozott a saját cégének, hiszen olyan embereknek hitelezett, akiknek a hitelképességét rosszul mérte fel az OTP és ezáltal veszélyeztette a betétesek pénzét, ez pedig bűncselekmény. Csányi azonban nagyon ügyesen úgy beszélt, hogy jogilag nem lehet belékötni. Én azonban élek a gyanúperrel, hogy mindez csak hazugság, és Csányinak nem volt más célja, minthogy a közvéleményt a devizahitelesek ellen hangolja. Ezen kívül nyilvánvalóan üzent a kormánynak is virágnyelven, hogy a pénztőke nem jobb- vagy baloldali. És most jön az olvasó kérdése, ha eddig nem tette fel. Igen igen, de mi a megoldás? Újra leírom. A devizakárosultak problémáját törvényileg és azonnal meg lehet oldani. Először is legfontosabb, biztosítani kell a hitelesnek az úgynevezett elsétálás jogát. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a hiteles úgy dönt, hogy nem akarja vagy nem tudja fizetni a lakás vagy autóhitelét, akkor bemegy a bankjába, bejelenti ezt, leadja a gépkocsit a banknak, átadja a lakáskulcsát a banknak és önként kiköltözik, de továbbiakban semmilyen címen, semmilyen pénzzel a bank felé nem tartozik. Tudniillik amennyiben a banknak nem elég a gépkocsi illetve az ingatlanfedezet, akkor a banknak kell lenyelni az esetleges veszteséget, hiszen ezek szerint a hitelfelvétel idején rosszul mérte fel az adós hitelképességét, rosszul becsülte fel a fedezet, a gépkocsi vagy az ingatlan értékét, és ez egyszemélyben az ő kockázata, mint hitelnyújtónak. Meggyőződésem, ha semmi mást, csak ezt az egy dolgot bevezetné a kormányzat, másnap már a bankok ügynökei ott ülnének az adósok nappalijában és könyörögnének az adósoknak jobbnál jobb ajánlatokkal, csak hogy azok ne mondják fel a hitelüket. Rásegíthet még a megsegítésre, ki lehetne mondani, hogy Magyarországon a forinthitelek kamata (THM) nem lehet több, mondjuk a jegybanki alapkamat plusz 4%-nál, a devizahitelek kamata ugyanígy nem lehet több, mint az adott valuta jegybanki alapkamata plusz 4%. (A 4 % példa, lehet más is, de a kiszámíthatóság a lényeg) Az ugyanis mégis nonszensz, hogy miközben a svájci jegybank 1% alatt tartja a svájci frank alapkamatát, a bankok az orbáni végtörlesztés után a CHF alapú hitelek kamatát 6-ról 8-10%-ra emelték. Persze így hozva be a veszteséget, amit a gazdag végtörlesztőkön vesztettek. És mindehhez a kormányzat asszisztált és engedte nekik. Mindenféle most keringő megsegítés csak légvárépítés csak porhintés, nem nyújt valódi segítséget senkinek. A forintosítás sem!!! Elsétálási jog és jegybanki alapkamatokhoz kötött maximális THM a megoldás. Az a bank aki +4% kamatból nem tudja nyereségessé tenni a hitelezését, akkor az fejezze be a tevékenységét, mert hosszú távon úgyis tönkre menne. Kíváncsian várjuk a fejleményeket, sajnos tudva azt, hogy bármilyen megoldás születik az nem lesz valós segítség a magyar embereknek. Mivel az általunk említett két megoldás szinte biztosan nem lesz benne. Ön szerint?

1 2 3 4 5 Kategória: Belföld | Megtekintések száma: 697 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): magyar, devizakárosultak, bankok, kamatemelés, független szabad európa, kormány, Bank, devizahitel, kamat | Helyezés: 0.0/0