Forrás: hvg.hu | 2014.06.03.

Magyarország a kelet-közép-európai régió törékeny eleme, államkapitalizmus van kialakulóban hazánkban, magas a külső adósság, a bankadó pedig csak a hitelezést fogja vissza. Mindezt a csak Dr. Végzetként emlegetett amerikai közgazdász, Nouriel Roubini mondta egy keddi budapesti konferencián, aki ugyanakkor megemlítette, hogy most sokkal jobb a helyzet, mint 2008-ban, a válság kitörésekor. A közgazdász a világgazdaságra kitérve elmondta, hogy javuló tendenciákat lát, ám vannak jelentős kockázatok, különösen az orosz-ukrán válság nyugtalanító.

Magyarországon tartott előadást a csak Dr. Végzetként emlegedett amerikai közgazdász, a Roubini Global Economics vezetője. A közgazdász a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesült (HVCA) keddi, budapesti konferenciáján fejtette ki véleményét a világgazdaság állapotáról, az eurózónáról, és Kelet-Közép-Európáról, Magyarországgal egyetemben.

Világgazdaság: jelentős a javulás

Az eurózóna kockázata Roubini szerint jelentősen csökkent az elmúlt 1-2 évben, ezzel pedig a szétesés kockázata is kisebb lett. A közgazdász úgy véli, a gazdasági helyreállás elején vagyunk, bár még törékenyek a struktúrák. A világgazdasággal kapcsolatban további pozitívum az, hogy egy éve még sokan aggódtak az Egyesült Államok pénzügyi működése miatt. A jó hír azonban az, hogy az Egyesült Államok kormányzatának működése nem állt le, a fiskális deficit pedig nagymértékben csökkent. A harmadik pozitívum az, hogy a pénzügyi, gazdasági talpra állás jeleit látjuk Japánban is. A negyedik pozitívum Roubini véleménye szerint az, hogy a pénzügyi válság következményeit kezdjük felszámolni. Ráadásul egy olyan válság következményeit számoljuk fel, mely egyáltalán nem volt tipikus: túl sok hitelt vettünk fel. A fájdalmas folyamat, a mérlegek alkalmazkodása, a visszarendeződés már jó néhány éve tart. Jó hír viszont, hogy ez a folyamat már a vége felé tart, csökkennek a deficitek, stabilizálódnak az adósságok.

Roubini elmondása szerint geopolitikai szinten is vannak javulások. Az első az, hogy az Irán és Egyesült Államok, illetve Izrael közötti atomháború kirobbanásának kockázata jelentősen csökkent tavalyhoz képest. A Közel-Keleten még rendszerszintű problémák figyelhetőek meg, befektetési aggályra okot adnak egyes térségek, de az energiaellátásra az egyes országokban tapasztalható gondok, például Szíria, nincsenek nagy hatással.

A fiskális konszolidációra kitérve Roubini hangsúlyozta, az ebből eredő kockázatok kisebbek, növekszik a pénzügyi eszközök ára, növekszik az üzleti, fogyasztói bizalom, kedvezőbb környezet alakul ki a gazdasági aktivitás számára, akár 2 százalékos növekedés is lehet a világgazdaságban. Mindez ráadásul úgy történik, hogy az infláció nem pörgött fel.

De még van mi miatt aggódni

Milyen kockázatok maradnak ebben a környezetben? – tette fel a kérdés a közgazdász. Kína gazdasági teljesítményének alakulása Roubini szerint igen fontos lehet. Vannak olyanok, akik szerint 6-7 százalékos növekedés várható Kínában, mások szerint teljes társadalmi, kormányzati összeomlás lesz, ám a közgazdász szerint egyik sem várható. Kína túl sokat takarít meg, túl sokat fektet be, nem fogyaszt eleget. A jelenlegi vezetés a belföldi keresletet szeretné felpörgetni, a fogyasztásorientált növekedésből előnyökhöz tudni jutó szereplők Kínában azonban kisebb befolyással rendelkeznek, nehezen lehet ezt majd megvalósítani. Kína szeretné fenntartani a 7 százalékos gazdasági növekedést, ennek érdekében pedig a tőkeberuházásokat részesítik előnyben, így pedig egyre több adósság, és nem teljesítő hitel fog felhalmozódni. Roubini biztos benne, hogy nem fogják tudni tartani a 7 százalékos növekedést, két év múlva 6 százalékra lassulhat Kína. Nem kemény, nem is puha landolás, hanem valahol a kettő között alakul majd a kínai gazdasági "érkezés" a földre – tette hozzá Roubini.

A második kockázat a világgazdasági kilátásokra Roubini szerint a Fed politikája. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már megkezdte a mennyiségi lazítás kivezetését, de lehet, hogy túl lassan megy ez a folyamat. A feltörekvő piacokra, globális piacokra csak korlátozott hatást fog gyakorolni a mennyiségi lazítás kivezetése, de lehet, hogy a Fed korábban véget vet a lazításnak, és elkezdi emelni az irányadó kamatlábat a nullaszázalékos szinttől. A Fedet az kényszerítheti Roubini szerint erre, hogy felgyorsul az USA gazdasági növekedése, így felgyorsul az infláció is. A második forgatókönyv a gyorsabb cselekvésre az, hogy a Fedben nem csak az elnök hozza a döntéseket, hanem a bank igazgatótanácsa. Ebbe a csapatba új tagok kerültek be, akik kevésbé galamblelkűek, mint az előző tagok, ez is gyorsabb cselekvésre sarkallhatja a Fedet. A harmadik kockázat az, hogy a Fed kicsit túl későn lép, ez pénzügyi instabilitáshoz vezethet, buborékok alakulhatnak ki több területen is (hitelezés, eszközök túlértékeltsége). A közgazdász szerint most még nincsenek ilyen lufik, de fel kell tenni a kérdést, hogy ha hosszú ideig tart a normalizálódás, vagyis a mennyiségi lazítás kivezetése, akkor simán benne van a pakliban, hogy buborékok alakulhatnak ki. Nagyon alacsonyak a kamatok, a Fed pedig lassan távolodik ettől a politikától, így-két év múlva elképzelhető hitellufi-kockázat – tette hozzá Roubini.

Eurózóna: nincs még itt az alagút vége

Alacsony a potenciális növekedés, strukturális átalakításokra van szükség – van még probléma az eurózónában Roubini szerint. Annyira vérszegény szerinte a növekedés, hogy magasan marad a munkanélküliek száma. Az eladósodottság a magánszektorban, állami szektorban még mindig nagyon magas, és sok helyen tovább nő. A pénzügyi piacok nem aggódnak még e jelenségek miatt, de ha három év múlva is növekedni fog az adósság, akkor felvetődhet a kérdés, hogy fenntartható-e ez a szint. A befektetők a megfelelő pénzbőség miatt nem aggódnak most még. További gond még az eurózónában a hosszú távú versenyképesség kérdése, sok helyen ugyanis még magas a munkaerő költsége. Ha hozzávesszük ehhez azt, hogy a defláció határán van az EU, nincs elég hitel, akkor ezek sem igazán segítik a gazdaság talpraállását. Még nincs itt az alagút vége, az új munkahelyek teremtése elmarad a várttól – emelte ki a közgazdász. Az EP-választások eredménye emellett azt mutatja, hogy az emberek belefáradtak a megszorításokba.

A feltörekvő piacokra kitérve Roubini elmondta, hogy néhány piacon az utóbbi években piacon laza volt a fiskális politika, makrogazdasági egyenlőtlenségek alakultak ki. Az utóbbi évtized a feltörekvő piacok számára a strukturális reformok szempontjából egy elvesztegetett évtized volt. A liberalizációt megkezdték, ám félbemaradtak az átalakítások. A piacorientált reformok helyett államkapitalista irányba fordultak át egyes szereplők – Roubini szerint. Túl sok erőforrás megy protekcionizmusra, ilyen ország például Oroszország, Kína, de vannak más országok is, mint India vagy Argentína. De Kelet-Közép-Európában is lehet ilyene államokat találni a közgazdász szerint: Magyarországon is azt látjuk, hogy a jelenlegi kormányzat beavatkozik a gazdasági életbe. Fontos kérdés a következő évtizedre, hogy mely országok lesznek képesek arra, hogy végrehajtsák a strukturális reformokat, és melyek azok, amelyek még inkább az államkapitalizmus felé fordulnak.

Jön föl Kelet-Közép-Európa

Sok ország a régióban jelentős makrogazdasági egyensúlytalansággal küzdött a globális gazdasági válság kirobbanása előtt. Magas volt a költségvetési deficit, folyó fizetési mérleg hiánya is, emiatt sok külső adósság halmozódott fel. Ez likviditási kockázatokat is felvetett Roubini szerint. A túlzott költekezés is elvezetett nagy adósságállományok kialakulásához. A válság kirobbanása után ugyanakkor hangsúlyos korrekciók indultak meg, jó néhány éves recesszió köszöntött be, ez meg is kötötte a fejlődés lehetőségét Roubini szerint.

A jó hír azonban a közgazdász szerint az, hogy megindult a gazdasági kilábalás. Előrehaladott állapotban van a hitelek visszafizetése, növekedni kezdtek a régió gazdaságai. A munkaerőpiaci viszonyok is javulnak, a versenyképességgel együtt. Pozitív tényező az is, hogy a sok költségvetési megszorítás következményeképpen sikerült a költekezést visszafogni. A költségvetési deficit alacsonyabb, az infláció is alacsony, ez pedig azt jelent, hogy a régió jegybankjai csökkenthetik a kamatlábakat, így a hitelhez jutás költsége is csökkenhet – emelte ki Roubini.

A közgazdász szerint szintén pozitív tényező még az is, hogy rugalmas ezen államok fizetőeszközeinek árfolyama. Roubini úgy véli, Görögország példája jól mutatja, hogy ha valaki túl korán csatlakozik az eurózónához, az nem biztos, hogy jól sül el. A gyengébb valuta ugyanis segítheti az exportot.

Az orosz-ukrán helyzet természetesen negatívan befolyásolhatja ennek kelet-közép-európai régió teljesítményét, a kérdés az, mennyire eszkalálódik ott a helyzet. Magyarország esetében a pénzügyi szálak is erősek, a kereskedelmi kapcsolatokon kívül, Ukrajnában például igencsak ott van az OTP például. Az ukránokkal kapcsolatos befektetői kockázat kiterjedése Magyarországot jobban érintheti, mint a régió többi országát Roubini szerint.

Növekedünk, de nem eléggé

A potenciális növekedés a közgazdász szerint igen komoly probléma a régióban. Az erős gazdasági növekedést a válság előtt külöböző hitellufik befolyásolták. További gond még, hogy sok régiós országban a népesség egyre jobban elöregedik. Az sem mutat jól, hogy alacsony a munkaerőpiaci aktivitás, a politika sem támogatja kellőképpen a nagyobb munkaerő-piaci részvételt. Emellett pedig az üzleti környezet sem kedvező sok helyen a régióban. Strukturális reformokra van szükség ezekben az országokban, ellenkező esetben a potenciális növekedés nem mozdul el a jelenlegi szintről – hangsúlyozta Roubini.

A szükséges strukturális reformokra kitérve Roubini kifejtette: elengedhetetlen, hogy a kormányzat attitűdje legyen pozitív az üzleti szféra felé, ne fogják vissza a külföldi tőkét, ne államosítsanak egész szektorokat, ez nem ösztönzi a növekedést. Ahhoz, hogy egészséges legyen a tőkepiaci rendszer, ahhoz megfelelő környezetet kell teremteni. Ezek pedig mind fontosak ahhoz, hogy rugalmas munkaerőpiac alakulhasson ki, hogy ne emelkedjenek meg túlzottan a munkaerőköltségek – hangsúlyozta Roubini. A strukturális reformokat illetően pedig szintén fontos, hogy politikai szempontból is életképessé kell tenni ezeket a reformokat. Kell hozzá gazdasági növekedés: amíg nincs megfelelő jövedelem, addig az emberek nem szeretik ezeket a reformokat. Makrogazdasági intézkedések sorát kell megvalósítani, ezek kellenek a politikai változásokhoz is.

Magyarországon rendkívül sok a kérdőjel

Az előadás után a közgazdász a sajtó pár kérdésére is válaszolt. A hvg.hu kérdésére, mely szerint miért említette korábban a törékeny országok csoportjában Magyarországot, Roubini elmondta, hogy bár Magyarország jelentős javulást ért el a korábbi évekhez képest, csökkent a deficit és az államadósság is, egy kilábalás kezdetén van az ország. Ugyanakkor az államadósság még mindig igen magas szinten található, az ország adósságát leginkább külföldiek finanszírozzák, az ukrán-orosz válság hatásai pedig Magyarországot is elérhetik. A bankszektorban emellett átmeneti, részleges megoldások születtek a devizaadósság helyzetének rendezésére, nem volt végleges rendezés.

A nem teljesítő hitelek aránya mindeközben magas, a hitelezés nem indult be, ráadásul a mérlegek alkalmazkodása egyelőre folyamatban van. Roubini szerint annak is felmerült a lehetősége, hogy a kormány újból államosítani szeretne egész iparágakat, arról is lehet hallani, hogy a gyengébb bankok egy része kivonul. A közgazdász szerint mindennek kapcsán felmerül annak a kérdése, hogy mennyire kíván a külföldi befektetőkkel együttműködni a kormányzat.

Egy másik kérdésre válaszolva Roubini elmondta, hogy a bankok korábban vétettek hibákat, sok hitelt folyósítottak, különösen devizában. A rendes adóztatással nincsen problémája Roubinnek, ám amikor a kormányzat olyan szinten adóztatja a bankokat, amelyek azt eredményezik, hogy a bankok nem tudnak nyereséget termelni, leállnak a hitelezéssel, távoznak egyesek az országból. A közgazdász szerint fontos, hogy az adóztatás kérdését ne kontextuson kívülről nézzük.