Forrás: Hír.ma | Ancsy | 2018.07.02.

Ozora vára: Tolna dombjai között található Ozora gyönyörű, 1416-ban épült vára, aminek jellegzetes belső udvara és erkélyei elsősorban a korabeli itáliai városok palotáit juttatják az ember eszébe.

A várhoz kapcsolódó történet szerint Zsigmond király híres, törökverő lovagja, Filippo Scolari első látásra beleszeretett Ozorai Borbálába, aki felé azzal akarta bizonyítani az érzelmeit, hogy itáliai építészekkel és kőfaragó mesterekkel megépítette neki a kor divatjának megfelelő reneszánsz kastélyt, ahol a pár élete végéig boldogan élhetett.

A helyiek Ozorai Pipónak nevezték Scolarit. A várkastély felszentelt kápolnájában napjainkban is őrzik Szent György csontereklyéit. A várban megtekinthető Ozorai Borbála budoárja, a Zsigmond-korabeli fegyverkiállítást, egy korabeli működő kályha, valamint a panoptikum, ahol korhű nemesi viseletekkel és hétköznapi használatú tárgyakkal ismerkedhetünk meg.

A néhány éve restaurált vár emeletén a legnagyobb magyar világutazók relikviáiból állítottak össze értékes gyűjteményt. Mindemellett néhány vendégszoba is felfedezhető, sőt, a szerelmesek akár el is tölthetnek itt egy romantikus estét.

A Boldogkői vár: A Hernád folyó völgyében, egy sziklaszirten találhatóak a csodás Boldogkői vár romjai, ahonnan pompás kilátás nyílik a tájra. A legenda szerint a muhi csata után IV. Béla király kénytelen volt menekülni, mert a tatárok üldözőbe vették.

Az uralkodó útja a zempléni Aszaló községbe vezetett, ahol senkivel sem találkozott, csak Bodóval, egy öreg koldussal, aki gondolkodás nélkül segített a királynak, akit jobbágynak öltöztetve bújtatott el egy borospincében.

Amikor a tatárok megérkeztek és a király után érdeklődtek, akkor Bodó úgy tett, mintha süket volna, ezért a tartások nem bajlódtak vele, hanem továbbálltak. Miután az ellenség az országból is távozott, IV. Béla bőkezűen meghálálta az öreg koldusnak a segítséget.

A király a környék jó néhány birtokát Bodónak adta, cserébe pedig csak annyit kért, hogy az öreg építsen egy várat a vidéken a következő öt évben, hogy megvédhesse a területét. Bodó hét lánya okos tervet eszelt ki, ugyanis csak ahhoz voltak hajlandóak férjhez menni, aki legalább egy évig részt vett a várépítésben.

A Bodókő névre keresztelt vár végül hét év alatt készült el, míg a hét leány egyszerre ment férjhez a frissen elkészült várban.

Az esküvők után, a király javaslatára, Boldogkőnek kezdték emlegetni a várat, remélve, hogy Bodó lányai boldog házasságban fognak élni.

Kisnána vára: A Heves megyei Gyöngyös közelében áll a Kisnánai vár, ahol rengeteg program várja a látogatókat. A vár a késő-középkorban használt nemesi rezidenciák egyik legszebbike, amihez érdekes legendák kapcsolódnak.

Az egyik legismertebb történet a szerelmesek álmát őrző sárkányról szól. A legenda szerint a Csehországból induló huszita mozgalom egyik csapta, amelyek Tomás alvezér irányított, elfoglalta Nánát. A várúr akkoriban Kompolti István volt, aki arra kérte a királyt, hogy szerezze vissza a husziták uralma alá került várat.

Zsigmond úgy döntött, hogy megteszi, amit tud, és úgy tett, mintha tárgyalni szeretne Tomás alvezérrel, ám az őt kísérő sereg ugrásra készen várakozott a vár előtt. A király tiszteletére nagy vacsorát rendeztek. Zsigmond kivárta a legalkalmasabb pillanatot, és bódító szert csempészett Tomás szeretőjének poharába, amitől Katka neki, és nem Tomásnak engedelmeskedett.

Ezzel a csellel Zsigmond megszerezte a vár kulcsait, majd amíg az őrök aludtak, addig a serege minden probléma nélkül bejutott a várba. Az éjszaka leple alatt mindenkit megöltek. A férfiak közül Tomás maradt utoljára életben, ám hiába küzdött, végül elfogták és a vártoronyból a mélybe hajították.

Amikor Katka megtudta, hogy mi történt a szerelmével, kivetette magát a toronyból. Ahova a szerelmesek teste zuhant, ott két nagy szikla domborodott ki a földből. Zsigmond egy sárkányt fektetett a holttestek fölé, hogy ezer éven át őrizze az álmukat.

A pár sírhelyét két emberalakot ábrázoló kőlappal jelölték meg, hogy senki se zavarja meg a sárkányt. A legenda vége úgy szól, hogy az ezer év letelte után Zsigmond és a serege visszatér a várhoz, a sárkány felébred, és onnantól kezdve együtt fogják őrizni a hitet és a békét.

Máré vára: A Mecsek rejtett ékkövének nevezik a Magyaregregy község közelében, a Várhegy tetején található Máré várát, amivel kapcsolatban nem tudjuk, hogy pontosan ki és mikor építette, de valószínűsíthető, hogy valamikor a tatárjárás idején állították.

A várról 1316-ban, egy oklevélben tettek először említést, az 1500-as években pedig komoly családi viszály robbant ki miatta, ugyanis Várady István, az akkori várúr, meghalt a mohácsi csatában. A férfi bátyja ekkor úgy döntött, hogy önkényesen elfoglalja a várat.

Várady özvegye azonban ezt nem hagyta annyiban. Az asszony, Bakics Pál segítségével, ostrommal szerezte vissza a jogos tulajdonát. A várhoz egy szövevényes családi legenda is kapcsolódik, ami arról szól, hogy az épület eredetileg Máré vitéz és szép felesége tulajdonában állt.

Máré tetvére, a nőtlen Miklós vitéz, tőlük nem messze, a szentlászlói várban éldegélt. Amikor Márét csatasorba állították, akkor a felesége annyira hosszú ideje nem látta, hogy már halottnak hitte, és egyre közelebb került a sógorához. Annyira közel, hogy abból egy kislány született.

A boldogság nem tartott sokáig, mert Máré vitéz váratlanul hazaérkezett. Amikor megtudta, hogy mi történt a távollétében, akkor addig nem nyugodott, amíg a csalfa felesége és az áruló testvére, meg nem halt.

A kislány életben maradt, de szomorú élet várt rá, ugyanis az anyja elátkozta. Ennek értelében a kislány 77 évente, pünkösdkor jöhet elő. Ilyenkor megmártózik a Máré patakban és a hosszú haját fésülgeti. A legenda szerint csak egy ilyenkor arra járó vadász törheti meg az átkot, ha megcsókol egy medvét, egy kígyót és egy varangyos békát.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély: Nem csak a Dél-Alföld, hanem Magyarország egyik legszebb vára a Tiszántúlon található, tündérmesébe illő, szabadkígyósi Wenckheim-kastély, ami még Jókai Mórt is megihlette az Egy magyar nábob írása közben.

A kastély 1879-ben, Ybl Miklós tervei alapján készült, gróf Wenckheim Frigyes felesége, Krisztina megrendelésére. A grófné nem mindennapi kérésekkel állt elő, ugyanis olyan kastélyra vágyott, ami harmonikus képet mutat, mégis alig található rajta egyforma részlet.

Emellett Yblnek arra is oda kellett figyelnie, hogy annyi ablakot tervezzen, ahány nap van egy évben. A szobák száma sem volt mindegy, mert Krisztina ebből annyit akart, ahány hét kitesz egy esztendőt, míg bejáratból annyira volt szükség, ahány hónap váltja egymást, és annyi épületszárny van, ahány évszak egy évben.

Az épületegyüttest úgy állították fel, hogy a Nap járása kövesse a család életét. A kastély keleti részébe került a kápolna, ahol a reggeli imádsággal kezdték a napot. Ezt követően az ebédlőben szolgálták fel a reggelit, a könyvtárszobában dolgoztak, az ebéd után a szalonban fogadták a vendégeket, nyugaton pedig a hálórész található.
 

(Forrás: nlcafe.hu)