• Benyújtotta az Integritási Hatóság felállításáról szóló javaslatot a kormány.
• Ennek a felállítása a legkomolyabb vállalás, amit a kormány annak érdekében tett, hogy az EU ne vonjon el háromezer milliárd forintnyi támogatást.
• Komoly garanciákat adnak a Hatóság függetlenségére. Például nem lehet elnöke senki, aki az előző öt évben kormányzati, önkormányzati posztot töltött be.
• Sőt, még olyan se, aki akár csak önkéntesként pártnak, pártalapítványnak dolgozott.
• A Hatóság pereket indíthat, eljárásokat folytathat.
• A Hatóságnál bárki panasszal élhet, akár névtelenül is.

Autonóm államigazgatási szervként hozza létre a kormány az Integritási Hatóságot, aminek a felállítása az egyik feltétele annak, hogy az EU ne vonjon meg összesen 7,5 milliárd euró, vagyis 3000 milliárd forintnyi támogatást Magyarországtól. Navracsics Tibor, az uniós források kezeléséért felelős miniszter vasárnapi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy még ezen a héten benyújtják a javaslatot a független integritási hatóság felállításáról.

A hatóság

"Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről" című törvényjavaslat (.pdf) 1.§ (2.) pontjában egyértelműen rögzítik, hogy "[a] Hatóság - ideértve az elnökét, az elnökhelyetteseit és a teljes állományát - feladatainak ellátásában teljesen független, csak a törvényeknek és a közvetlen hatállyal bíró európai uniós jognak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatát más szevektől elkülönülten és bármilyen befolyásolástól mentesen látja el". Emellett még azt is kikötik, hogy feladatot a Hatóságnak csak törvény írhat elő.

A törvényjavaslat 3.§-a alapján a hatóságnak joga van fellépnie minden esetben, amikor azt vélelmezi, hogy az uniós források felhasználásakor az illetékesek nem tettek meg minden szükséges lépést a csalás, összeférhetetlenség, korrupció, egyéb jogsértés és szabálytalanság megelőzésére. A Hatóságnak jogában áll vizsgálni a keretmegállapodásokat is, amelyek népszerű formái voltak a kormányzati pénzköltésnek - igaz, a Hatóság csak az uniós finanszírozású megállapodásokat vizsgálhatja.

A Hatóság hivatalból vagy panasz alapján is eljárhat, panasszal, bejelentéssel pedig bárki élhet, mi több, biztosítani kell a névtelen bejelentés lehetőségét is.

A hatóság megelőző lépéseket is tehet, például ingetritáskockázat-értékelési gyakorlatot folytathat, évente integritásjelentést készít, évente és eseti jelleggel ajánlásokat adhat ki. Továbbá kezdeményezheti más szervek eljárását, pereket indíthat, hatósági ellenőrzéseket folytathat, nyilvántartást vezethet a közbeszerzésekből kizárt jogi személyekről, egyéni cégekről és vállalkozókról.

Pályáztatás, szigorú összeférhetetlenségi szabályok

A Hatóság elnökét és két elnökhelyettesét nyílt és nyilvános pályázat alapján az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Pályázni jogi, közgazdasági vagy pénzügyi egyetemi végzettségű, "minden kétséget kizáróan független", a közbeszerzésekhez és a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó területeken gyakorlati tapasztalattal vagy tudományos munkássággal bíró, az összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelő személyek pályázhatnak.

Az összeférhetetlenségi szabályok szerint nem pályázhat a posztra, aki a jelölést megelőző öt évben "köztársasági elnök, miniszterelnök, miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, miniszteri biztos, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő" vagy párt, pártalapítvány tagja volt, vagy a jelölést megelőző öt évben akár önkéntes munkát végzett pártnak, pártalapítványnak.

A pályázatokat az Alkalmassági Bizottság bírálja el. Ennek a bizottságnak a tagjait nyílt, nemzetközi pályázaton választják ki, megbízatásuk öt évre szól, megbízójuk pedig az európai uniós támogatásokat auditáló szerv, az EUTAF vezetője. Az EUTAF sajátos, viszonylag autonóm intézmény, amit az EU utasítására, de mégis csak a Miniszterelnökség munkaszervezetében állítottak fel. Vagyis afféla hivatal, mint az Állami Számvevőszék, mely egy működő jogállamban függetlennek volna tekinthető.

A kormány azt is vállalta az EU felé, hogy szigorítja a vagyonyilatkozati szabályokat azok tartalmi és személyi körére tekintettel is, valamint megteremti a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének rendszerét is. A most benyújtott törvényjavaslat szerint az Integritási Hatóságnak lesz joga ellenőrizni egyes nyilvános vagyonnyilatkozatokat.

A korrupcióellenes munkacsoport

A törvényjavaslat két részből áll, a második a Korrupcióellenes Munkacsoport felállításáról szól, annak jogállását, működését szabályozza.

A javaslat szerint a Munkacsoport az Integritási Hatóság mellett működne, de attól főggetlen elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő feladatokat ellátó szervként, amely a Hatóság tevékenységébe nem avatkozhat be. A Munkacsoport a meglévő korrupcióellenes intézkedéseket vizsgálná, illetve javaslatokat dolgozhat ki a korrupt gyakorlatok, korrupciós bűncselekmények és gyakorlatok, például a nepotizmus és az állami és magánszektor közötti forgóajtó-jelenség felderítésével, kiviszgálásával, üldözésével és szankcionálásával kapcsolatban.

Javasolhat továbbá a korrupció megelőzését, felderítésének javítását célzó intézkedéseket, és éves jelentésben elemezheti a korrupciót.

A Munkascoport a Hatóság elnökéből, valamint a civil szervezeteket és az állami szerveket képviselő tíz-tíz tagból áll. A nem kormányzati szereplőket képviselő tagokat a Hatóság (egyben a Munkacsoport) elnöke kéri fel a Hatóság igazgatóságának döntése alapján. Ők a tíz civil tagot pályázati eljárásban, tárgyilagos kritériumok alapján választhatják ki a kormánytól, hatóságoktól, politikai pártoktól és üzleti érdekektől bizonyíthatóan főggetlen, szakértelemmel és gyakorlattal bíró pályázók közül.

A Munkacsoport munkájában konzultatív joggal az ÁSZ, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatásága, az Orzságos Bírói Hivatal elnökei, valamint a legfőbb ügyész által kijelölt személyek is részt vesznek.