Forrás: Portfolio.hu | Weinhardt Attila | 2023.10.28.

Magyarországon volt messze a legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban a közepes és nagyvállalati fogyasztók körében az idei első félévben – derült ki az Eurostat friss adataiból. Ez arra utal, hogy a számos adózási és szabályozási torzítás magas energiakereskedői árajánlatokhoz vezetett, illetve az energiafogyasztó cégek jelentős része beleragadhatott a fixáras, vagy merev feltételrendszerű szerződésébe, amit a tavalyi év végefelé kötött. Mindez jelentős költségoldali versenyképességi hátrányt okozott sok cégnek, és csak egy kisebb részük tudta kihasználni a piaci áramárak esését. A villamos energia mellett a vállalati gázáraknál is kirívó volt a helyzet az idei első félévben: Európa élmezőnyébe tartoztak az árak több fogyasztási kategóriánál is. Így tehát egyszerre két irányból érkező nyomás mellett kellett teljesíteniük a cégeknek, ami bizonyára hatással volt az árazási magatartásukra, és Európa legmagasabb inflációs rátájára is.

Október 26-án közölte az Eurostat az idei első félévi lakossági és nem lakossági gáz- és áramárak adatait. Mivel a magyarországi lakossági rezsicsökkentési rendszer nem változott, így az idén szeptemberi adatok alapján is igaz, hogy az átlagfogyasztásig az Európai Unió legalacsonyabb gáz- és áramárát élvezhetik a háztartások; az átlagfogyasztás felett 20%-kal az áramár továbbra is a legkisebb, a gázár a második legalacsonyabb. Mindezzel párhuzamosan a nem lakossági gáz- és áramáraknál egészen más kép rajzolódik ki, jelentős újdonságokat tartalmaz a friss adatbázis. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be előbb a gáz, majd az áram esetén, minden esetben a nettó árakra koncentrálva (áfa és egyéb visszaigényelhető adók nélkül).

Az idei első félévben csak a magyar kis- és középvállalkozások egy részének csökkent a gáz átlagára, miközben a piaci gázárak beszakadtak. Ez arra utal, hogy sok kisebb és közepes cég, illetve intézmény beleragadt a tavaly ősszel magas áron megkötött gázszerződésébe a 3921-39215 köbméter közötti éves fogyasztási sávban. Emellett a 41%-os Robin Hood adó, a jelentős szabályozói kockázat, és a rezsicsökkentésből adódó finanszírozási kihívások drágíthatták az energiakereskedői ajánlatokat, amelyek végül elvezettek a magas felhasználói árakhoz.

Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy a legkisebb vállalati és intézményi gázfogyasztók körében még nőtt is az idei első félévben a gáz nettó átlagára 0,1265 euró/kWh-ra, miközben a piaci gázárak meredeken estek. Ennek az az oka, hogy a kormány döntése miatt sok cég tavaly év végével átkerült a védett körből (a végső menedékes ellátásból) a vészhelyzeti ellátásba, ami jóval magasabb gázárakat jelentett számukra.

Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy a magyar nem lakossági gázár mennyire volt kirívó európai összevetésben az egyes fogyasztási sávokban. Az alábbi ábra a legkisebb céges/intézményi fogyasztók (évi 39-392 köbméter) esetén mutatja a gáz nettó átlagárát (0,126 euró/kWh), és amint látjuk: az EU27 átlagánál jóval magasabb gázárakkal szembesültek a tavalyi második és az idei első félévben a kiscégek. A térségünkben csak a román gázár volt magasabb, ami azt jelenti, hogy sok magyar cég kerülhetett régiós viszonylatban is nehéz helyzetbe a gázszámlák miatt az említett magyar kormánydöntés után.

A következő fogyasztási sávnál (évi 392-3921 köbméter) azt látjuk, hogy az uniós átlagot (0,075 euró/kWh) jócskán meghaladta a magyar nettó gázár tavaly a második félévben (0,1431 euró/kWh), ami a finn, román és görög átlagár után a negyedik legmagasabb volt az egész EU-ban. Ez azt jelenti, hogy a magyar cégek/intézmények jelentős része már a tavalyi második félévben lényeges költségtöbblettel szembesült a gázszámláknál a régiós versenytársakhoz képest. Ez a versenyhátrány az idei első félévben érdemben enyhült, hiszen a magyar nettó átlagár süllyedt (0,1034 euró) és közelített az uniós átlaghoz (0,0751 euró), de Luxemburg és Románia után még mindig a harmadik legmagasabb gázárról volt szó. Közben a lengyel gázár is emelkedett, és csaknem elérte a magyart, a szlovák pedig megközelítette.

A nagyobb magyar vállalati/intézményi gázfogyasztók körében (évi 3921-39215 köbméter közötti kategória) szintén kirívó volt a drágulás mértéke a tavalyi második félévben a román árakkal együtt. A magyar nettó árszintnél (0,1285 euró/kWh) csak a dán, a görög, a svéd és a lett átlagár ugrott magasabbra. Az idei első félévben aztán a magyar átlagár jelentősen csökken 0,0937 euró/kWh-ra, de amint láthatjuk: az uniós átlagnál (0,0689 euró) ez még mindig lényegesen magasabb volt, és a svédek, illetve a lettek után a harmadik legmagasabb átlagárat jelentette.

Furcsa mozgások történtek az áramáraknál

A nem lakossági villamos energia áránál azt látjuk, hogy minden fogyasztói sávban nőtt az idei első félévben a nettó átlagár a legnagyobb magyarországi fogyasztók kivételével. A legmagasabb árszintet a legkisebb fogyasztók körében érte el a villamos energia az idei első félévben. A furcsa eredmény összefüggött a fent említett kormányzati, szabályozási, és adózási döntésekkel, amelyek komoly költségnövekedést okoztak a 20-2000 MWh éves fogyasztású vállalkozásoknak, intézményeknek. Ezek a hatások, illetve a rossz időzítés, és a merev szerződéses konstrukciók együttesen okozhatták azt, hogy az ennél nagyobb éves áramfogyasztású cégek, intézmények tömegei ragadtak bele a magas áron fixált áramvásárlási szerződésekbe. Ezt két tényező is jelzi:

• Egyrészt emelkedett az átlagár a tavalyi második félévről az idei első félévre a 2000-70000 MWh közötti fogyasztási tartományokban.
• Másrészt a kormány legalább húszezer céget azonosított, amelyeket komolyan sújt a magas áron fixált szerződés, de költségvetési okok miatt végül csak ötezret tudott megsegíteni júniusban.

A 70 000 MWh éves fogyasztás feletti cégeknél feltehetően a tudatosabb energiabeszerzési folyamat, és a rugalmasabb szerződéses keretek együtt vezethettek oda, hogy idén az első félévben 0,25 euróra csökkent az átlagos áramár kilowattóránként.

Több kategóriában vezetjük az európai rangsort

Érdemes a nem lakossági magyarországi áramárakat is összevetni európai szinten. A legkisebb vállalati és intézményi fogyasztói csoportban (20-499 MWh éves fogyasztás között) azt látjuk az idei első féléves adatoknál, hogy a fenti átterelés után 0,32 euró közelébe ugrott a nettó átlagár kilowattóránként, ami jóval magasabb volt a 0,217 eurós uniós átlagárnál, de a román átlagár még a magyarnál is magasabbra ugrott. Az uniós tagállamok körében csak az ír, a román és a horvát átlagos áramár volt magasabb az idei első félévben ebben a kategóriában, mint a magyar. A tavalyi második félévben egyébként még 13 tagállamban magasabb volt a nettó átlagár, mint a magyar, így tehát az átterelés jócskán változtatott ezen a képen.

A szintén kisebb fogyasztókat tartalmazó 500-2000 MWh közötti éves fogyasztási sávban hasonló volt a helyzet az idei első félévben: a 0,3 eurós magyarországi nettó átlagár jóval magasabb volt a 0,19 eurós uniós átlagárnál, és csak az uniós rekordernek számító román átlagár (0,314 euró) haladta meg a magyart. Tavaly a második félévben ebben a fogyasztói kategóriában még 11 tagállamban volt magasabb a nettó áramár a magyarnál, így tehát jelentős változásokat okozott az áttereléssel járó költségsokk a kisebb áramfogyasztású cégnek, intézménynek.

A 2000-20000 MWh közötti éves fogyasztási kategóriában, tehát

A közepesen nagy magyarországi áramfogyasztóknál 0,265 euró volt a villamos energia nettó átlagára az idei első félévben, amely messze a legmagasabb érték volt az összes tagállam között.

Ez érdemi költségoldali versenyhátrányt jelentett, mivel az uniós átlag 0,178 euró volt kilowattóránként. Amint látjuk: voltak tagállamok, amelyekben az előző félévek lendületes drágulását már sikerült letörni az idei első félévben, ami Magyarországra nem volt igaz. Tavaly a második félévben még hét tagállamban jóval magasabb volt a nettó átlagár, mint Magyarországon, így adózási és szabályozási okok mellett ez is arra utal, hogy cégek tömegei ragadhattak bele a tavaly év végén magas áron fixált áramvásárlási szerződésekbe.

A még nagyobb fogyasztási kategóriában (20000-70000 MWh közötti éves fogyasztás) szintén azt mutatja az adatbázis, hogy

a nagyobb áramfogyasztólnál 0,259 eurós értékkel messze Magyarországon volt a legdrágább az áram az összes tagállam közül az idei első félévben.

Az uniós átlag itt 0,1625 euró volt, és egyetlen tagállamban sem volt 0,236 euró feletti a nettó átlagár az idei első félévben. Sőt, ebben a fogyasztási kategóriában is voltak tagállamok, amelyekben már sikerült letörni a drágulást. A tavalyi második félévben egyébként öt tagállamban magasabb volt az áramár ebben a kategóriában, mint nálunk, ami szintén a fent már jelzett okokra utal.

Mindezek után talán már nem meglepő, hogy az évi 70000-150000 MWh közötti fogyasztású

nagyfogyasztói csoportban is Magyarországon volt messze a legmagasabb az áramár az EU-ban 0,256 eurós szinttel az idei első félévben.

Az uniós átlagár 0,148 euró volt idén az első félévben kilowattóránként, tehát a magyarországi nagyfogyasztók körében érdemi volt a költségoldali versenyhátrány. Az országok döntő része 0,2 euró alatti értékeket produkált az idei első fél évben, és egyedül az írek 0,24 eurós árszintje tudta csak megközelíteni a magyart. Ebben a fogyasztási kategóriában 2022 második félévében még Olaszországban volt a legdrágább az áram, aztán mi jöttünk a rangsorban, az idei első félévben pedig átvettük a vezetést.

Címlapkép forrása: Shutterstock