Az ipari méreteket öltő áfacsalás már az európai biztonságot veszélyezteti – jelentette ki parlamenti meghallgatásán Laura Kövesi európai főügyész, aki szerint messze alábecsülték a pénzügyi csalás volumenét az EU-ban; az unióban nincsenek patyolattiszta tagállamok.
A védjegyévé vált szókimondó stílusban számolt be az európai főügyész az Európai Parlament illetékes szakbizottságai előtt az általa vezetett Európai Ügyészi Hivatal (EPPO) 2023-as tevékenységéről és eredményeiről. A beszámoló egyik legfontosabb üzenete, hogy egyre nagyobb mértékben átfedi egymást a szervezett bűnözés és a pénzügyi, elsősorban áfacsalás, és hacsak nem történnek drasztikus intézkedések, a jelenség egész Európa biztonságát és a jogállamiságot is veszélybe sodorhatja.
A több országon átnyúló áfacsalás az első számú közellenség
„A szervezett bűnözés a jogállamra leselkedő első számú fenyegetés Európában” – jelentette ki Laura Kövesi, aki négy éve irányítja az európai ügyészséget, amely mindennapi tevékenységében az uniós pénzügyi források kárára elkövetett csalások és visszaélések felgöngyölítésével, vádemeléssel foglalkozik, és a bűnösök nemzeti bíróságok által történő elítéléséért felelős.
Az EPPO március elején közzétett éves jelentése szerint 2023 végén az ügyészség 1927 aktív nyomozást és vizsgálatot folytatott olyan ügyekben, amelyek becslések szerint potenciálisan 19,2 milliárd euróval károsíthatták meg az Európai Unió költségvetését. A folyamatban lévő nyomozások majdnem hatvan százaléka (11 és fél milliárd euró becsült értékben) súlyos, határokon átnyúló áfacsalások felgöngyölítésére irányul. Mint az EPPO rámutat, alapjában véve olyan bonyolult, körmönfont bűncselekményekről van szó, amelyek felgöngyölítése szinte lehetetlen szűk nemzeti perspektívából nézve.
Laura Kövesi – aki romániai különleges főügyészként szerzett nemzetközi hírnevet – az EPPO eddigi működésének mérlegét megvonva úgy vélte, hogy az EU-ban jelentős mértékben alábecsülték a pénzügyi csalások mértékét.
Ehhez kapcsolódóan: A prostitúció visszaszorítását szorgalmazza az Európai Parlament
Kövesi: Nincs tiszta ország az EU-ban
„Számomra az EU-ban nem létezik egyetlen tiszta ország sem” – utalt arra, hogy elsősorban a nemzetközi szervezett bűnözés határokon átnyúló tevékenysége miatt egyetlen tagállam sem mentes a csalási ügyektől. Az európai főügyész szerint a tagállamoknak át kellene gondolniuk, hogyan viszonyulnak a fehérgalléros bűnözéshez, mert szerinte ez az egyes országokban még mindig meglehetősen elnézően kezelt és nem túl szigorú büntetéssel sújtott pénzügyi bűncselekmény kéz a kézben jár a szervezett bűnözéssel. A különböző bűnözői csoportok a számos más illegális tevékenységből származó pénzt nagy volumenben áfacsalásra költik, mert ez viszonylag könnyen kivitelezhető.
Laura Kövesi emlékeztetett a maffiapénzek után nyomozó legendás olasz vizsgálóbírók azon mondására, miszerint „Kövesd a pénz útját”. Az EPPO szerinte legalábbis ezen túllépett, és már „a pénzre fókuszál”. A főügyész sürgette az európai hatóságokat és kormányokat, hogy fosszák meg bevételeiktől a szervezett bűnözői köröket, mérjenek csapást a pénzügyi kapacitásaikra.
Arra is kitért, hogy több mint kétszáz folyamatban lévő nyomozás folyik az EPPO égisze alatt az EU 2021-ben elfogadott koronaválság-alapjának felhasználását célzó projektekkel kapcsolatban, amelyek becslések szerint 1,8 milliárd euróval károsíthatták meg az uniós büdzsét. A gyanús projektek száma azonban ennél jóval nagyobb lehet, mivel közel kétszáz ügyet egyedül Olaszországból jelentettek, ahol Kövesi szerint a vámhatóság (Guardia di Finanza) a maffia esetében már jól kipróbált, hatékony módszerekkel dolgozik a gyanús ügyek felderítésén.
A bizottság nem ad elég pénzt
Az EPPO tavaly 1371 ügyben indított nyomozást, ami 58 százalékkal több, mint előző évben. Laura Kövesi ugyanakkor ezúttal is nyíltan bírálta az Európai Bizottságot, amely a csalási ügyek növekvő számát és súlyosságát figyelmen kívül hagyva tavaly egyetlen euróval sem növelte a Luxembourgban székelő európai ügyészség költségvetését. A főügyész közölte, hogy a bizottság még a minimálisan szükséges költségvetési forrásokat sem biztosítja az EPPO eredményes tevékenységéhez.
A főügyész egy képviselő kérdésére válaszolva úgy vélekedett, hogy a különleges főügyészi hivatal felszámolása Szlovákiában nála már átlépi a vörös vonalat. Jelezte, hogy az EPPO komolyan aggódik szlovákiai tevékenységének korlátozása miatt, ezért levélben fordult az Európai Bizottsághoz.
Ursula von der Leyen nem gyanúsított
Lengyelország jogilag már tagja az EPPO-nak, technikailag majd akkor lesz, ha kinevezik a delegált ügyészeket. Laura Kövesi szerint Lengyelország csatlakozásával egyszerre több száz új ügy kerülhet az európai ügyészség látókörébe. Svédország eredetileg tavaszra ígérte, hogy benyújtja csatlakozási kérelmét, de erre a legutolsó információk szerint nyár végéig várni kell.
Kövesi röviden beszámolt az úgynevezett Pfizergate-nyomozás állásáról is, hangsúlyozva, hogy nemrég nyitották meg a nyomozati dossziét, jelenleg csak a tények számbavétele folyik a több száz befutott panasz alapján. Hozzátette, hogy nincs konkrét gyanúsítottja az ügynek, ellentmondva azoknak az információknak, amelyek tudni vélték, hogy Ursula von der Leyent már kvázi gyanúsítottként kezelik a közte és a Pfizer-vezérigazgató, Albert Bourla közötti SMS-üzenetváltásokért, amelyekben akár többmilliárdos szerződéseket tárgyalhattak le egyes állítások szerint.
