Legkevesebb három, az EU államai által feketelistára tett orosz diplomata tűnt fel Szerbiában akkreditált orosz diplomataként. Közülük ketten kapcsolatban állnak az orosz hírszerzéssel – derült ki a Szabad Európa nyomozásából.
Az Oroszország tavalyi, provokálatlan ukrajnai invázióját követő hónapokban az Európai Unió tagállamai több száz orosz diplomatát utasítottak ki vagy tettek feketelistára, többször a diplomaták állítólagos kémkedésére hivatkozva.
A Szabad Európa hónapokon át tartó nyomozása szerint legalább három ilyen diplomata most újra felbukkant Szerbiában akkreditált orosz diplomataként, közülük ketten kapcsolatban állnak az orosz hírszerzéssel.
Egy negyedik diplomata, aki jelenleg a belgrádi orosz nagykövetségen dolgozik, két hónappal azután távozott Moszkva helsinki nagykövetségén betöltött posztjáról, hogy Finnország bejelentette: az ukrajnai invázióra válaszul kiutasítja az orosz diplomatákat.
Oroszország az uniós országok tavalyi kiutasítási hulláma óta növelte diplomáciai jelenlétét Szerbiában: a szerb külügyminisztérium által vezetett diplomáciai névsorok elemzése szerint Oroszországnak összesen 62 akkreditált diplomatája van, míg 2022 márciusában 54 volt – derül ki a szerb külügyminisztérium listájából.
A legtöbb európai országgal ellentétben Szerbia nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elindította az Ukrajna elleni háborút.
Miközben Szerbia az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekszik, Aleksandar Vučić elnök és pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) által vezetett kormány igyekszik fenntartani hagyományosan erős kapcsolatait Oroszországgal, amely hozzá hasonlóan ortodox keresztény kultúrájú, és többször is támogatta Belgrádot a Nyugattal folytatott vitákban.
Oroszország ama országok közé tartozik, amelyek nem ismerik el Koszovó függetlenségét. Moszkva támogatta Szerbia azon törekvéseit, hogy megakadályozza Koszovó nemzetközi intézményekbe való felvételét.
Most legalább egy kiutasított orosz diplomata, aki kapcsolatban áll a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik, az amerikai energetikai szektor elleni kibertámadásokkal vádolt egységével, Belgrádba került, akárcsak egy másik, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálathoz kapcsolódó diplomata – állapította meg a Szabad Európa.
Hekkerektől diplomatákig
2022. április 11-én Horvátország bejelentette, hogy kiutasít 18 orosz diplomatát és a zágrábi orosz nagykövetség hat alkalmazottját, arra hivatkozva, hogy „a leghatározottabban elítéli az Ukrajna elleni brutális agressziót”.
A Horvátország által kiutasított diplomaták között volt Alekszej Ivanyenko, aki az orosz nagykövetség második titkáraként szolgált. Ez derül ki a kiutasított tisztviselők listájából, amelyet a Szabad Európa európai diplomáciai körökből származó forrásból szerzett meg.
A horvát külügyminisztérium nyilvántartása szerint Ivanyenko kiutasítása idején már több mint két évet szolgált a zágrábi orosz diplomáciai képviseleten.
A 38 éves férfi hat hónapon belül a szerb külügyminisztérium feljegyzései szerint már meg is kapta új beosztását Belgrádban, amely mindössze négyórás autóútra fekszik Zágrábtól.
Szerbiába már úgy költözött a feleségével, Jekatyerinával, hogy első titkárrá léptették elő a belgrádi nagykövetségen.
Horvátországból való kiutasítása előtt mintegy egy évtizeddel – a Szabad Európa által átnézett orosz kormányzati nyilvántartások kiszivárgott adatbázisa szerint – Ivanyenko az orosz államgépezet egy másik szektorában dolgozott.
Az adatbázisból kiderül, hogy Ivanyenko mérnökként tevékenykedett a 71330-as katonai egységnél, amely az orosz FSZB 16-os központjának másik neve. A 71330-as katonai egység FSZB-hez tartozását nyílt források, köztük orosz bírósági feljegyzések is megerősítik.
Körülbelül két héttel azelőtt, hogy Horvátország bejelentette a 18 orosz diplomata kiutasítását válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, az amerikai hatóságok vádiratot hoztak nyilvánosságra három, a 16-os központnak dolgozó orosz hírszerző tiszt ellen, akiket azzal vádolnak, hogy közel hat éven keresztül folytattak hekkertámadásokat amerikai nukleáris cégek és mások ellen.
Négy hónappal azután, hogy Zágráb kiutasította Ivanyenkót és más orosz diplomatákat, az amerikai kiberparancsnokság munkatársakat küldött Horvátországba, hogy „rosszindulatú kibertevékenységre vadásszanak a partnerhálózatokon”.
Ivanyenko felesége, Jekatyerina a moszkvai Bolsoj Színház hivatásos brácsaművésze volt.
2015-ben Jekatyerina Ivanyenko egyik, az újdelhi orosz kulturális központban dolgozó barátja posztolt egy fotót, amelyen ő, egy fiatal lány és egy férfi ölelkezik. Az arcfelismerő szoftverek szerint a képen látható férfi nagy valószínűséggel ugyanaz, akit januárban fényképeztek le az orosz nagykövetség egyik diplomatájával együtt Szerbiában egy ortodox vallási ünnepségen.
A horvát külügyminisztérium nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére. A Szabad Európa Facebook-üzenetben kért kommentárt Jekatyerina Ivanyenkótól, aki nem válaszolt, és blokkolta az üzenetet küldő riportert.
Kémek háza
2022 márciusában Lengyelország bejelentette, hogy kiutasít 45 állítólagos orosz hírszerzőt, akik diplomatának adták ki magukat, és akiket Varsó „országunk érdekeit és biztonságát fenyegető veszélynek” nevezett és azzal vádolt, hogy „Lengyelország és szövetségesei stabilitásának aláásásán” dolgozik.
Varsó nyilvánosan nem nevezte meg a célba vett tisztviselők egyikét sem, de azon diplomaták között, akiknek neve röviddel a lengyel bejelentés után eltűnt a varsói orosz nagykövetség honlapjáról, ott volt Mihail Generalové is.
A lengyel bejelentés napján a 39 éves Generalov még a varsói nagykövetség tanácsosaként szerepelt az oldalon. Lengyelország öt napot adott a kiutasított orosz diplomatáknak, hogy távozzanak, és április 1-jére Generalov nevét már törölték a Varsóban szolgáló 43 másik orosz diplomata nevével együtt – derül ki a nagykövetség honlapjának archivált változatából.
Egy lengyel tisztviselő, aki ismeri az ügyet, de nincs felhatalmazva arra, hogy hivatalosan nyilatkozzon, megerősítette a Szabad Európának, hogy Generalovot Oroszország totális ukrajnai inváziója nyomán kiutasították Lengyelországból.
Generalov azonban gyorsan talált magának új beosztást. Hat hónappal később már a belgrádi orosz nagykövetségen dolgozott tanácsadóként.
A szerb külügyminisztérium által vezetett diplomáciai névsorok szerint Generalov már 2022 szeptemberében elfoglalta a pozíciót, és a legutolsó elérhető lista szerint még 2023 februárjában is a poszton volt.
A Szabad Európának sikerült függetlenül összekapcsolnia Generalovot az orosz hírszerző apparátussal. A moszkvai ingatlan-nyilvántartások kiszivárgott adatbázisai szerint Generalov lakcíme egy, a Moszkva délnyugati részén, a Vilnius utcában található komplexumban lévő lakás.
Ezt a komplexumot kifejezetten az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) számára építették az akkori moszkvai polgármester, Jurij Luzsov 2001-es rendelete alapján. 2011-ben a lakóház és az orosz hírszerzés közötti kapcsolatok felszínre kerültek a hírekben, miután az SZVR egyik ezredese kizuhant ottani lakásának ablakából, és meghalt.
A varsói orosz nagykövetségi iskola honlapja 2017 februárjában feljegyezte Generalov látogatását, és a nagykövetség második titkáraként említette a diplomatát.
A lengyel külügyminisztérium nem kívánta kommentálni az országból kiutasított orosz diplomaták személyes adatait. A szerb külügyminisztérium közzétételig nem válaszolt a kommentárra vonatkozó megkeresésre.
A Szabad Európa a VK orosz közösségi oldalon lévő fiókján keresztül válaszokat kért Generalovtól. Az oldal jelzései szerint az üzenetet elolvasták, de nem érkezett válasz.
Helsinki és Hága
Hollandia legalább egy másik, jelenleg a belgrádi orosz nagykövetségen szolgáló diplomatát is feketelistára tett más orosz diplomatákkal együtt, akiket a holland kormány orosz kémnek nevezett.
A diplomata, Dmitrij Barabin minimum szeptember óta a belgrádi orosz nagykövetség másodtitkáraként szolgál.
Egy hónappal az orosz invázió kezdete után, 2022 márciusában a holland kormány bejelentette, hogy kiutasít 17 orosz hírszerző tisztet „a csoport által a nemzetbiztonságra jelentett fenyegetés miatt”.
Barabin nem volt a Hollandiából kiutasítottak között. Megtiltották neki a beutazást az országba, még mielőtt elfoglalhatta volna a hágai orosz nagykövetségen betöltött posztját – derül ki a Dossier Center, a száműzött Kreml-kritikus és orosz üzletember, Mihail Hodorkovszkij által finanszírozott oknyomozó csoport 2022 októberében a De Tijdnek a NOS-szal együttműködésben készített vizsgálatából.
A holland külügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni a Szabad Európa megkeresésére.
Wopke Hoekstra holland külügyminiszter múlt hónapban, az ukrajnai orosz invázió első évfordulója előtt azt mondta: Hollandia úgy döntött, hogy korlátozza az orosz diplomaták számát, arra hivatkozva, hogy Moszkva „továbbra is arra törekszik, hogy hírszerző tiszteket helyezzen el Hollandiában diplomáciai fedezettel”.
Bár a 38 éves Barabin és felesége aktív a közösségi médiában, de diplomáciai karrierjéről csak kevés, nyílt forrásból származó információ áll rendelkezésre. A riporterek nem tudtak megerősíteni semmilyen diplomáciai beosztást, amelyet állítólagos belgrádi állomáshelyén tölt be.
A Szabad Európa VK-fiókján keresztül megkereste Barabint, hogy kommentálja az állításokat. A fiók jelezte, hogy a megkeresést elolvasták, de nem érkezett válasz. Az orosz külügyminisztérium sem felelt a belgrádi diplomáciai személyzetével kapcsolatos megkeresésre.
Barabin édesapja korábban az orosz védelmi minisztérium egyik, térképészetre szakosodott intézetének vezetőjeként dolgozott.
Egy harmadik, jelenleg Belgrádban dolgozó orosz diplomata az ukrajnai orosz inváziót követően hagyta el posztját egy uniós országban.
A diplomata, Pjotr Dolgosejn tanácsosként szerepel Moszkva szerbiai nagykövetségének személyzeti listáján. Dolgosejn 2022 nyaráig a helsinki orosz nagykövetség másodtitkáraként dolgozott.
A finn kormány 2022 áprilisában bejelentette, hogy kiutasít két orosz diplomatát, egy harmadiknak pedig megtagadta a vízum meghosszabbítását, válaszul az ukrajnai orosz invázióra „és az európai biztonsági helyzetre”.
Nem világos, hogy Dolgosejn a finn kormány közleményében említett orosz diplomaták között volt-e.
Két hónappal azután, hogy Finnország bejelentette a kiutasításokat, továbbra is szerepelt a helsinki nagykövetség honlapján felsorolt 61 orosz diplomáciai alkalmazott között, bár az oldal szerint utoljára 2021 októberében frissítették.
2022 augusztusára az említett listán szereplő nevek száma hárommal csökkent. Dolgosejn neve több mint tíz másik orosz diplomatáéval együtt hiányzott, akik ugyanazon év júniusától szerepeltek a listán. Hogy pontosan melyiküket utasították ki és kit hívtak egyszerűen vissza Finnországból, továbbra sem világos.
Dolgosejn Finnországból Szerbiába költözése a VK-n közzétett bejegyzésekből derül ki, ahol legalább egy álneves fiókot is fenntartott. 2021 februárjában egy szelfit posztolt magáról a finn elnöki palota előtt, decemberben pedig a belgrádi Szent Száva-templomról tett közzé fotókat.
A finn külügyminisztérium és a belgrádi finn nagykövetség is elutasította, hogy válaszoljon kérdéseinkre.
Dolgosejn, aki a közösségi médiában közzétett bejegyzések szerint a wakeboardozás szerelmese, az orosz belügyminisztérium hivatalos finnországi képviselőjeként szerepelt. A feljegyzések szerint két alkalommal szolgált egy orosz békefenntartó kontingensnél Koszovóban.
Dolgosejn nem válaszolt a VK-fiókjára küldött kommentkérésre.
A Szabad Európa balkáni szolgálata a szerb kormánytól és a külügyminisztériumtól, valamint Vučić elnök hivatalától is kért kommentárt az új belgrádi orosz diplomatákról, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
„Testvéri és baráti ország”
A belgrádi orosz nagykövetség már korábban is keveredett kémügybe. 2019 novemberében a szerb kormány közölte, hogy a nagykövetséghez kapcsolódó orosz kémhálózatot leplezett le, ami Vučićot az orosz nagykövet bekéretésére késztette.
Vučić azonban elbagatellizálta az esetet. „Nem fogjuk megváltoztatni a politikánkat Oroszországgal szemben, amelyet testvéri és baráti országnak tekintünk (…) de megerősítjük saját hírszerzési védelmünket” – mondta.
Nikola Lunić volt szerb katonai diplomata, aki jelenleg a belgrádi székhelyű Stratégiai Politikák Tanácsának vezetője, a Szabad Európa balkáni szolgálatának azt mondta, hogy Szerbia akadályozhatja saját uniós törekvéseit azzal, hogy „diplomáciai menedéket” nyújt a kiutasított orosz diplomatáknak.
„Szerbia lépését Nyugaton úgy érzékelhetnék mint az általános ukrajnai orosz háborús erőfeszítések diplomáciai és esetleg hírszerzési támogatását” – mondta Lunić.
Megjegyezte, hogy a hírszerző szolgálatok általában „diplomáciai kiváltságokat használnak arra, hogy akadálytalanul, diplomáciai mentességgel végezhessék hírszerzési feladataikat”.
„Nyilvánvaló, hogy ebben a pillanatban Szerbia az utolsó menedék Európában, ahol az orosz ügynökök biztonságban végezhetik hírszerző munkájukat” – tette hozzá.
A tudósítás elkészítésében közreműködtek: Maja Zivanovic, Sonja Gocanin, Riin Aljas, Mark Krutov, Szergej Dobrynin, Rikard Jozwiak, Andrej Szosnyikov és Mike Eckel.
