„Az október-november sokaknak vízválasztó lesz. Az energiaszámlák növekedése és a különadók, illetve pótadók fizetése miatt lesznek, akik lehúzzák majd a rolót” – fogalmazott a Portfolio-nak az egyik, kiskereskedelemre rálátó forrása. Kisboltosok tömegei jelzik a különböző szakmai szervezeteknél, hogy be fognak zárni – tette hozzá. A kereskedőknek a korábbi energiaszámlájuk helyett hatszoros-nyolcszoros díjakat kell fizetniük, ami kigazdálkodhatatlan, ezért kénytelenek lesznek bezárni évtizedek óta működtetett kisboltok is. Olyanok is, amelyek túlélték a 2008-09-es világgazdasági válságot, most viszont nem tudják megoldani az energiakrízist.
Évente egyébként is több ezer kiskereskedelmi üzlet zár be Magyarországon, ezt a tendenciát gyorsíthatják fel az idei év eseményei. A kisboltoknak már az is komoly gondot okozott, hogy az év elején 20%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum; a nagyobb láncoknak ez nem volt probléma, hiszen ők jellemzően ennél érdemben magasabb bérért foglalkoztatják a dolgozókat. Az árstopok szintén a kisebb boltosok életét nehezítik: ők kevesebb termékre tudják szétteríteni a veszteséget, mint a nagyok, ráadásul gyenge az alkupozíciójuk a beszállítókkal szemben. A számos költségemelő tényező és a termelői/beszerzési árak újabb, robbanásszerű növekedése miatt már így is olyan drágák lettek, hogy egyre kevésbé szívesen térnek be az emberek hozzájuk.
Pénzcentrum rezsikalkulátor Számold ki, mennyit kell majd fizetned a gázért, áramért augusztustól!
Az év első felében még nem volt gond, de azt lehetett látni, hogy hamarosan eljön az igazság pillanata. A béremelések, a 13. havi nyugdíj, az szja-visszatérítés növelte a vásárlóerőt, ám az infláció mostanra olyan magassá vált, hogy a béremelések nagy részét elvitte. Az egyszeri juttatásokat pedig elköltötték az emberek. Vagyis amíg az év első felében könnyebben növelték az árakat a boltok, hiszen erős volt a kereslet, addig most már jóval nehezebb a helyzet. A forgalom ugyanis volumenében ezekben a hónapokban már jelentős mértékben csökkenhet sok boltban. Ez nem is csoda, hiszen a júliusi infláció 13,7%-os volt, augusztusban már ennél 1-2%-ponttal magasabb lehet, miközben az élelmiszerek áremelkedése meghaladhatja a 30%-ot. „A vásárlók a diszkontokat részesítik előnyben a drasztikus áremelések miatt, miközben a többi bolt forgalma, különösen a kisboltoké, csökken” – mondta a kiskereskedelemre rálátó forrásunk.
Ebben a helyzetben éri újabb költségsokk a kiskereskedelmet a rezsiköltségek drasztikus emelkedése miatt. Van olyan ABC, ahol a szolgáltató 8-10-szeresére emelte az áram árát, de a 4-5-szörös árak mindennaposak. Ezek kigazdálkodhatatlan költségemelkedést jelentenek a vállalkozásoknak, amit az árak további, jelentős emeléséből nem lehet behozni. A kisboltosok ráadásul tartanak attól, hogy még több vásárlót veszítenek el azzal, ha emelik az árakat.
Az energiaárak brutális emelkedésére az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is reagált. „Bár a következő hónapok a kereskedelmi, szolgáltató vállalkozások számára további kihívásokat is jelentenek majd - sokak számára a talpon maradás a tét -, az energiatakarékos lehetőségek alkalmazása jelentős mértékben is enyhítheti terheiket” – írja a szervezet. Ez tartalmazza a világítás csökkenését és a légkondicionálás visszafogását is, a téli időszakra pedig burkoltan a fűtési költségek mérséklésére utalnak.
Kiskereskedelmi forrásaink szerint a nagyobb boltok költségcsökkentéseket hajthatnak végre – mint amilyenekről az OKSZ is ír –, illetve csökkenhet a profitrátájuk az energiaköltségek miatt, átmeneti ideig pedig a veszteség sem gond, a kisboltoknál viszont a túlélés a kérdés. Nekik kormányzati támogatásra lenne szükségük, hiszen nem áll mögöttük tőkeerős tulajdonos, a Covid idején megtépázott mérlegek még ma sem álltak helyre.
„Az árstop is nehezíti az életüket, ami könnyen lehet, hogy még október után is fennmarad” – mondta kiskereskedelmi forrásunk. Van, aki az árstop miatt húzhatja le a rolót – vélte forrásunk. Szerinte abban az időszakban, amikor az infláció már 16% körül lesz, az élelmiszerinfláció pedig 40% is lehet, nem igazán lenne népszerű intézkedés az élelmiszerek árstopjának eltörlése. Pedig erre mielőbb szükség lenne, hiszen rendkívüli mértékben torzítja a piacot: a beszerzési árak már régen magasabbak, mint a fogyasztói árak, így a boltok ezeken a termékeken rendkívüli veszteséget szenvednek el. Éppen ezért az árstopos termékeknél már egyre jellemzőbb az olcsó import és az alacsony minőség, hogy ezzel is mérsékeljék a veszteséget a boltok.
Az emberek egyre kevésbé vesznek iparcikkeket, bútorokat, hamarosan pedig a ruhák vásárlását is háttérbe szorítják. Az infláció miatt ugyanis egyre többen vannak azok, akiknek csökken a reálbére. Habár a nemzetgazdasági átlag 2-3%-os reálbér-növekedést mutatott júniusban, amikor még a 12%-ot sem érte el az infláció, ma már minden bizonnyal egyáltalán nincs reálbér-emelkedés nemzetgazdasági szinten. Miután a fogyasztói árak a következő hónapokban tovább nőhetnek, az év vége felé elérve a 20%-ot, így a fogyasztás visszaesése borítékolható. Ekkor már igen jelentős reálbér-csökkenés várható, ami önmagában is kedvezőtlen hatással lesz a fogyasztásra. Akik tudnának fogyasztani, a várható gazdasági lassulás miatt azok is óvatosabbak lesznek, miközben rengetegen kezdenek el spórolni az ősztől megemelkedő rezsiszámlákra.
A kiskereskedelem tehát duplán présbe kerül: az egyik oldalról saját költségei emelkednek meg az egekbe emelkedő rezsiszámlák miatt, a másik oldalról pedig a fogyasztás visszaesésével néznek szembe, miután a háztartások reáljövedelme már nem nő úgy, mint az év első felében. Kiskereskedelmi forrásunk szerint a kisboltosok most azt kalkulálják, hogy meg tudják-e tartani a dolgozókat a megemelkedett rezsiszámlák miatt. Ahol nem, ott a tulajdonosok állnak be a pultba, de a nyolcszoros-tízszeres energiaszámla kérdését könnyen lehet, hogy még ez sem oldja meg. A nagyobb boltok pedig beruházásokat igyekezhetnek végrehajtani, hogy javuljon a hatékonyság. Az önkiszolgáló kasszák arányának növelése biztosan a listán szerepel majd.
Címlapkép: Getty Images
