Forrás: ZOOM | Lengyel Tibor | 2017.09.25.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Felmentette másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa a kémper összes vádlottját, így Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő miniszterét, továbbá két volt titkosszolgálati vezetőt, Galambos Lajost, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját és az ő hivatali utódját, Laborc Sándort, valamint P. Lászlót, az Eclipse-botrányba belekeveredett biztonságtechnikai cég, az időközben felszámolt Zömök Kft. fő tulajdonosát.

Az ítélettel egy hat éve tartó ügy végére tett pontot a Fővárosi Ítélőtábla Szabó Éva hadbíró ezredes vezette katonai tanácsa.

A per a rendszerváltás óta az egyetlen, ahol súlyos államellenes bűncselekmények miatt álltak bíróság előtt egykori titkosszolgálati vezetők és egy volt kormánytag.

A per különlegességét az is adja, hogy a hátterét jelentő információk titkosítása miatt a több éve tartó büntetőeljárás végig zárt ajtók mögött folyt, így sem a konkrét vádpontok, sem a vádlottak illetve tanúk vallomásai, sem pedig a bizonyítási eljárás elemei nem nyilvánosak. Kizárólag az ítéletek rendelkező részei válhatnak ismertté, de az ítélet indoklása már nem.

A felmentő ítéletnek a zárt ajtók mögött végighallgatott indoklása után Szilvásy György újságíróknak azt mondta, örül “a független igazságszolgáltatás maradéka” ítéletének, és arról is beszélt, hogy “a politikai következtetéseket le kell vonni”.

Holnap megtudjuk, vagy csak 2101-ben?

A 2011-ben vádemeléssel kezdődött büntetőper hátterét jelentő kémügyet még 2009-ben, a Gyurcsány-kormány idején titkosították. Az akkori minősítések alapján kapott az ügy 2089-ig, vagyis 80 évre szóló titkosítást, de ezt a 2010-ben hatályba lépett új szabályozás miatt 2011-ben átsorolták és csökkentették. Így onnantól számít 30 évig érvényes a minősítés. A 2041-ben lejáró titkosítás azonban még kétszer – egyenként 30-30 évre – meghosszabbítható, akár 2101-ig is.

A titkosítás miatt a kémperről tehát még 24 évig jó eséllyel semmit nem tud meg a közvélemény. Hacsak fel nem oldják a minősítést – erre a jelek szerint van politikai szándék.

A Magyar Idők például nemrég arról írt, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az NVSZ (a belbiztonsági titkosszolgálati feladatokat ellátó szervezet) már döntött a titkosítás feloldásáról, a szolgálatot felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter pedig jóvá is hagyhatja ezt a döntést a jogerős ítélet kihirdetése után. Van egy másik titokgazda is az ügyben, méghozzá a két volt NBH-s vezető munkahelye, a mai Alkotmányvédelmi Hivatal (AH).

Csakhogy – erről a Zoom.hu már itt írt – a titokgazda is csak olyan információk minősítésén változtathat, amik nem veszélyeztetik az NVSZ vagy az AH működését, illetve nem számítanak személyes adatnak. Vagyis – hiába beszélt a múlt héten Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról, hogy „folyamatban van” a titkosítás feloldása, egyáltalán nem biztos, hogy ha így is lesz, minden részlet nyilvánosságra kerül majd.

Volt itt már minden: marasztalás, felmentés is Az elmúlt csaknem hat évben a kémper több fordulatot is vett. Először 2013 júliusában hozott ítéletet a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa. Az akkori elsőfokú ítélet szerint egyaránt 2 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott Szilvásy György és Galambos Lajos is. A volt NBH-főigazgatót kémkedésért tettesként, míg az egykori kormánytagot kémkedésre való felbujtásért ítélték el. A Galambost az NBH élén váltó Laborc Sándort bűnpártolásért egy év börtönbüntetésre ítélték, ám a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztették. A negyedik vádlottat, P. Lászlót – az Eclipse-botrányba belekeveredett cég, a Zömök Kft. fő tulajdonosát – felmentették.

Laborc Sándor előbb felfüggesztett börtönbüntetést kapott, másodszorra felmentették MTI Fotó: Beliczay László

Ezt az ítéletet a másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa aztán 2015 júniusában eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette, és új elsőfokú tárgyalást rendelt el.

A megismételt eljárásban tavaly szeptemberben a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa első fokon aztán már mind a négy vádlottat felmentette.

A debreceni, első fokú ítélet megsemmisítéséhez vezető eljárási hibák lényege az volt, hogy a Debrecenben eljáró katonai tanács súlyos szabályszegéseket követett el. Az egyes tárgyalásokról szóló, végleges, bíró által hitelesített jegyzőkönyvek például nemhogy a törvényben fő szabályként előírt 8 napon belül nem készültek el, de az ítélethirdetésre, sőt jóval későbbre sem. A jegyzőkönyvi vázlatként szolgáló “tárgyalási jegyzetek” olykor pedig olyat is tartalmaztak, ami a tárgyaláson el sem hangzott. Összefoglalva: nyolcvan órányi hanganyagon rögzítették ugyan a kémper elsőfokú tárgyalásait az első szótól az utolsóig, mégsem sikerült a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának olyan jegyzőkönyvet összeállítani a tárgyalásról, amely azt és kizárólag azt tartalmazná, ami a tárgyalóteremben, zárt ajtók mögött elhangzott.

Azután – a vádlottak védőinek és a Fellebbviteli Főügyészség egybehangzó aggályai nyomán – még kétszer próbálták Debrecenben kijavítani a jegyzőkönyveket, ami miatt 14 hónapot csúszott a per másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán, de végül annyira nem sikerült „kijavítani” az eljárási hibákat, hogy az ítélőtábla visszadobta az ügyet első fokra, ahol aztán felmentő ítélet született.

Tábornokper, kémügy, Biszku

Érdekesség, hogy az első tárgyalási menetben másodfokon a kémügyben ugyanaz a bíró vezette a katonai tanácsot a Fővárosi Ítélőtáblán, mint aki két másik, jelentősen átpolitizált büntetőeljárásban is eljárt már. Ruzsás Sándor Róbert tehát nem csak a kémpert utalta vissza első fokra, hanem 2014 februárjában ugyancsak eljárási hibákra hivatkozva semmisítette meg az elsőfokú ítéletet és dobta vissza első fokra az eljárást a tábornokperként vagy viszkisdoboz-ügyként közismert büntetőperben is. Ebben Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát és társait vesztegetéssel vádolták. A hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet bizonyíték hiányában minden vádlottat felmentett, miután az egyik vádlott, Oláh János tábornok visszavonta a nyomozati szakban tett, a vádlottakra nézve terhelő vallomását. Azóta a megismételt elsőfokú eljárás javában folyik a Debreceni Törvényszéken.

Szintén Ruzsás Sándor Róbert vezette bírói tanács volt az, amelyik 2015 júniusban hatályon kívül helyezte a Biszku Bélát öt és fél év börtönbüntetésre ítélő elsőfokú végzést, és az egész eljárást megismétlését rendelte el az 1956 utáni megtorlások miatt a rendszerváltás óta egyedüli volt pártállami vezetőként megvádolt egykori belügyminiszter ügyében. Az új elsőfokú perben 2015 decemberben hozott ítéletében a Fővárosi Törvényszék a legsúlyosabb vádpontban első fokon felmentette Biszkut, ám a per jogerősen nem zárulhatott le a 94 éves volt belügyminiszter tavaly áprilisi halála miatt.

Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, elsőrendű vádlott, Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere, másodrendű, P. László, egy biztonsági cég vezetője, harmadrendű és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, negyedrendű vádlott (b-j) hallgatja az ítéletet az úgynevezett kémügy másodfokú tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalótermében 2017. szeptember 25-én. Jogerősen felmentette a kémkedés, illetve bűnpártolás vádja alól a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntésében Szilvásy Györgyöt, Galambos Lajost, Laborcz Sándort és egy civilt.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Más-más sors jutott a bíráknak

A kémpert első fokon tárgyaló – és az említett súlyos eljárási hibákat elkövető – Debreceni Törvényszék katonai tanácsának egyik tagját, Böröndi Gábor tábornokot nem sokkal az elsőfokú ítélet után előléptették , és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettese lett. Böröndi ezzel a szárazföldi haderőnem vezetője lett.

Előléptetés helyett más sors jutott a kémügy nyomozati bírójaként eljáró hadbírónak, aki ellen később vádat emeltek.

Varga Béla hadbíró volt az, aki az ügyészség indítványa ellenére nem rendelte el Szilvásy György előzetes letartóztatását. Végül 2015 szeptemberében a Kúria helybenhagyta a Vargát felmentő ítéletet, mondván: nem bűnös sem államtitoksértés, sem pedig jogellenes fogva tartás bűntettében.