Folyamatosan szűkül a magyar kormány mozgástere, az Európai Unió különböző fórumain egymást érik a kritikák. A folyamat a melegeket a pedofilokkal összemosó törvény kapcsán gyorsult fel, az Európai Parlament egy hét alatt több határozatban is foglalkozott Magyarországgal, miközben leltárt készítettek azokról a kifogásokról, amelyekre hivatkozva fel lehetne függeszteni az országnak járó uniós forrásokat. A Fidesz azonban azt gondolja, hogy a jogállamisági viták csak arra jók, hogy Varsóba és Budapestre bábkormányokat ültessen a nemzetközi baloldal.
Nem túlzás azt állítani, hogy magyar hetet tartottak az uniós intézményeknél és az is fedi a valóságot, hogy nem első alkalommal. Az elmúlt napokban azonban koncentráltan jelentkeztek a magyar kormánnyal kapcsolatos kritikák, illetve folyamatosan erősödnek és egyre több felől érkeznek azok a hangok, amelyek szerint Magyarországot – kormányai és parlamentje intézkedései miatt – valamiféle szankcióval kellene sújtani. Leginkább azzal, hogy vonják meg tőle az uniós pénzeket.
Tetemre hívás
A viták terepe ezen a héten elsősorban az Európai Parlament volt. Az egyik ilyen téma a jogállamisági feltételrendszerrel függött össze, az EP ismét tetemre hívta az Európai Bizottságot és számon kérték, hogy miért nem alkalmazza a brüsszeli testület a pénzek visszatartásának eszközét.
A képviselők egy állásfoglalásban is rögzítették véleményüket, ahol nagy többséggel kimondták, hogy a költségvetési feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásához semmilyen útmutatóra nincs szükség, és a jogállamiság megsértésével mielőbb foglalkozni kell. Erre hivatkozik ugyanis az Európai Bizottság – a parlament szerint tévesen. Az 529 szavazattal, 150 ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a Bizottság “engedett az Európai Tanács 2020 decemberi, nem kötelező érvényű következtetéseiben foglaltaknak, és alkalmazási útmutató megfogalmazásával késlelteti a költségvetési feltételrendszerről szóló rendelet végrehajtását”.
A téma kapcsán sokszor felmerül, hogy mik azok a jogállami értékek, amelyek úgy sérülhetnek, hogy közben emiatt a közösségi pénzek felhasználása is veszélybe kerül. Eider Gardiazabal Rubial spanyol képviselő adott erről egy áttekintést: “A sajtószabadság, a kisebbségek védelme, a gyülekezési szabadsága, az intézmények megfelelő működése csalás és korrupció ellenes harc – ezek a kérdések mind közvetlenül összefügghetnek az Európai Unió költségvetésének elköltésével”.
Deutsch Tamás fideszes politikus szerint azonban ez az egész csak azt a célt szolgálja, hogy a baloldal a brüsszeli érdekeket kiszolgáló bábkormányokat segítsenek hatalomba Magyarországon és Lengyelországban. “Magyarország jól működő demokrácia, tisztességes jogállam, hol garantálják az alapvető jogok érvényesülését, sőt, nagyobb szabadságban élnek az emberek, mint a kontinens nyugati felének jó részén” - nyugtatta meg az aggodalmaskodókat a magyar politikus. Mint a szavazás eredménye is rámutatott, a meggyőzés nem sikerült.
Heves tiltakozás a homofób törvény miatt
És hasonló arányú többséggel fogadták el a képviselők azt az állásfoglalást, amelyben a melegeket a pedofilokkal összemosó törvényt ítélték el. Ebben az határozatban a képviselők kiállnak a gyerekek érdekeinek védelme mellett. Azonban úgy vélik, hogy “a gyerekek érdekeinek teljes körű tiszteletben tartását az LMBTIQ-ellenesség és a gyűlölet szítása helyett a tolerancia és az elfogadás ösztönzésének és a sokszínűség támogatásának kellene vezérelnie”.
A szavazást itt is vita előzte meg, amelyben több, vállaltan meleg képviselő is felszólalt. Terry Reintke német zöldpárti politikus például ezt mondta: “Amikor felébredek a barátnőm mellett reggel, és szeretett és hálát érzek, az vetődik fel bennem, hogy miért gyűlölik emberek azt, hogy mi szeretjük egymást”.
Cyrus Engerer máltai képviselő szivárvány színű pólóban szólalt fel. Ő azt mondta, hogy minden gyereknek és tinédzsernek hozzá kell férnie az információkhoz hogy tudják: ha úgy érzik, ők mások, akkor semmi gond nincs ezzel. Ez azt jelenti, hogy szabad velük barátkozni, elfogadni őket – magyarázta a képviselő. Hozzátette, “azért vagyunk itt, hogy reményt adjunk”, mert mivel “a gyűlölet könnyen terjed és nagyon veszélyes, a bátorságnak is ilyennek kell lennie”. A lengyel Robert Biedron arról beszélt, hogy húsz éve él együtt a partnerével, “az ilyet szivárványbetegségnek hívják Lengyelországban”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az LMBTQI közösség tagjainak 70 százaléka gondolt már az öngyilkosságra.
A Fidesz ismét csak a szélsőjobboldali, populista képviselőkre, illetve a lengyel kormánypárt tagjaira számíthatott. Az Identitás és Demokrácia frakció tagja, Jörg Meuthen azt mondta, hogy a törvény senkit sem diszkriminál, nem homofób, nem gyűlölettel teli, hanem a gyermekeket védi. “Hagyják abba, hogy összevissza beszélnek róla!” – mondta a német képviselői. A fideszesek közül Hidvéghi Balázs azt mondta, hogy “a mindenféle szexuális kisebbségeket képviselő szervezetek korlátlanul működnek, de semmi keresnivalójuk sincs az óvodákban és az iskolákban”. Párttársa, Győri Enikő pedig kijelentette: “Szokjanak hozzá, hogy Európa nem csak az önöké. Mi nem akarjuk megmondani önöknek, hogy hogyan éljenek és hogyan neveljék a gyerekeiket. De önök sem mondhatják ezt meg nekünk!”
Az állásfoglalásban az Európai Parlament arra is felhívja a figyelmet, hogy nem egyedi esetről van szó. Úgy fogalmaznak, hogy a törvény „egy újabb szándékos és előre kitervelt lépés az alapvető jogok fokozatos leépítése felé", miközben az államilag támogatott LMBTIQ-ellenesség és a félretájékoztatási kampányok a magyar kormány politikai cenzúrájának eszközeivé váltak. Az emberi jogok ilyen megsértése egy szélesebb körű politikai terv részét képezi, amelynek célja a demokrácia és a jogállamiság lebontása a médiaszabadsággal együtt. Ezt az uniós értékek rendszerszintű megsértésének kell tekinteni – jelentették ki.
Az utolsó mondat vélhetően arra utal, hogy teljesen helyénvaló, hogy Magyarországgal szemben zajlik a 7. cikkely szerinti eljárást, azt ugyanis akkor lehet lefolytatni, ha rendszerszinten sérülnek a közös értékek.
Néppárti fricskák
Az talán már nem is bír hírértékkel, hogy a Magyarországgal kapcsolatos bírálatokban az Európai Néppárt élen jár. Mióta a Fidesz elhagyta a legnagyobb európai párttömörülést, mintha egy titkos gát szakadt volna át, a néppárti képviselők kivétel nélkül nagyon kemény kritikákat fogalmaznak meg. (Egy kivétel mégis akad: Hölvényi György, aki a KDNP-képviselőjeként a néppárti frakció tagja maradt és igyekszik a magyar kormányt felszólalásaival és szavazataival védeni.) Még olyan politikusok is szembefordultak a Fidesszel, akik korábban ódákat zengtek a magyar kormánypárt képviselőiről.
Hadd említsük meg például a cseh Michaela Sojdorovát, aki rendkívüli módon sajnálta és nem is értette a Fidesz kilépését, amikor erről tudósítónk kérdezte. Most azonban felháborodottan mutatta a magyar kormány által az egyik cseh újságban megjelentetett hirdetést, amely szerinte nem más, mint dezinformáció.
A Néppárt testületileg is odaszúrt a volt tagpártjának. A magyar LMBTQI-törvénnyel kapcsolatos vita napján a Twitteren egy olyan posztban hívták fel a napirendi pontra a figyelmet, amelyen a szivárványszínű magyar parlament volt látható. A Fidesz azonnal egy közleményt adott ki, amelyben kijelentik: “a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja felháborítónak tartja az ízléstelen provokációt és tiltakozik a magyar államiság és a nemzeti függetlenségünk minden magyar ember szívének egyformán kedves szimbólumának méltatlan megcsúfolása ellen! Több tiszteletet a magyaroknak!”
