Forrás: [origo] | 2024.02.04.

A Homo sapiens mellett legalább nyolc másik fajunk is járt a Földön: Homo habilis, H. rudolfensis, H. erectus, H. antecessor, H. heidelbergensis, H. naledi, H. floresiensis és H. neanderthalensis (neandervölgyiek). És akkor még nem is beszéltünk a gyenyiszovaiakról, amelyek különálló faj vagy alfaj lehetnek, valamint a tudomány által még fel nem fedezett, ismeretlen számú emberi fajról.

Mindezek az állatok (beleértve minket is) a Homo nemzetségbe tartoznak, ami az "ember" latin nevéből származik. A Homo család tagjai a homininák nevű csoportba tartoznak. Ez nem tévesztendő össze a hominidákkal - utóbbi a modern emberre és a többi élő emberszabású majomra, például a csimpánzokra, bonobókra, gorillákra és orangutánokra vonatkozik.

A Homo nemzetség tagjai mind közeli rokonok a modern emberrel (viszonylagosan szólva), ugyanabba a nemzetségbe tartoznak, mint mi - ahogyan a tigrisek, oroszlánok, jaguárok és leopárdok is a Panthera nemzetségbe tartoznak.

A H. sapiens kivételével azóta mindannyian kihaltak, de voltak olyan pontok, amikor több emberfajjal közös világban éltünk. A mi fajunk néhányukkal még kereszteződött is - és ez korántsem egyéjszakás kaland volt.

Ne feledjük, hogy e fajok egyike sem fejlődött ki közvetlenül egymásból lineárisan. A H. erectus nem változott hirtelen H. sapiensé egy nap, mint a Pokémonok fejlődése. Bárcsak ilyen egyszerű lenne. Az emberi családfa kusza, mélyen összefonódott és összetett - nem beszélve arról, hogy a töredékes fosszilis leletek miatt tele van hézagokkal.

Sokat tudunk azonban néhány Homo fajról, amelyek az elmúlt néhány millió év során bejárták a bolygót.

Homo habilis

A Homo nemzetség legkorábbi ismert tagja a Homo habilis, amely több mint 2,4 millió évvel ezelőtt fejlődött ki. E faj fosszíliáit a mai Tanzánia, Kenya, Etiópia és Dél-Afrika területén fedezték fel, ami arra utal, hogy egykor Kelet- és Dél-Afrika jelentős részén éltek.

A H. habilis az emberszabásúak evolúciójának történetében kulcsfontosságú szereplő, mivel agyuk nagyobb volt, mint a többi majomé, ami jelentős mérföldkövet jelentett az összetett viselkedés kialakulásában. Az "ezermester" néven is ismertek, ügyes kőszerszámkészítők voltak, amelyek pengeként használható, lekoptatott pengékből álltak.

A legtöbb kutató úgy véli, hogy a H. habilis kétlábú volt és felegyenesedve járt, bár a mi mércénk szerint viszonylag majomszerűnek tűnhetett. Miután ez az úttörő faj megjelent a színen, az emberi evolúció - máig tisztázatlan okokból - felgyorsult.

Homo rudolfensis

A Homo rudolfensis első ismert maradványait 1972-ben fedezték fel a Turkana-tó mentén, Kenyában. A faj 2,4-1,8 millió évvel ezelőtt élt, nagyjából egy időben a H. habilisszel Afrika hasonló részein.

Anatómiai szempontból is viszonylag hasonló volt a H. habilishez, bár a fosszilis bizonyítékok szerint a fajnak jelentősen nagyobb koponyája volt. Ez a hasonlóság vitákhoz vezetett a paleoantropológusok között e korai homininák osztályozásáról és evolúciós kapcsolatáról.

Homo erectus

A Homo erectus vitathatatlanul a valaha élt egyik legjelentősebb és legsikeresebb hominina, attól függően, hogyan határozzuk meg ezeket a fogalmakat.

Kétségtelenül ez a leghosszabb ideig élő hominina, a bizonyítékok szerint a faj körülbelül 1,89 millió és 110 000 évvel ezelőtt élt - ez majdnem 2 millió év, ehhez képest a modern ember még csak 200 000-300 000 éve él.

A H. erectus az első ismert hominina, aki Afrikából vándorolt ki. Ez a teljesítmény hatalmas földrajzi elterjedést biztosított a fajnak: a fosszíliák szerint a faj Afrikát, Ázsiát és Európát is bejárta. Egy másik újdonság, amire van némi bizonyíték, hogy a H. erectus volt az első faj, amely képes volt a tüzet uralni.

A H. erectus maradványai azt mutatják, hogy rendkívül változatos faj volt, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük hatalmas földrajzi és időbeli kiterjedését. A legtöbb példány azonban az emberhez hasonló testre utaló jeleket mutat, mint például a megnyúlt lábak és a törzséhez képest rövidebb karok.

A cikk még nem ért véget, lapozzon a folytatásért!

2 >