A Magyar Nemzet című lap karaktergyilkosság jellegű cikket közölt olyan észak-amerikai magyarokról, akik az évek folyamán felszólaltak Orbán Viktor autoriter rendszere ellen. Lapunk két munkatársa — Göllner András és Lázár György — érintett Szőcs László írásában. A narratíva egyszerű és hamis: miközben a “legitim” észak-amerikai magyar szervezetek úgy látják, hogy Orbán Viktor példanélküli egyetértést és egységet teremtett a diaszpórában, az emigráció peremein élő liberálisok és baloldaliak frusztált és jogtalan támadásokat intéznek a Nemzeti Együttműködés Rendszere ellen. A Magyar Nemzet lejárató cikke itt olvasható. Publikáció előtt a szerző felkereste Göllner Andrást, aki az alábbi választ írta Montreálból. Ezt lapunkkal is megosztotta és engedélyezte annak közlését. (A Szerk.)

***

Kedves Szőcs László.

Személyemet lejárató legújabb igyekezetüknek csupán egy két mozzanatára óhajtanék reagálni és azt is csak röviden tenném.

Először is köszönet, hogy “érdekesen” és nem “unalmasan” frusztrált tagként aposztrofálja szerénységemet. Megérintett tapintatos udvariasságával.

Ellentétben a cikkében állítottakkal, én nem 2006-ban fordultam szembe Orbán Viktorral, amikor az ellenzék keserű vizét kortyolgatta, hanem 2000 végén, amikor a hatalom csúcsán, annak teljes erejével bírt és a sátrában laktam. Ezt a lépésemet nem külföldön, vagy a háta mögött, hanem Budapesten, a nagy-nyilvánosság előtt, Magyarország legnagyobb napilapjának hasábjain tettem, és akkor, amikor volt mit veszítenem. Azt, hogy ezt hogy kell csinálni, nem a Bolsevikoktól, hanem Michel Foucault francia filozófustól, a félelemmentes bátor beszéd (Görögül: parrhesia) egyik kortárs művelőjétől tanultam el. (Lásd: Göllner András. “Titokzatos kötődések”. Népszabadság. Február 3, 2001).

Szeretném a Magyar Nemzet olvasói számára is eljuttatni a hírt: Orbán első észak-Amerikai útját Montrealba többek közt az ő kérésére, én szerveztem 1994-ben. A Kanadai- Magyar Kereskedelmi Kamara, melynek társalapítója, budapesti képviselője voltam, hozta őt össze Kanada legismertebb üzletembereivel, (többek közt Munk Péterrel is) amelyből sajnos mindmáig és népünk kárára, személyes hasznot húznak a jó cimborák. Még 1998-ban is több helyen pozitív nyilatkozatokat tettem közzé Orbán választási győzelmével kapcsolatban, olyan baloldali felülteken is, mint a Népszava.) Röviden: Magyarországi tartózkodásom első tíz éve során egyik lelkes támogatója voltam a Fidesznek. Nem akkor “rúgtam bele” Orbánba, amikor lenn volt, hanem amikor fenn volt, és nem azért mert nekem kárt okozott volna, hanem azért mert belülről szereztem tudomást arról, hogy egy közönséges csirkefogó, aki banán köztársaságot óhajt kovácsolni a hazámból többek közt az én segítségemmel az én személyes hasznomra is. Az ilyen fajta “győzelemhez” nekem, neveltetésemnek köszönhetően, nem volt bőröm, az nem engem, hanem a Bayer Zsoltikat, a Demján Sándorokat, a Mészáros Lőrinceket, a kétkezű magyar munkások testén élősködőket, a magyar felsőoktatás szétveréséből hasznot húzókat, a török és kínai egyetemek magyarországi alvállalkozóit, a Kanadai magyar szervezetek élén szorgaskodó diétás vén fiúk tarok egyesületeit fűtőtte és fűti mindmáig.

Ami az utóbbiakat, az Orbán rendszer által beetetett és hizlalt Kanadai magyar kacsák rólam alkotott képét illeti, arról röviden a következőket. A kezdeményezésemre létrehozott Kanadai Magyar Demokratikus Charta egy fillér támogatás nélkül (még bank számlánk se volt), szívós, önkéntes munkával képes volt elérni azt, hogy 2010-2020 között be nem tudta rakni Kanadába a lábát a magyar adófizetők pénzéből lebzselő Kanadai magyar szervezetek hőse. Azon voltunk, hogy a kanadai közvélemény végre tiszta képet kapjon arról hogy veri át és fosztja ki mindenükből a magyar átlagembereket Orbán Viktor rendszere, hogy próbálja átverni még a Kanadai zsidóságot is ez a “bűnszövetség”, a szeretet és összefogás látszatát keltő hamis játszmájával. A magyar népvezér nagyra becsült kanadai helytartójával, Ódor Bálinttal mostuk fel a kanadai közvélemény Magyarországról alkotott parkettáját. Célunkat elértük. E tájon ma már nincs ránk szükség, mindenki tudja mit jelent az hogy O1G.. Orbán Kanadai kirendeltségeinek szavára, beetetett kacsáinak hápogására Kanada polgárai csak legyintenek. Már bocsássanak meg, de mi unalmasan frusztráltnak tartjuk őket. Mi inkább a kanadai libákra gerjedünk..

Kérem, forduljon felém bátran máskor is László.

Üdvözlettel,

Göllner András

Kanadai magyar polgár