Az Alkotmánybíróság (Ab) friss határozata világos irányt ad a magyar migrációs politikának, mindenben alátámasztja a kormány eddigi döntéseit és lehetőséget ad teljes körű végrehajtásukra – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely szerint a kormány eddig is kulcsfontosságúnak tartotta, hogy az Európai Unióval kapcsolatos magyar kormányzati döntéseknek alkotmányos alapja legyen, az Ab a nap folyamán ismertetett döntése az eddigi legkomolyabb megerősítése a magyar kormány politikájának.
Kiemelte a határozatból, hogy az Ab szerint Magyarország az Európai Uniótól függetlenül jogosult a határait megvédeni a migrációtól. Hozzátette, Magyarország köteles megvédeni a magyarokat a migráció káros társadalmi hatásaitól. Kitért arra, hogy az Ab a Magyarország népességére és államberendezkedésére vonatkozó szabályokat nemzeti hatáskörbe tartozónak tekinti, ezért ezek elsőbbséget élveznek bármilyen uniós szabállyal, döntéssel szemben.
A miniszter közölte, már egy 2016-os alkotmánybírósági döntés is ebbe az irányba indult el, de most a migrációs politika kapcsán egyértelmű és világos döntés született. Gulyás Gergely felhívta arra is a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság egy állam történelmileg kialakult népességét, az itt élő nemzetiségek, illetve a többségi nemzet kultúráját olyan megőrzendő értéknek tekinti, amely az emberi méltóságnak is része.
A Helsinki Bizottság ezzel szemben például az Ab-döntés ismeretében közölte: „Elbukott a kormány szabotálási kísérlete, végre kell hajtani az uniós döntést, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni.”
Az ügytől mint ismert, a kormány azt remélhette, hogy az Ab kimondhatja a magyar jog elsőbbségét az unióssal szemben. Az alkotmánybírósághoz még februárban fordult Varga Judit igazságügyminiszter azzal a kérdéssel, amelynek lényege az volt, hogy Lehet-e úgy értelmezni az Alaptörvényt, „hogy Magyarország végrehajthat olyan európai uniós kötelezettséget, amely – az európai szabályozás hatékony érvényesülésének hiányában – arra vezethet, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi de facto az ország népességének részévé válik. Menedékkérelmének elutasítása esetén a kiutasítás a jelenlegi körülmények miatt de facto nem reális lehetőség. ...hiába kötött az Európai Unió visszafogadási egyezményeket, például Szerbiával, azokat a gyakorlatban nem lehet végrehajtani?"
Erre most azt válaszolta az Ab, hogy amennyiben a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország jogosult az adott, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására mindaddig, amíg az Európai Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Továbbá, ha a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése olyan következményekre vezet, amely felveti a Magyarország államterületén élő személyek önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam, intézményvédelmi kötelezettségének keretében gondoskodni köteles e jog védelméről, és itt az alkotmányos önazonosság része a Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme.
A pénteki sajtótájékoztatóján Gulyást többször is arról kérdezték, hogy a kormány betartja-e a bíróság ítéletét, erre azonban ő minden egyes alkalommal azt fejtegette, hogy „az EU legfontosabb szerve a Tanács, amely kötelezte a Bizottságot, hogy új szabályokat határozzon meg. Most a Bizottság dolga, hogy változtasson ezen a helyzeten.” Vagyis rendre kitért a kérdés elől, mely szerint amíg ez meg nem történik, végrehajtják-e az Európai Bíróság korábbi döntését.
(MTI)
