Elrendelte a Mol elnök-vezérigazgatójának letartóztatását a zágrábi bíróság. Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot szökés veszélye miatt adták ki, a horvátok ugyanis úgy látják, a Mol-vezér nem akar megjelenni a horvát igazságszolgáltatás előtt.

Elrendelte Hernádi Zsolt letartóztatását a zárgrábi megyei bíróság, miután szerdán nem jelent meg a kihallgatáson, amelyre a horvát ügyészség idézte be - közölte a horvát köztelevízió pénteken. A hírt a horvát bíróság megerősítette, a honlapján olvasható közlemény szerint a horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés ellenes hivatalának kérésére vizsgálati fogságot rendelt el a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. 

A közlemény emlékeztet, hogy a horvát hatóság két alkalommal kért nemzetközi jogsegélyt a magyar hatóság a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva visszautasította a horvát kérést, hogy kihallgassa a Mol elnök-vezérigazgatóját. Ezt követően kérte azt a horvát fél, hogy adják át Hernádi Zsoltnak a szeptember 25-i kihallgatásra szóló idézést, a magyar hatóság azonban ezt is visszautasította biztonsági okokra, valamint ismét a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva.

Szökés veszélye miatt

A letartóztatási parancsról szóló hírre a Mol részvényei a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) esésnek indultak: délután egy órára két százalékos mínuszt értek el, de egy órán belül 1 százalékos veszteségre korrigált az árfolyam. Mint ismert a horvát ügyészséghez tartozó korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatal szeptember 25-re kihallgatásra idézte Hernádi Zsoltot. A horvát televízió honlapján olvasható hír szerint az ügyészség szökés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. A vesztegetés miatt a volt miniszterelnök már 10 éves börtönbüntetését tölti.

A horvát televízió honlapján olvasható hír szerint az ügyészség szökés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. A horvát letartóztatási parancs alapot ad európai letartóztatási parancs kiírására, azt követően pedig a nemzetközi elfogatóparancs kiadására, amely az EU területén kívül is érvényes lesz – írja a portál. A zágrábi bíróság közleménye azzal érvel, hogy a szeptember 25-i kihallgatás időpontja megjelent a magyar médiában, emellett az időpontról a horvát fél Csányi Sándor, a Mol igazgatótanácsának alelnökét is tájékoztatta idén szeptember 18-án. Mindez arra utal, hogy Hernádi Zsolt tisztában van azzal, hogy Horvátországban eljárás folyik ellene a vesztegetési ügyben, és tudott a kihallgatás pontos időpontjáról is, de nem kíván önként megjelenni a horvát igazságszolgáltatás előtt. 

A rendőrségnek még nincs dolga

Egy korábbi jogi vélemény szerint Horvátország nem adhat ki európai uniós elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, mivel annak ellenére, hogy déli szomszédunk idén júliusban csatlakozott az Európai Unióhoz, a bűnügyi jogsegélyről szóló tagállamok közötti egyezmény és a hozzá fűzött jegyzőkönyv nem lépett automatikusan hatályba. Valki László rámutatott, hogy egyelőre az 1968-ban, még Jugoszláviával megkötött jogsegély-egyezmény hatályos a két állam között. Ez olyan eljárást ír elő, melyben először a magyar igazságszolgáltatásnak kell megvizsgálnia a kérdéses ügyet. A horvát ügyészség már két alkalommal küldött jogsegélykérelmet a magyar ügyészségnek. A magyar ügyészség válaszul az első megkeresésre lefolytatott egy eljárást, melyben tanúként meghallgatták Hernádi Zsoltot is, végül azonban az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette. Valki László szerint az európai elfogatóparancsot lehetővé tevő egyezmény hatályba lépéséhez az Európai Unió Tanácsának egyhangú döntése szükséges. A tanács tagja mindegyik tagállam illetékes minisztere, a magyar állam részéről ebben az esetben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az egyezmény hatályba lépéséhez egyhangú határozatára van szükség, vagyis bármelyik miniszternek, így a magyarnak is vétójoga lesz a szavazáson.

Ezt az álláspontot azonban több nemzetközi jogász vitatja. Van ugyanis olyan uniós jogszabály, amely alapján Magyarországnak ki kell adnia a Mol elnök-vezérigazgatóját, ha Horvátország kéri. Ez pedig az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat, amit az Európai Tanács 2002-ben fogadott el. Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok intézetének adjunktusa, aki a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, a 2002-es kerethatározat szövege alapján nem látja, miért ne lehetne átadni a Mol elnök-vezérigazgatóját a horvát hatóságoknak, amennyiben ezt kérik.

Fotó: Túry Gergely

Ha az európai elfogatóparancs életbe lép, akkor Hernádi Zsoltot 90 napon belül ki kell adniuk a magyar hatóságoknak. A magyar rendőrségnek azonban egyelőre nincs dolga a Mol-vezér ügyében ugyanis még nincs európai elfogatóparancs, és nem érkezett ilyen kérés sem a magyar hatóságokhoz - mondta a hvg.hu-nak Lattmann Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok intézetének adjunktusa. A nemzetközi jogász szerint az ugyanakkor szembetűnő, hogy a horvát bíróság nem európai elfogatóparancsot adott ki, ami arra utal, hogy a horvátok még kivárnak, és inkább belpolitikai szinten tartják az ügyet. Így a Mol-vezérnek egyelőre csak Horvátországba nem tanácsos elutaznia.

A Mol-vezérnek egyelőre az lehet a mentsvára, hogy Horvátország az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározatot szabálytalanul ültette át a saját jogrendszerébe, és csak a 2002 után elkövetett bűnökre tartja alkalmazhatónak (mellyel feltehetően saját háborús bűnökkel gyanúsítható polgárait védi déli szomszédunk). Emiatt az Európai Bizottság már szankciókat, például uniós támogatások felfüggesztését is kilátásba helyezte, ezért Horvátország éppen szerdán (Hernádi elmaradt kihallgatása napján) tett újabb ígéretet a szabály gyors korrekciójára.