Forrás: 24.hu | Kálmán Attila | 2019.01.28.

Január 30-án újra a magyar jogállam és demokrácia helyzete lesz a téma az Európai Parlament plenáris ülésén, és a két általunk megszerzett nem nyilvános kormányzati dokumentum alapján ennek nagyon nem örülnek a magyar kormányban. Az anyagok arról szólnak, hogy milyen veszélyeket rejt magában a magyar kormányra nézve, hogy az unióban egyre több tagállam sürgeti egy új, jogállamiság-értékelő mechanizmus bevezetését.

A jogállamiságot érintő kritikákat zsákszámra begyűjtő Orbán-kormánynak ez azért nem tetszik, mert január közepén megszavazta az EP, hogy jogállami feltételekhez kötnék az uniós kifizetéseket.

Politikai nyomásgyakorlás?

Tavaly áprilisban megírtuk, hogy a készülő Sargentini-jelentés a 7-es cikkely élesítését javasolja, ami Magyarország EU-s szavazati jogának megvonásához is vezethet – bár erre nem sok esély van, hiszen a lengyelek megvétózzák a szankciókat. Viszont a jogállamiságot érintő kritikák ettől még léteznek:

Úgy hisszük, hogy a jelentésben említett tények és trendek együttesen azt mutatják, hogy Magyarországon rendszerszintű fenyegetés éri a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat, illetve súlyosan megsértik az Európai Unió alapértékeit

– írták a jelentésben, hosszan taglalva az említett rendszerszintű fenyegetéseket, amelyeknél az uniós értékek sérülését vélték felfedezni Magyarországon.

Judith Sargentini szeptember 12-én a jelentése megszavazása után – Fotó: Frederick Florin / AFP

2018. szeptember 12-én meg is szavazták a jelentést, tehát megindulhatott az eljárás a magyar kormány ellen. A kormány csalást és bosszút emlegetett, illetve az Európai Unió Bíróságánál keresettel élt, arra hivatkozva, hogy valójában nem volt meg a szükséges parlamenti többség a szavazásnál, és az EP a saját eljárási szabályát sértette meg.

A Miniszterelnökség által jegyzett dokumentumok egyike is azt a vonalat viszi tovább, hogy nincs semmiféle alapja a Sargentini-jelentésnek, azt kizárólag politikai okokból írták:

Az európai parlamenti választásokat felvezető kampány keretében a kormány hazai és külföldi kritikusai továbbra is folytatják a döntéshozók és a közvélemény dezinformálását a magyarországi helyzet kapcsán

– áll az egyik, Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség által jegyzett dokumentumban.

A szöveg Judith Sargentini zöldpárti képviselőnek tulajdonítja az újabb magyar vitanapot is, kiemelve a politikus egy mondatát, miszerint

a magyarországi helyzet napról napra romlik.

A vitanapról egyébként az EP elnökét és a pártcsaládok frakcióvezetőit tömörítő testület döntött. A politikusi nyilatkozatok alapján egybehangzóan azért, mert aggasztónak találták a túlóratörvény után kezdődő tüntetések kormányzati válasz nélkül hagyását.

A kormány elodázná a meghallgatást, de nehéz lesz

A kormány részéről senki nem vesz részt ezen a vitán. Európai parlamenti választási kampány van, meghagyjuk a színjátékot azoknak, akik ebben részt kívánnak venni

– reagált múlt héten Szijjártó Péter külügyminiszter a hírre. A kormányzati anyagokból kiderül, hogy ettől függetlenül élénk kíváncsisággal követik az eseményeket, és kidolgozták a hivatalos álláspontot is arra nézve, hogy miért nem vitáznak: azért, mert az Európai Unió Tanácsában formálisan még nem hallgatták meg Magyarországot a Sargentini-jelentésről, hiába volt már háromszor napirenden „a magyar ügy”.

Szijjártó Péter. Fotó:  Helmut Fohringer / APA / AFP

Csakhogy az egyik nem nyilvános anyagból kiderül, hogy

a kormány nem is sürgeti a meghallgatást, és igyekszik elérni, hogy ez ne történjen meg 2019 júniusáig, azaz a májusi EP-választás utánig.

A kormánytagoknak javasolt kommunikáció szerint azért, mert „a 7. cikk szerinti eljárás köntösébe bújtatott nyomásgyakorlási próbálkozások” zajlanak, a dokumentum szerint az eljárás „egyértelműen politikailag motivált folyamatként lenne értékelhető”. Azaz a Fideszben úgy mérik fel, hogy komoly károkat okozna a pártnak a magyar jogállamiságról szóló vita érdemi folytatása az EP-választás előtt.

Az egyik dokumentumban viszont elárulják, hogy a párizsi magyar nagykövetség arról számolt be a kormánynak január 14-én, hogy

Nathalie Loiseau francia Európa-ügyi miniszter bukaresti látogatása során már nyomatékosította a román elnökség felé elképzeléseit, miszerint a magyar jogállami helyzettel kapcsolatos érdemi és formális meghallgatás mielőbb (lehetőség szerint február 21-ei ülésen) kezdődjön meg.

Azaz az uniós román elnökség egy erős tagállamtól kapott fontos jelzést, és a papírból kiderül, hogy más tagállamok is támogatják ebben a franciákat. Nem valószínű, hogy ilyen politikai környezetben képes lesz elérni a magyar kormány és a Brüsszelben dolgozó fideszesek, hogy ne gördüljön tovább a 7-es cikkely szerinti eljárás a májusi választásokig.

Nathalie Loiseau és Jean-Claude Juncker Fotó: John Thys / AFP

Értékeljük inkább egymást

Ám a birtokunkba került másik előterjesztés tanúsága szerint más ügyek miatt is óvatos manőverezésre kényszerül a kormány. A taktikázástól azt várják, hogy a többi tagállam nem lép fel a konstruktívnak tűnő Magyarország ellen, miközben valójában Orbánék arra játszanak, hogy kiherélik az unió új, jogállamiság-értékelő mechanizmusát:

Tekintettel számos tagállam eltökéltségére és további uniós intézmények alternatív javaslataira, megfontolandó Magyarország óvatos részvétele a szakértői szintű egyeztetéseken, mivel így biztosítható a hatékony információ-áramlás a javaslat részleteinek kidolgozásáról, illetve ekkor hazánk hitelesebben ignorálhatja az EP és a Bizottság alternatív javaslatait

– az eredeti szövegben az egész bekezdést vastaggal szedték, itt csak az egyértelmű stratégiai utasítást emeltük ki.

Az „időszakos jogállamisági felülvizsgálati mechanizmusnak” nevezett konstrukcióval a belga kormány állt elő tavaly júliusban, majd a németek és más tagállamok is beálltak mögé, egyelőre „elvi éllel üdvözölték, de a részletek hiányában még tartózkodóak”, fogalmaznak a dokumentumban.

A szöveg körmönfontan fogalmaz, de egyértelműen kiolvasható belőle, hogy a magyar kormány arra számít, hogy elkaszálnák egy ilyen vizsgálattal.

Erre utal, hogy a szöveg írói sokszor hivatkoznak a 7-es cikkely szerinti eljárásra, és „eddigi rossz tapasztalatokról” is gyakran írnak.

A dokumentumban részletes jogi érvrendszert dolgoztak ki arra, hogy mivel lehetne lassítani, akadályozni az új mechanizmus részleteinek kidolgozását, majd bevezetését. Ezek között szerepel az arra való hivatkozás, hogy ilyen mechanizmusok már működnek az EU-ban, ezért felesleges megkettőzni az eljárásokat.

A kormányzati előterjesztés szerint a legaggályosabb pont, hogy az országjelentések olyan szakértői véleményekre, adatokra is támaszkodnának, amelyeket különféle civilszervezetektől, NGO-któl gyűjtenének be. Már a Sargentini-jelentést is ezen az alapon kritizálta a magyar kormány: azt hangoztatták, hogy civil köntösben „Soros-szervezetek” támadják Magyarországot.

Ezért azt javasolják, hogy rotációs rendszerben a kormányok értékeljék egymást előre meghatározott kritériumrendszer és információforrások szerint. A dokumentumban megjegyzik, hogy ezáltal el lehetne érni, hogy olyan témák is előkerüljenek, amelyek „más tagországoknak is kellően szenzitívek”.

Azaz ebben a rendszerben kölcsönösen félrenézhetnének a kormányok, és külső szakértők, intézmények nem kritizálnák őket.

Ami azért is jó lenne az EU alapértékeit rendszeresen áthágó politikusoknak, mert az új mechanizmust már úgy alakítanák ki, hogy akár szankciókat is vonhasson maga után a jogállami szabályok átlépése. A büntetések egyike lehetne például az EU-s források megvágása, ami a szavazati jog elvétele mellett a legfájóbb büntetés.

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök és Orbán Viktor halad egy nagy kézfogás felé Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto

Az ilyen tagállamok közötti dacszövetségek jól működhetnek, erre egy konkrét példát is felfed a kormány asztalára szánt dokumentum:

tavaly októberben a magyar külügyminiszter megegyezett a lengyel kollégájával, hogy a magyarok kiállnak a lengyelek mellett az ellenük folytatott 7-es cikkely szerinti eljárásban, cserébe a lengyelek a magyarokat védik be, ezzel megakadályozva az eljárások végig vitelét.

Ez rávilágít arra is, hogy a jelenlegi uniós eljárásoknak vannak hiányosságaik, ezért nem meglepő, hogy a tagállamok egy része jobb rendszer felépítésére törekszik. Egyrészt, hogy betartassák a tagállamokkal azokat az alapelveket, amelyeket aláírtak uniós csatlakozásukkor. Másrészt, hogy a szétlopott uniós támogatásokat egy közös Európai Ügyészségen keresztül megpróbálják visszafizettetni, a bűnösöket pedig eljárás alá vonni.

Azt eddig is tudták, hogy az Európai Ügyészséghez való magyar csatlakozást nem támogatja a Fidesz. A két kormányzati dokumentumot kézben tartva azt is kimondhatjuk, hogy az uniós jogállami kontroll hatékonyabbá tételében sem érdekelt a párt.

Kiemelt kép: Emmanuel Dunand / AFP