Belföld
[5504]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[149]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[379]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[313]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[182]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4049]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[428]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1227]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2407]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1361]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[594]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4064]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2947]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[376]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3303]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
06:21:31 Így törték meg Orbánék a kormány első számú ellenőrét | ||||||||||||
Forrás: hvg.hu | M.László Ferenc | 2014.07.17. Egyre többen bírálják a konzervatív jogászok közül is a kormánnyal szerintük túl engedelmes Alkotmánybíróságot. Ennek ellenére az Ab-ra újabb csapást hozhat, hogy a Fidesz már a nyári szünet előtt világossá tette, az ellenzéki jelölteknek nem lesz esélyük, szeptemberben két új tagot küld majd a testületbe. A párt az elmúlt négy évben radikálisan átalakította az alkotmánybíráskodást, amely a kétharmad nyomása alatt elszakadt a Sólyom László lefektette hagyományoktól. "Az eddig napvilágot látott, jelentős számú kritikai elemzés többsége is jelezte, hogy nem egyszerűen csak egy hibás döntésről van szó, hanem a kormányzati politika előtti behódolásról – kapott éles kritikát az Alkotmánybíróság (Ab) az 1866 óta működő folyóiratban, a jogász szakma egyik jelentős lapjának számító Jogtudományi Közlönyben (a szót a szerzők írták dőlt betűvel – a szerk.). A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott folyóirat júniusi számában a Debreceni Egyetem (DE) két tanára arra jutott, hogy az elmúlt években a testület feladta legfőbb célkitűzését, az alapjogok védelmét, helyette „a kormányzati akarat érvényre juttatásában” segédkezik. Bencze Mátyás és Kovács Ágnes a „behódolásról” megfogalmazott véleményét még egy 2013-as Ab döntés – a 2006-os őszi zavargások után született bírói ítéleteket megsemmisítő törvény alkotmánybírósági jóváhagyása – alapján fogalmazta meg. Azóta a testület több olyan határozatot hozott, mellyel kritikusai szerint szembement saját korábbi döntéseivel, az alkotmányjog alapelveivel. Így komoly vitát gerjesztett a múlt héten a trafiktörvény szentesítése, a takarékszövetkezetek átszabásának elfogadása vagy korábban az internetes kommentelésről szóló – a honlapok felelősségét kimondó – döntés. A következő napokban újabb kényes kérdésben kell állást foglalnia az Ab-nak. Még a nyári ítélkezési szünet, az alkotmánybírók szabadsága előtt fog dönteni abban az ügyben a testület, amelynek rendkívüli jelentősége van a kormánypárti kétharmad szemében: alkotmányos-e az ellenzék által támadott, a Fidesznek kedvező új budapesti választási rendszer. Alkotmánybírósági forrásaink szerint van valamennyi igazság a kritikákban, ám szerintük szem előtt kell tartani, hogy az Ab nincs könnyű helyzetben. Ráadásul, míg politikai kérdésekben valóban bekövetkezett a fordulat a 2010 előtti bíráskodási gyakorlathoz képest, szerintük a szabadságjogok védelmében a testület igenis vállalja a konfrontációt a Fidesszel. Nyomás alatt A politikailag kényes, a kormánypártok számára fontos ügyekben az Ab taktikázik – ez az elmúlt négy év döntéseiből egyértelműen kitűnik. Hogy a kétharmad jelentette nyomás nem mellékes körülmény, azt maga a testület elnöke, Paczolay Péter is elismerte. „Az Ab teljesen új helyzetbe került. (…) Ebben a helyzetben az alkotmánybíráskodással szembeni elvárások sem lehetnek ugyanazok, mint feles többség esetén” – fogalmazott az Alkotmánybíróság elnöke még 2012 elején a hvg.hu-nak adott interjújában. Paczolay a három évvel ezelőtti interjúban felvillantotta jövőképét is. „Mindez csak megerősíti az alkotmánybíráskodásba vetett hitemet: legalább van egy intézmény, amely próbálja megőrizni az alkotmányos kultúrát és értékeket. Továbbviheti egy olyan korszakba, amikor a kétharmados többség jelentette körülmény megszűnik – beszélt az elnök az Ab később követendő, hosszú távú stratégiájáról. Paczolay akkor úgy vélte, a testület hasonló utat járhat be, mint a Sólyom László vezette testület 1989 és 1998 között. Az Ab első elnöke leköszönése után több interjújában kifejtette: az 1989-es alkotmány politikai alkuk következtében született meg tele ellentmondásokkal. Ezért ő arra törekedett, hogy a rendszerváltás utáni – politikailag nyugodtabb – időszakban a testület kigyomlálja az ellentmondásokat, rendbe tegye a szöveget, illetve a megsemmisítse az alkotmányellenes jogszabályokat. Viszont az április 6-i választások után sem szűnt meg „a kétharmados többség jelentette körülmény”. Ráadásul a Fidesz továbbra is magánál tartja az új bírák jelölésének jogát: két héttel ezelőtt kezdeményezte Kövér László, az Országgyűlés elnöke a parlament alkotmánybíró-jelölő bizottságának a felállítását. Így a testületbe a Fidesz és a KDNP 6, az ellenzék 3 tagot ajánlhatott. Ezzel megtartották a 2010-ben kialakított rendszert, ugyanis 1990 és 2010 között úgynevezett paritásos bizottságok jelölték a bírákat: a testületbe minden frakció egy személyt delegált függetlenül attól, hogy mekkora volt a képviselőcsoport létszáma. Ennek aztán az lett a következménye, hogy 2010-ig párosával választották az alkotmánybírákat: egy kormánypárti és egy ellenzéki jelöltet.
Az elmúlt négy évben viszont csakis kormánypárti jelöltek kerültek be a testületbe, ősszel pedig tovább változhat az Ab összetétele. A régi rendszerben megválasztott bírák közül szeptemberben Bragyova András, Kovács Péter, novemberben Balogh Elemér távozik. Februárban pedig magának az elnöknek, Paczolay Péternek is lejár a mandátuma. Egy neve elhallgatását kérő, a döntés előkészítésére rálátó fideszes forrás szerint a párt vezetése még nem döntötte el, hogy kit jelöl, de ősszel egyszerre három alkotmánybírót fognak választani. A párt elnöksége még azt sem döntötte el, hogy újrajelöli-e Paczolayt. Bár a Fideszben forrásaink szerint lennének támogatói – úgy tudjuk, közéjük tartozik az új igazságügyi miniszter, a volt alkotmánybíró, Trócsányi László is –, az Ab vezetőjét a Fidesz elnöke, Orbán Viktor nem igazán kedveli. Mint tavaly augusztusban a hvg.hu megírta, a miniszterelnök ellenezte, hogy a kormány újrajelölje a Velencei Bizottságba Paczolayt, mert szerinte az Ab-elnöke a nemzetközi testületben nem védte meg a hazai alkotmányozási folyamatot (a Velencei Bizottság többször bírálta a magyar törvényalkotást – a szerk.). Végül a kabinet a legfőbb ügyész korábbi helyettesét, Varga Zs. Andrást küldte a testületbe. Egy hónappal korábban Paczolay lépett meglepőt: bocsánatot kért Örményországtól, amiért Magyarország 2012-ben kiadta az azeri baltás gyilkost – mint arról akkor az Origo beszámolt, erről Orbán személyesen döntött. Fideszes források szerint ugyan nincs még döntés az új alkotmánybírókról, viszont biztosra veszik, hogy Varga Zs. ott lesz a jelöltek között. A Pázmány Péter Egyetemen tanító jogásznak karakteres véleménye van az Ab jogosítványairól. Még az új alkotmány kidolgozása előtt egy olyan tanulmányt írt, melyben felvetette: helyezzék közös felügyelet alá az Alkotmánybíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot és az újonnan létrehozandó Közigazgatási Bíróságot, mintegy lefokozva és betagozva az Ab-t az igazságszolgáltatás szervezetébe. „Angliában például nincs is alkotmánybíróság” Az az ötlet, hogy az Alkotmánybíróság legyen a Kúria egyik tanácsa, idén ismét felmerült – állította egy, az Ab munkájára rálátó forrás. Úgy tudjuk, nem a Fideszben vetődött fel, hanem a párttal szimpatizáló jogászkörökben, és egyelőre az elképzelésnek nincs politikai támogatottsága. Viszont a pártban többen is úgy gondolkodnak, az Sólyom által megalapított Ab túl nagy befolyással rendelkezik, túlnőtt a hatáskörén, és a testületben pedig még mindig vannak olyan tagok, akik követik ezt a hagyományt. Erről Semjén Zsolt beszélt először 2010 végén a Hírszerzőnek adott interjújában. „Mi alapján állítja egy jogász, akit a parlament odatett, hogy ő valamilyen prófétai karizmát kapott, amivel látja a „láthatatlan alkotmányt”, amit a többiek nem látnak? Ugyanakkor az Ab-t nem lehet a legitimáció szempontjából szembeállítani a parlamenttel vagy a néppel. Mégiscsak a nép választja meg az Országgyűlést, a parlament meg az Ab-t” – bírálta Sólyom Lászlót az interjúban a miniszterelnök-helyettes. "Szamárság egy demokráciát abból megítélni, hogy mennyire széles az alkotmánybíróság jogköre, Angliában például nincs is alkotmánybíróság” – ezt már Orbán Viktor mondta egy tavalyi rádióinterjújában. Előtte Kövér bosszankodott azon, hogy 2010-ben a Fidesz által jelölt Stumpf István Sólyom útmutatásai alapján érvelt a testület jogosítványai mellett. A parlament elnöke szerint az Ab tagja „önhatalmú és parttalan jogászkodást” folytat, mert úgy gondolta, hogy a testületnek joga van még az alkotmány egyes részeit is megsemmisíteni, ha a szövegen belül ellentmondásokat talál. Erről azért volt vita, mert a Fidesz belefoglalta az új alaptörvénybe: az Országgyűlés bárhogy módosíthatja az alkotmányt, azt az Ab tartalmi szempontból nem vizsgálhatja. Több, a törvényalkotásban fontos szerepet játszó fideszes forrás elismerte: a párt vezetésében 2010 óta meghatározóvá vált az a nézet, melyet korábban véleményükkel a jogásztársadalmon belül kisebbségben lévő szakemberek fogalmaztak meg az Ab-ról. Közéjük tartozik a testületbe 2011 őszén bekerült Pokol Béla, aki már az 1990-es évek elején úgy vélte, a Sólyom vezette Ab olyan elvek (ezeket nevezte a testület volt elnöke „láthatatlan alkotmánynak” – a szerk.) alapján bíráskodik a törvényalkotók felett, melyek nincsenek is szó szerint beleírva az alkotmányba. Szerinte a döntések során azt is figyelembe kell venni, hogy mik a népakarat képviselőinek a céljai, mit akartak elérni egy törvénnyel – és ezt, amennyire csak lehet, tiszteletben kell tartani. Ő már 2010-ben felvetette, hogy az új alkotmány szögezze le: a rendszerváltás után született Ab-döntések semmisek, hogy a Sólyom-időszakban keletkezett határozatok ne kössék meg az új testület kezét. Végül 2013-ban az alaptörvény negyedik módosításába ezt is belefoglalták. Meg lehet érteni a kormányt Pokol Béla nézeteit ma már többen is vallják az új tagok közül. A volt fideszes képviselő, Balsai István, a volt KDNP-s politikus, Salamon László, az egykori bíró, Szívos Mária, illetve a KDNP jelölte Dienes-Oehm Egon rendszeresen fogalmaz meg ellenvéleményt, ha a kormány vagy a Fidesz valamely törvényi kezdeményezését megsemmisíti az Ab. Érveik gyakran a párt közleményeinek szövegeire emlékeztetnek. Dienes-Oehm egy tavaly decemberi konferencián ki is fejtette: a 2007-es gazdasági válság kirobbanása után meg lehet érteni a kormányokat, melyek a csőd ellen harcolva kénytelenek több ezer éves alapelveket megsérteni. Ugyanakkor fideszes források korábban több esetben – a magánnyugdíj-pénztárak, választási regisztráció ügyében – úgy beszéltek a várható döntésekről, hogy nyilatkozataikból kiderült: jóval a döntés előtt informálták őket arról, mi készül a testületben, így rá tudtak készülni a határozatra. A legnagyobb port felvert eset az volt, amikor néhány órával az Ab döntése előtt visszavonták az egyházi törvényt, hogy azt a testület ne tudja megsemmisíteni, majd később újra megszavazták a kifogásolt szöveget. Paczolay 2012-ben figyelmeztetett is: esküjét szegi meg az a bíró, aki szivárogtat, ám forrásaink szerint a figyelmeztetésnek nem volt foganatja. Egy vezető fideszes politikus a hvg.hu-nak elismerte, miután letettek arról, hogy az Ab-t lefokozzák – esetleg beolvasszák a Kúriába –, tudatosan törekedtek arra, hogy olyan jelölteket találjanak, akik a parlament és az Alkotmánybíróság viszonyát úgy fogják fel, mint ők, lojálisak a kabinethez. Mára 8:7 arányban többségbe kerültek a 2010 után megválasztott bírók, és a döntésekhez fűzött egyetértő – úgynevezett párhuzamos –, illetve a határozatokal bíráló, úgynevezett különvélemények azt mutatják, hogy a 2010 előtt és után bekerült tagok teljesen másképp fogják fel az Ab szerepét. Igaz, az újak közül Stumpf és Szalay Péter időnként a régiekkel szavaz, de a szeptemberi távozókkal az újak pozíciója tovább erősödhet. Ugyanakkor a régi alkotmánybírók közül a korábbi ombudsman Lenkovics Barnabás számos úgyben átpártolt az újakhoz. Az Alkotmánybíróság működésére rálátó forrásunk szerint Paczolay nemcsak azzal nem számolt, hogy nem szűnik meg "a kétharmados többség jelentette körülmény", de azzal sem, hogy az új bírák a talár felöltése után sem változtatják meg a hozzáállásukat, azaz nem az Ab-hoz lesznek lojálisak. Ugyanis az új bírák többsége egyetlen politikailag fontos ügyben sem ment neki a kormánynak, márpedig az Ab szavazással dönt egy-egy határozat mellett vagy ellen.
Hoztak is, meg nem is Stumpf és Szalay támogatásával ment át idén az a határozat, amely szerint a közszereplőknek, politikusoknak igenis tűrniük kell a kritikákat, ezért alkotmányellenes az új polgári törvénykönyv azon része, amely „méltányolható közérdekből” lehetővé tenné ezen bírálatok korlátozását. Az új alkotmány hatályba lépése óta született döntésekből valóban kitűnik, hogy a szólásszabadság, a szabadságjogok védelmében az Ab több olyan törvény is megsemmisített, melyet a Fidesz alkotott, és melyet párt politikusai nyilatkozataikban megvédtek.
Ugyanakkor a kormánynak is tetsző döntést hoztak a következő ügyekben:
A Jogtudományi Közlöny szerzői szerint az Ab olyankor is képes kiállni a kormányzati szándékok mellett, amikor alkotmányellenesnek talál egy-egy törvényt. Példaként a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tevő törvény 2011-es vétóját hozták fel: a Debreceni Egyetem oktatatója szerint azzal, hogy a törvényt a jövőre nézve semmisítették meg, a kormányzati szándékot akadálytalanul teljesült. Hasonlóan bírálták a bírák nyugdíjazásáról szóló döntést is: a két jogász szerint az Ab döntése nem érintette a bírák elmozdítását végrehajtó államfői határozatokat. A felsőoktatási hallgatókat röghöz kötő szerződéseknél az Ab csak azt kifogásolta, hogy miért kormányrendeletben szabályozta ezt a kabinet, így a szöveg visszakerülhetett a jogrendszerbe. Nemcsak Bencze és Kovács kifogásoltak az utóbbi időben az Alkotmánybíróság tevékenységét. Sólyom 2012-ben figyelmeztette a testületet: ha nem vétózza meg a választási regisztrációt, értelmét veszíti a munkája. Ugyanakkor az utóbbi időben az MTA jogtudományi intézetének kutatói, de a Pázmány Péter Egyetem jogászai is elégedetlenségüket fejezték ki tanulmányokban, konferenciákon. A jogásztársadalomban őket inkább konzervatív szakembereknek tartják. Stumpf egy tavalyi előadásában az Eötvös Loránd Tudományegyetemen erről azt mondta: "egyfajta intellektuális lázadásnak vagyunk a tanúi." Ezzel szemben két, az Ab tevékenységére rálátó, név nélkül nyilatkozó forrás is arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy a magát jobboldalinak való jogászok, értelmiségiek csak szűk körben, legfeljebb konferenciákon mondják el a véleményüket, bírálják a testületet, de a nyilvánosság elé már nem állnak ki. Úgy vélik, sokat számítana, ha ez végre megtörténne, valaki közülük nyíltan megvédené a politikai nyomással szemben az alkotmánybíráskodást. | ||||||||||||
|