A háború első napjaiban még úgy tűnt, a közmédiába is beszivárog az orosz háborús propaganda, és Nógrádi György, valamint Georg Spöttle lesz a Híradó szakértője. Az első napok zavarodottsága azonban hamar elmúlt, és ahogy a kampány fő témája is a háború lett, úgy találták meg a háború tálalásának módját a köztévénél is. A kampány előtti és utáni hét esti Híradóit néztük végig, hogy megtudjuk, mit lát a háborúból az, aki csak innen tájékozódik.

A belpolitikának alárendelve

A választások előtti héten természetesen a kampány volt fókuszban. A Fidesz kampányának fő témája pedig a háború volt, azaz annak sulykolása, hogy a „szomszédban zajló háború nem a mi háborúnk”, abból „Magyarországnak ki kell maradnia”. Magyarországnak nem szabad fegyvereket sem átengednie a területén, mert azzal is veszélybe sodornánk magunkat – hangzott el sokszor a Fidesz kampánymondata. A Híradó riportjai hosszan taglalták, hogy az orosz energiahordozókra kivetett embargó azt jelentené, hogy nem lesz Magyarországon sem olaj, sem gáz, az ország ráadásul mély recesszióba zuhanna. Az ellenzék viszont győzelme esetén azonnal megszavazná ezeket a szankciókat, ezzel pedig teljesen tönkretennék az országot. A főleg Orbán Viktor és Szijjártó Péter nyilatkozataira épülő, öt-tíz perces bejátszások részletesen taglalták azt is, hogy az ellenzék „belerángatná az országot a háborúba”, Márki-Zay Péter pedig ha tehetné, fegyvereket és magyar katonákat küldene a harctérre. A Híradóban nem kapott szót sem Márki-Zay, sem más ellenzéki politikus, hogy elmondhassák, valójában nem akarnak háborút, és hogy nem küldenének magyar katonákat a frontra.

A Híradóban helyet kaptak Volodimir Zelenszkij azon nyilvános kijelentései is, amelyekben az ukrán elnök Orbán Viktornak üzent. Zelenszkij arról próbálta meggyőzni Orbánt, hogy Magyarország szavazza meg az Oroszország elleni keményebb szankciókat, és engedje át az ország területén az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokat. A Híradó nézői megismerkedhettek az erre adott orbáni reakcióval, mely szerint nem teljesítjük, amit az ukrán elnök kér, mert azzal tönkretennénk Magyarországot. A Híradó kritikátlanul közvetítette azt a kormánypárti kampányelemet is, hogy Ukrajna beavatkozik a magyarországi választásokba, hiszen Zelenszkij egyeztetett a magyar baloldallal, hogy győzelmük esetén teljesítsék Ukrajna minden kérését, és „Zelenszkij minket is be akar rángatni a háborúba”. Azt pedig már a választások után idézték Szijjártótól, hogy „az ukránok fejezzék be a magyarok inzultálását” és azt is, hogy miközben segítséget kérnek, támadnak minket. A Híradóban arról is beszámoltak, hogy Szijjártó bekérette az ukrán nagykövetet, mert az ukránok „nem szidhatják Magyarországot, nem bánthatják a magyarokat”, és hogy Ukrajnának is el kell fogadnia a választások eredményét.

A választások előtt tartott, Ukrajna melletti, Legyen végre béke! címmel rendezett tüntetésről egyenesen háborúpárti tüntetésként számolt be a Híradó. A számos felszólaló (Dasha Malakhova színésznő, aktivista, Nika Krykun és Arseniy Markov, a Stop-Zemlia című film szereplői, Pintér Béla, Törley Kata, Ungváry Krisztián) közül csak Juhász Pétert mutatták, és tőle is csak azt idézték, amikor arról beszélt, hogy milyen kevesen mentek ki a demonstrációra. Az ötperces bejátszásban viszont Dömötör Csaba államtitkár, Lomniczi Zoltán CÖF-szóvivő és Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciójának szóvivője is elismételte, hogy a „háborúpárti baloldal háborúpárti tüntetéséről” van szó.

A választás után pedig valótlanul állította a Híradó, hogy a Fidesz képviselői nem szavazták meg az Európai Parlament azon állásfoglalását, amelyben az energiahordozókra is kiterjedő büntetőintézkedéseket követeltek Oroszország ellen. Hiába állította Gál Kinga képviselő nyilatkozata alapján a Híradó ennek ellenkezőjét, a Fidesz képviselői igennel szavaztak az állásfoglalás végszavazásán.

Tárgyilagosan a háborúról

Ilyen hangulatú felvezetés után következtek a Híradó beszámolói a valódi harci cselekményekről. Ezek három-három és fél perces bejátszások, tehát rövidebbek, mint az előttük lévő öt-tíz perces belpolitikai és az utánuk következő négy-öt perces, menekültekről szóló riportok. Ez alól csak a választások előtti Híradó volt kivétel, ahol csupán fél perc jutott a háborúnak.

A harctérről szóló riportok nagy külföldi hírügynökségek (Reuters, AP, AFP, BBC stb.) riportjain alapulnak és kifejezetten tárgyilagosak. A Híradó korrekt módon számolt be Mariupol bombázásáról, a légitámadásokról és arról, hogy nem tudják onnan kimenekíteni a civileket. Mutattak szétlőtt városokat, megszólaltak a támadások túlélői, a kivégzések szemtanúi is. Beszámoltak arról is, hogy Bucsában több száz megkínzott civil holttestére bukkantak (a tömegsírokról készült felvételeket kegyeleti okokból nem mutatják), valamint a Borogyankában talált civil áldozatokról és arról is, hogy Kramatorszk vasútállomását akkor érte támadás, amikor több ezer menekült tartózkodott a környékén. A szemtanúk beszámolói után a Híradóban rendre elhangzik, hogy az oroszok tagadják, hogy civileket öltek volna meg a katonáik, valamint az is, hogy egyre többek szerint történhettek háborús bűncselekmények, és hogy a történtek kivizsgálását követelik. „A világ szeretne tisztán látni a bucsai tömeggyilkossággal kapcsolatban. Több százan halhattak meg, a kérdés hogy milyen körülmények között, ki ölte meg őket és kinek a parancsára” – hangzik el a riportertől.

A harctéri tudósítások tehát alapvetően korrektek és tárgyilagosak, csak néha bukkantunk hiányosságokra ezen a téren. Amikor például az oroszok arról beszélnek, hogy a Krím Oroszország része, a tudósításból nem derül ki, hogy 2014-ben annektálták. Amikor Putyintól azt idézik, hogy az orosz haderő nem támadja a civileket, nem teszik hozzá, hogy még a humanitárius folyosókat is lövik.

Az Oroszországra is átterjedhet a háború? című riport arról szólt, hogy Oroszország területén kigyulladt egy olajtároló. Az oroszok szerint ez ukrán támadás eredménye volt, a Híradóban viszont nem tették hozzá, hogy Ukrajna tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Egy több mint háromperces bejátszón pedig bemutattak egy olyan felvételt, amelyen állítólag ukrán katonák végeznek ki egy orosz hadifoglyot. A Híradó szerint „a videó valódiságát a BBC tényellenőrei is igazolták”. Valójában azonban a hivatkozott BBC-cikk azt írja, hogy nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy a videón valóban ukrán katonák szerepelnek (igaz, a New York Times arra jutott, hogy a videón Ukrajna oldalán harcoló grúz katonák láthatók).

A menekültek szeretetet is kapnak

A háborús eseményeket bemutató riportokat rendre a Magyarországra érkező menekültekről szóló bejátszások követik. Itt a felvezetőkben olyat is hallottunk, hogy „főleg nők és gyerekek jönnek, tehát valódi menekültekről van szó”. Amúgy mintha mindennap ugyanazt az anyagot tennék be, a bejátszások szinte szóról szóra megegyeznek. A négy-öt perces riportokból megtudjuk, hogy hányan érkeztek már Magyarországra Ukrajna vagy Románia felől. A riportok szerint a menekültek ellátása flottul megy, az állam, az önkormányzatok, a karitatív szervezetek segítik a háború elől menekülőket, „példátlan a segítségnyújtás”. A Híradó szerint a menekültek mindent megkapnak itt, amire csak szükségük van, ételt, italt, „minden finomságot”, szállást, jogi segítséget, egészségügyi ellátást, „szeretetet”. A rendőrök tolmácsolnak, még a cipekedésben is segítenek az Ukrajnából érkezőknek. A Híradóban a menekültek ellátásában segédkező civil szervezetek képviselői nem bukkannak fel, csak olyan, a kormánnyal is együttműködő jótékonysági szervezetek, mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt, az ökumenikusok, a Református Szeretetszolgálat vagy a Katolikus Karitász.

A Médiatanács szerint mindenki objektív

Objektíven számoltak be az országos televíziócsatornák az orosz–ukrán háborúról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerint. A testület március első hetében vizsgálta a tévécsatornák műsorait (az M1 mellett az ATV, a Hír TV, a TV2 és az RTL Klub adásait), és arra jutottak, hogy az időszakban „objektíven, szakértőket megszólaltatva, több álláspontot szemléltetve, a helyzet komplexitását feldolgozva tudósítottak a szomszédunkban zajló háborúról”, valamint hogy „orosz (vagy akár ukrán) háborús propaganda a mintába került műsorszámokban nem jelent meg”. A jelentés szerint az M1-en „elsősorban a menekültválságnak és a rászorulók megsegítésének szenteltek nagy figyelmet: a humanitárius katasztrófa és segítségnyújtás a híradások mintegy negyedében jelent meg. Ezenkívül a háború eseményeivel, illetve a konfliktus belpolitikai vetületeivel foglalkoztak legtöbbet a csatorna műsoraiban.” Erről a jelentésről egyébként a Híradóban is beszámoltak.