Forrás: PCWorld | Erdős Márton | 2021.06.15.

Nem is gondolnád, mennyi plusz teljesítmény lakozik egy mai modern PC-ben. Egy kis takarítás itt, egy kis finomhangolás ott, és máris érezhető a gyorsulás.

Előbb-utóbb minden PC-tulajdonos eljut arra a pontra, hogy valamiben kevésnek érzi rendszere teljesítményét. Sokszor csupán valamely program indokolatlanul nagy terhet jelentő, hibás futása hiteti el velünk, hogy lassulunk, ám a valós, kellemetlen jelenségekre viszonylag hamar találhatunk ilyen-olyan megoldást.

Az operációs rendszer lassulásától kezdve az alkalmazások futtatási sebességének csökkenésén át a játékokban mutatott akadozásig változatos módon jelezheti gépünk, hogy nem feltétlenül áll a helyzet magaslatán.

Ám mielőtt az órajelekhez és a feszültségekhez nyúlnánk, netán már rendelnénk az egy kategóriával magasabbra pozicionált processzort, végezzünk felülvizsgálatot gépünkön - csupán pár órát fog igénybe venni, és minden perce hasznos lesz.

Nem mondhatni tuningnak, de pozitív hatással lehet a rendszer összteljesítményére, ha elvégezzük a szokásos állapotfelméréseket. Ránézünk a Windows-frissítésekre, elindítjuk rendszermeghajtónk karbantartási vizsgálatát, valamint törüljük az olykor 50-60 GB-nyi felesleges fájlhalmot, ami ezer éve a lomtárba helyezett elemekből és az elmúlt évek rendszerfrissítési fájljaiból áll.

Egy SSD-nél ez a jelenség nem mutatna komoly visszaesést a PC válaszkészségében, mégis ajánlott a rendszeres rendrakás, különösképpen akkor, ha gyakori fájlmozgatást végzünk az adott meghajtón. Gépünk naprakészségét segíti továbbá az eszközillesztő-programok frissen tartása, amely folyamat elhanyagolása előbb-utóbb gyanús jelenségekkel hívja fel a felhasználó figyelmét a gondokra.

Játékok közben azonnal szembetűnő, ha elavult a videokártya drivere: az újonnan megjelenő címnek nincs meg a kellő optimalizáltsága, és profilozás sincs a játék grafikai motorjához illesztve. Ha a kezdeti karbantartással végeztünk, továbbléphetünk a teljesítménymorzsák felkutatásában, és ha szerencsések vagyunk, egészen látványos eredményt érhetünk el.

Így kezdj hozzá a tuningoláshoz!

Két út lehetséges, a tudásunkhoz mérten válasszuk ki, melyik irányba induljunk el. Az egyik lehetőség, hogy az operációs rendszerre telepített segédprogramokon keresztül próbáljuk meg kisajtolni a lehető legtöbbet a rendszerünkből, és nem nyúlunk mélyen bele az alaplap lelkébe. A másik opció végeredménye hasonló lesz, az első lépéseket viszont az alaplap BIOS-ában tesszük meg. Ezen a felületen ugyanis számos olyan opció rejtőzik, amelyek beállításával magasabb teljesítményre tehetünk szert. Alapvető elvárás azonban, hogy rendelkezzünk némi hozzáértéssel.

A firmware-szintű módosítások azonnali hatást gyakorolnak a konfiguráció működésére, egy balszerencsés kombó (több paraméter egyidejű átállítása) eredménye a bekapcsolási folyamat megakadása és a fekete képernyő.

Az alaplapgyártók egy ideje gondolnak azokra, akik nem az anyatejjel együtt vették magukhoz a hardveres ismereteket, ezért az UEFI-alapú kezelőrétegek kialakítása első látásra roppant felhasználóbarát. Egyes gyártók már itt megmutatják azt, mire lehet képes pluszban a gép; egygombos túlhajtási lehetőségre hívják fel a figyelmet, ami nem tesz mást, mint hogy pár perc alatt (némi önvizsgálat mellett) a lehető legmagasabb, de még stabil órajeleket állítja be a központi egység számára. Kényelmes és gyors megoldás, de felületes is.

Az eredmény üdvözítő: mosolyt fakaszthat arcunkon, amikor látjuk az akár 5 GHz-es túlhajtást. A háttérben valójában az történik, hogy az alaplap BIOS-a módosításokat hajt végre az órajelszorzókon, a boostállapotok közül a legmagasabbat teszi alapértelmezetté, ehhez mérten pedig megemeli a feszültséget. És körülbelül ennyi. A probléma ezzel az, hogy a memóriák órajele nem minden esetben követi a CPU üzemfrekvenciájának emelkedését, emiatt hiába gyorsul a processzor, nem bírja több adattal etetni a gyári értéken ragadt RAM-okat.

Ezért mi inkább fordítva, a memóriákkal kezdjük. Keressük meg a BIOS-beállítások között az XMP-profil (AMD platform esetén más neve lehet) menüpontot. Amennyiben a beszerelt memóriamodulok támogatják ezt, egy kattintással beállíthatók lesznek az ehhez tartozó, akár 4400 MHz-es órajelek. Jelenleg a DDR4-szabvány a legelterjedtebb, amelynek gyári effektív órajele platformtól függően 2100 és 3200 MHz között mozog. Érdemes megnézni, a 3000 MHz fölé kilőtt RAM-ok mekkora plusz adatátviteli sebességet érnek el, pedig csak párat kattintottunk a BIOS-ban.

Tovább a GHz-es úton

Az XMP beállításával megvan az ideális alap, a processzor túlhajtása azonban már nem lesz ennyire egyszerű. Ennél a pontnál ismét dönthetünk, hogy visszatérünk a Windowsba, és a központi egység plusz megahertzeit már egy program segítségével kezeljük, vagy maradunk a BIOS-ban, és itt érjük el a kívánt órajelet.

Az Intel és az AMD platformokról is érdemes tudni, hogy a processzor túlhajtása során az úgynevezett UnCore üzemfrekvenciát is figyelni kell. Ez a rész a CPU-kban lévő, a magok között megosztott részegységek, avagy a PCIe-vezérlés, a RAM-kontroller, illetve a közös gyorsítótárak órajele. Fókuszálhatunk tovább az egyszerűbb tételekre, mint a magórajel és a szorzók, ám az UnCore nélkül nem érhetjük el az igazi maximumot. Egyes alaplapok ezt már az XMP-profil betöltésekor módosítják, de ahogy emeljük a CPU-frekvenciát, lehet, hogy változtatni kell bizonyos órajelarányokon is, hogy lineáris maradjon az emelés.

A BIOS-os beállítás abból a szempontból jobb, hogy az ilyen szintű változtatásoknál nem kell megvárnunk, míg magához tér a Windows vagy az adott tuningprogram, ha esetleg túl sokat próbálunk kipréselni a hardverből. Cserébe a stabilitás tesztelésére sincs túl sok lehetőségünk, bár egyes alaplapgyártók memóriatesztet és egyszerű CPU-terhelési algoritmust integrálnak az újabb UEFI rendszerekbe (a modern BIOS-ok alapja).

Az arany középút valahol a kettő között van: érdemes egyszer a BIOS-ban kimérni a stabilitást, majd ha ez sikeres, akkor bebootolhatunk az operációs rendszerbe, és megnézhetjük, miképp teljesítenek a beállítások bizonyos tesztprogramokban.

Az Intel az Extreme Tuning Utility alkalmazást adja azok számára, akik nem elégszenek meg az alaplaphoz mellékelt szoftverekkel. Kétségtelen, hogy a programban olyan információkkal is találkozhatunk, hogy például mikor vesz vissza a teljesítményből a CPU, amire azonnal feszültségcsökkentéssel reagálhatunk az ablakon belül. Igazi küzdelem ez a hőfokokkal és a teljesítményfelvételi limitekkel, de ha kitartóak vagyunk, győzhetünk.

Az AMD Ryzen processzorai ehhez képest Hardcore Kánaánnal kecsegtetnek. Egyrészt a gyártó maga támogatja a túlhajtást és a finomhangolást a Ryzen Master szoftver segítségével, másrészt egy lelkes külső fejlesztő megalkotta a Clock Tuner for Ryzen programot, amely aprólékos hozzáférést kínál a többmagos architektúrához.

Videokártyatrükkök

Egy ideje új szelek fújnak a VGA-k teljesítménynövelésében. A régi iskola szerinti órajel-emelgetés helyett a vezérlők teljesítményfelvételi keretének finomhangolására kell összpontosítani. Avagy ahhoz, hogy egy modern grafikus kártya elérje a gyártó által beállított 3D-s sebességet, egy adott teljesítmény- és hőtermelési kereten belül kell maradnia. Nevezzük ezt az értéket nemes egyszerűséggel TGP-nek (Total Graphics Power), ami kordában tartja a VGA órajel- és feszültségváltozásait. Ez az érték a kártyák vBIOS-ában szerepel, és egy olyan plusz paraméter, amely alapvetően határozza meg a működést. Hiába növeljük az üzemfrekvenciát és a feszültséget, a TGP (vagy TDP) átállítása nélkül semmilyen érdemi növekedést nem fogunk elérni.

Amint a kártya 10-15 százalékkal magasabb keretet kap (új vBIOS betöltésével vagy tuningprogrammal), rögtön megindulhat az üzemfrekvencia emelkedése, de először legyünk egy picit türelmesek. Figyeljük meg, mi történik akkor, ha csak a TGP (TDP) értékét növeljük meg, máshoz nem nyúlunk. A GPU-Z programmal másodpercenkénti bontásban követhető a GPU boostórajelének (maximális értékének) alakulása, és esélyes, hogy így is magasabb teljesítményt és eredményeket kaphatunk anélkül, hogy az órajelet megpiszkáltuk volna.

Friss érdekesség, hogy a legújabb Intel és AMD platformokon a megfelelő BIOS-verziókkal a processzor közvetlenül hozzá tud férni a legújabb generációs videokártyák fedélzeti memóriájának teljes kapacitásához, ami szintén némi pluszt, tapasztalatok szerint 3-5 százalékot hozhat a konyhára (egyes esetekben akár 10 százalékot is).

Ha gyenge a ház, elmúlhat az OC-láz

Sokan elfelejtik, hogy bármely központi elem túlhajtása plusz terhet ró a tápegységre és a számítógépház termikus jellemzőire. Úgy hihetjük, hogy sikeresen beállítottuk a processzort, a memóriát és a videokártyát, minden a maximumon pörög, ám a tesztprogramok és a játékokban mérhető képkockaszámok nem ezt mutatják.

Vegyük figyelembe, hogy normál esetben egyik hardver sem jelez, hogy épp nem igazán hatékony a működése, mert magas a hőmérséklet vagy épp gyenge a feszültségátadás. Ezért minden egyes túlhajtási kísérlet és stabilitási teszt alatt figyeljük az alaplap által leadott adatokat, amelyek a tápegység teljesítményéről és a számítógépházba szerelt ventilátorok légszállításáról szólnak, és ha abnormális értékeket látunk, cselekedjünk.

A tápellátás tuningját ugyan még nem találták fel, és az egyetlen módszer egy nagyobb kapacitású, erősebb példány beszerzése, a ventilátorok összehangolására BIOS-szinten van már lehetőség. Az Asus és Gigabyte hardverein egy párperces analízis előzi meg, hogy a bizonyos pontokra beszerelt légkavarók valóban megteremtsék az ideális szellőztetést.

Habár nem közvetlenül teljesítménytuningnak számít, de a gépház szellőztetésének javítása is hatással van a részegységek stabilitására.

Több mag vs. magas órajel

Jelenleg az Intel is épp tudathasadásos állapotban van, leváltotta az elmúlt években hangoztatott "a többmagos dizájn a nyerő" mondását, és a minden mindegy alapon elért 5+ GHz-es órajelszint lett az új csodafegyver. Alkalmazástól és felhasználástól függ, hogy melyik nyújt többet számunkra. Az egyik népszerű tuning manapság, hogy segédprogramokkal és BIOS-trükkökkel többmagos működés mellett (All Core mód) is elérhető az 5+ GHz-es érték.

Csak győzzük hűtéssel, a villanyszámlát pedig szemlesütve fizessük be.

Ha szeretnél további hasznos cikkeket olvasni, valamint értékes szoftvereket és PC-s játékot kapni ajándékba, akkor vedd meg a 2021/04-es PC World magazint. 

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.