„A donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni"
– állítja a norvég külügyminiszter a Telex cikke szerint.
„A norvégokkal nem tudtunk megegyezésre jutni"
– mondta el az ügyről Gulyás Gergely miniszter július 22-én.
Mindez azt jelenti, hogy Magyarország inkább elveszti a hozzáférést 214,6 millió euró (nagyjából 77 milliárd forint) támogatáshoz.
Az államtól független civilek kellettek volna
A Norvég Alap, pontosabban az EGT és a Norvég Alapok leegyszerűsítve egy olyan támogatást jelentenek, amit Norvégia, Izland és Liechtenstein ciklusonként fizetnek azért, hogy hozzáférjenek az uniós közös piachoz. De Norvégiához képest a másik két ország elenyésző összeget fizet.
Ezt a pénzt a szegényebb országok kapják, ahol az egy főre eső GDP alacsonyabb, mint az uniós átlag 90 százaléka. A támogatás döntő részét az adott állam oszthatja szét, de egy kis részét (jelen esetben 77-ből nagyjából 4 milliárd forintot) a civil társadalom támogatására kell fordítani. Ezt pedig szigorúan nem az állam osztja ki, hanem egy független civil alapkezelőt kell kiválasztani erre, nyílt pályázat és átlátható szempontrendszer alapján.
Itt azonban norvég külügy szerint a magyar állam nem volt hajlandó elfogadni a szakmailag legjobb jelöltet, inkább lemondott a teljes összegről.
A pénzből többek közt az ITM 50 millió eurót (18 milliárd forintot) szánt volna klíma- és energiapolitikára, a belügynek 31,5 millió euró (11 milliárd forint jutott volna) romaintegrációra, vagy az Emmi 17 milliót (6 milliárd forintot) költhetett volna kulturális támogatásokra, írja a lap.
