Forrás: [origo] | Elter TZamás | 2023.09.25.

Az elfelejtett ismeretlen nyelv nyomait Boğazköy-Hattusha-ban (más néven Hattusában) fedezték fel egy régészeti lelőhelyen Törökország középső részén, ami egykor a Hettita Birodalom központja volt. A helyszínt 1986-ban vették fel az UNESCO Világörökség listájára, lenyűgöző városi építészetének és műalkotásainak köszönhetően, amelyek a történelem viharai ellenére rendkívül jól megőrződtek.

A hadviselésben elhíresült, kemény harcosokként rettegett hettiták jól ismertek arról, hogy fejlett írásbeliséggel rendelkeztek és részletes feljegyzéseket vezettek a csatáikról, illetve a törvényeiket is agyagtáblákon dokumentálták.

Az 1980-as évek óta a régészek csaknem 30 ezer ékírásos táblát találtak, de a legújabb kutatások feltárták, hogy a táblák egy része korábban ismeretlen nyelven íródott.

Mivel ez egy újonnan felfedezett nyelv, a kutatóknak még meg kell fejteniük a jelentését.

Az eddigi régészeti bizonyítékok alapján azonban úgy tűnik , hogy feltehetően a hettiták országának északnyugati peremén, a mai Bolu vagy Gerede környékén fekvő Kalašma egykori lakossága beszélhette ezt a most még nagyobbrészt titokzatos nyelvet.

A nyelv jellemzői az elsődleges vizsgálatok alapján határozott hasonlóságot mutatnak a Luwian nyelvvel, amely egy jól ismert nyelv volt a Hettita Birodalomban. Ezenkívül a kutatók azt feltételezik, hogy az egyik vizsgált ismeretlen nyelven íródott tábla egy Kalašmában végrehajtott ősi kultikus szertartásról beszél.

Az indoeurópai nyelvcsaládba tartozhat a most felfedezett ősi nyelv is

"A hettitákat egyedülálló módon érdekelték az idegen nyelvű rituálék, amelyeket gondosan feljegyeztek" - nyilatkozta Daniel Schwemer, az ókori közel-keleti birodalmak szakértője és a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem professzora az Ilf Science tudományos portálnak. Bár a nyelv szokatlan, de az eddigi vizsgálatok alapján

egyértelműen rokonságban áll az indoeurópai nyelvekkel,

egy olyan nyelvcsaláddal, amelyet ma is beszélnek Európa túlnyomó részén, valamint az iráni fennsíkon és az indiai szubkontinensen.

Ez a hatalmas földrajzi régiót felölelő nyelvcsalád a hinditől és a perzsától kezdve az oroszig, illetve az angolig szinte mindent magában foglal a dél-ázsiai és európai nyelvek közül. Valójában az egyetlen fennmaradt nyelv Európában, amely nem az indoeurópai családból származik a baszk, ami kivételes nyelvnek számít, és amit csak Spanyolország  autonóm régiójában Baszkföldön beszélnek, ami a Pireneusok nyugati peremén, a francia határ közelében fekszik.

Rendkívül fontos szerepet játszottak az ókori mediterrán kultúra kialakulásában

Az anatóliai központú Hettita Birodalom az ókori kelet egyik legjelentősebb nagyhatalmának számított az i. e. 2. évezredben. Legnagyobb kiterjedése idején a birodalom anatóliai területén kívül a hettiták uralma alatt állt Szíria, Kánaán és Mezopotámia, sőt, még Egyiptom egy része is.

A virágzó birodalom az i. e. 2 évezred végén, nagyjából i. e. 1200 és 1190 között a belső válságok és a tengeri népek folyamatos támadásai miatt összeomlott. A széthullott birodalom azonban még további évszázadokig fennálló hettita utódállamokat hagyott maga után, amelyek egészen i. e. 800 környékéig fennmaradtak.

A Hettita Birodalom rendkívül fontos kulturális örökséget hagyott hátra.

Az archeológusok a hettita kultúrát tekintik az ókori keleti és a mediterrán kultúra közötti összekötő kapocsnak, ami kiemelten fontos szerepet játszott többek között az ógörög kultúra kialakulásában. Jelentős hettita eredetű nyelvelemek is átkerültek az ógörögbe, majd – valószínűleg etruszk és görög együttes közvetítéssel – a latinba is. A hettita építészet ugyancsak nagy hatást gyakorolt a görög és az i. e. 1. évezred mediterrán városállamainak építészetére.

A hettiták közvetítésével jutott el nyugatra a Mezopotámiából származó fellegvár és palotakomplexum építészetet. Hadművészetük is óriási hatást gyakorolt a mediterrán népek hadviselésére, így többek között hettita közvetítéssel jutottak harci szekerek az új-birodalmi Egyiptomba, és az archaikus Görögországba is.