Forrás: Szabad Európa | Keller-Alánt Ákos | 2023.09.08.

Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.

• Állami hátszél repítette a magasba a 4iG-t
• Az informatikai piac letarolása
• Alvállalkozók elszipkázása
• Kiberbiztonságra hivatkozva ellenőriznék a piacot?
• Nem a 4iG fog lehallgatni
• Drágábban lesz rosszabb az internetszolgáltatás
• Óriási adósságok, kérdéses törlesztés
• Megbízható barátok kezében a kritikus infrastruktúra

Állami hátszél repítette a magasba

Pár év alatt nőtt informatikai-telekommunikációs óriássá a 4iG, amely ma már egyre több részpiacon vált meghatározóvá, legyen szó távközlésről, informatikai szolgáltatásokról vagy hírközlésről – és most már a hadiiparba is beszállt a cég.

Ahhoz, hogy feltérképezzük, milyen kockázatokat hordoz magában a 4iG, mintegy fél tucat, a releváns piacokra rálátó szakértővel beszéltünk. Küldtünk kérdéseket a 4iG-nek is, de nem reagáltak megkeresésünkre.

A 4iG bevételei 2017-ben (a cég 2018-ban lett Mészáros Lőrincé, majd került át Jászai Gellérthez) 314 millió forintot tettek ki, 2022-ben már több mint 277 milliárdot – és ehhez idén hozzájönnek már a Vodafone-on keresztül érkező pénzek is. 2018-ban még csak 350 alkalmazottja volt, idén már több mint nyolcezer, és ezzel a teljes magyar gazdaságot tekintve is látható méretű lett a társaság. A HVG legnagyobb magyar cégeket soroló, top 50-listáin idén a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalat közül a huszadik, a legnagyobb saját tőkéjű cégek közül pedig a 32. lett.

A G7 kétrészes cikkben mutatta be, hogy nem piaci teljesítménye, hanem különböző kedvezményes állami finanszírozási formák (például kedvezményes állami hitelek, állami megrendelések, uniós támogatások) segítették a piacon ritkán látott bővülést (a G7 elemzése itt és itt olvasható), és még csak ezután jött az Antenna Hungária és a Vodafone bekebelezése.

Azt, hogy a vállalat növekedésében jelentős szerepet vállalt volna az állam, a 4iG rendre tagadja.

A 4iG alapvetően felvásárlásokkal növelte méretét, ezeket pedig nemcsak finanszírozással, de szabályozási oldalról is megtámogatta a kormány. A 232 milliárdos DIGI- és a 660 milliárd értékű Vodafone-felvásárlást, valamint a sajátos tőkeemeléssel megvalósuló Antenna Hungária-privatizációt mind nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyletnek minősítették, azaz ezeket az ügyeletek nem vizsgálhatta semmilyen hatóság.

Az is mutatja a 4iG mögött lévő állami hátszelet, hogy már 2011 óta próbálkozott azzal a Fidesz-kormány, hogy legyen egy saját mobilszolgáltatója. Ez illeszkedett abba a kormányzati törekvéssorozatba, hogy a 2010 előtt külföldieknek privatizált, néhol valóban kritikus infrastruktúra jelentős része magyar tulajdonba kerüljön. „Ez részben jogos igény, mert az, hogy minden külföldi kézben volt, nagyobb kockázatot jelentett annál, mint ami most van, hogy kormányközeli vállalkozók közelébe kerültek fontos infrastruktúrák” – fogalmazott egy forrásunk.

Eredetileg még egy, a Postára, az MVM-re és az MFB-re épülő negyedik mobilszolgáltató terve körvonalazódott. 2015-ben a szintén állami MVM Netre épült volna az állami mobilszolgáltató, ám ezek a kezdeményezések rendre elbuktak. 2018 elején Lázár János arról beszélt, hogy „nem sikerült azonban állami tulajdonban lévő mobilszolgáltatót létrehozni, de erről nem szabad lemondani”, és hogy „a következő ciklusban újra meg kell próbálkozni azzal, hogy legyen nemzeti tulajdonban lévő mobilszolgáltató”. Ez év tavaszán Mészáros Lőrincet hozták hírbe a Telenorral (a már Yettel néven működő cég 25 százaléka másfél évvel később állami tulajdonba került),

2022 elején pedig maga Orbán Viktor beszélt arról, hogy problémának tartja, hogy a biztosítószektor, a távközlési iparág és az építőanyag-ipari vállalkozások területén még ötven százalék alatt van a „magyar tulajdon aránya”.

A miniszterelnök hozzátette, hogy „most ezen próbálunk változtatni (…) a távközlési iparágban is megyünk előre”.

Egy forrásunk szerint 2017-ben már arra is megvolt a kormányzati szándék, hogy állami részvétellel konszolidálják a hazai informatikai és kiberbiztonsági piacot.

Az informatikai piac letarolása

Annak, hogy a 4iG felvásárlásokkal nőtt ekkorára, olyan következménye is lett, hogy gyakorlatilag megölte az informatikai piacot – hívta fel rá a figyelmet több szakmai forrásunk. „A cseheknél, a lengyeleknél sok innovatív cég van. Nálunk azért nincs, mert a NER letarolta a piacot, egy bizonyos méret felett átveszik a cégeket. Sok kicsi, de innovatív vállalat kapott »visszautasíthatatlan ajánlatot« az utóbbi években” – mondta Ilyés Márton, a Momentum elnökségi tagja a Szabad Európának.

Egy szakmai forrásunk azt mondta: túlzás lenne azt állítani, hogy a 4iG miatt nincs innováció Magyarországon, ennek sok más oka van a piac méretétől kezdve a finanszírozás hiányáig.

Egy másik informatikai forrásunk úgy fogalmazott, hogy a 4iG a felvásárlásokkal „konzerválja a piacot, leépít képességeket. Nemcsak az innováció, de a verseny ellen is hat. Nincs verseny az IT-piacon. – Szerinte a legnagyobb megrendelő a kormány, mert az infrastruktúra túlnyomó többsége kormányzati. Mivel a kormányzati megrendeléseket rendre a 4iG kapja, a kis- és közepes vállalkozások rosszul járnak. – Ráadásul a 4iG alvállalkoztat, tehát a gyakorlatban ő vált a legnagyobb megrendelővé, amivel lenyomja a piacon az árakat. A 4iG az állami pályázatokban felfelé tolja az árakat, lefelé, az alvállalkozói felé pedig lenyomja. Nagy árréssel dolgoznak, innen van a profitjuk jó része” – mesélte a Szabad Európának. Az IT-beszerzéseket ráadásul könnyű túlárazni több forrásunk szerint is, mert utólag nehéz megmondani, melyik feladattal mennyi munkaóra volt, vagy például valóban rendelkezésre áll-e mindig a vállalt számítási kapacitás vagy sávszélesség.

Más arra hívta fel a figyelmet: lehet, hogy a 4iG drágán, viszont mindig magas minőségben szállította le az állami megrendeléseket.

Egy informatikai piacra rálátó forrásunk szerint a 4iG főleg az erőforrásaikért vásárolta meg a cégeket, legyen szó infrastruktúráról vagy hosszú távú szerződésekről. „Ez gyakorlatilag piacvásárlás, mert működő cégeket vesznek. Még nem nagyon láttam, hogy egy cégbe azért fektettek volna be, hogy kifejlesszen valami újat. A 4iG-nek nincs saját fejlesztése” – fogalmazott forrásunk.

Mindezt megerősítette egy másik szakértő is, aki nemcsak a 4iG saját fejlesztéseinek hiányáról beszélt, de azt is elmondta a Szabad Európának, hogy a T-Systemsszel folytatott tárgyalások során a 4iG elég jól belelátott a német cég működésébe. „Megismerhették a beszállítói szerződéseket, hosszú távú megállapodásokat is. Amikor végül nem jött össze a T-Systems felvásárlása, megvették a cég több beszállítóját, és több T-System-dolgozót is átcsábítottak a 4iG-hez.”

A 4iG-ben – főleg a Vodafone felvásárlása óta – egyre kisebb súlya van az IT-nek (bevétel alapján 13 százalék), de ez az ágazat jelentősen függ a központi költségvetéstől. Egy forrásunk szerint ideális esetben egy informatikai cég bevételeinek legfeljebb egyharmada származhatna az államtól, a 4iG esetében viszont akár a kétharmadot is meghaladhatja ez az arány. (A 4iG azt szokta kommunikálni, hogy az államtól származó bevételei ennél jóval kisebbek, de ők piaci forrásnak tekintik az állami cégek megrendeléseit is.)

Kérdés, hogy mi fog történi ezzel az informatikai üzletággal, miután a pénzhiány miatt az állami beruházások kezdenek leállni, és nem lesz annyi bevétele a 4iG informatikai részlegének, mint amekkora szükséges lenne a fenntartásához.

Kiberkoalíció: újabb lehetőség az ellenőrzésre

Egyre nagyobb figyelmet kap a kiberbiztonság, és ezt is felhasználhatja a kormány az informatikai piac további ellenőrzésére – hívták fel rá figyelmünket forrásaink. A NIS 2 nevű uniós szabályozás kötelezően kiterjed számos, kockázatosnak tekintett ágazatban tevékenykedő vállalatra (energetika, közlekedés, hírközlés, egészségügy, digitális infrastruktúra, postai szolgáltatások, élelmiszeripar stb.), nekik szigorú előírásoknak kell megfelelniük, kétévente auditáltatniuk is kell a rendszereiket.

A szabályozás másik eleme egy olyan tanúsítvány létrehozása, amelyet azok az IT-vállalatok kapnak meg, amelyek megfelelnek a szigorú előírásoknak. Magyarországon ezt a tanúsítványt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) adja majd ki, ők dolgozzák ki azokat a feltételeket is, hogy melyik magyar vállalkozás kaphatja meg az egész unió területén érvényes tanúsítványt.

Az SZTFH felügyeli a dohánypiacot, a szerencsejátékot (így a kaszinóbizniszt) és a bányászatot. A Schadl–Völner-botrány után hozzájuk kerültek a bírósági végrehajtások és a felszámolói ügyek, és most már a kiberbiztonság is. Ezt a hatóságot az a Biró Marcell vezeti, aki a kilenc évre történő kinevezése előtti hét évben Rogán Antal és Orbán Viktor közvetlen munkatársa volt.

Az általa kiadott kiberbiztonsági tanúsítványról az SZTFH annyit ír, hogy azok „birtokában a fogyasztó szabadon eldöntheti, hogy milyen erős kiberbiztonsági képességgel bíró terméket kíván megvásárolni”, és hogy ez majd versenyelőnyt biztosít az azt megszerző vállalatoknak. Ez azonban jelentheti azt is egy forrásunk szerint, hogy a kormány egy idő után majd előírja, hogy az állami szervek vagy a kockázatosnak tekintett ágazatban aktív cégek csak tanúsított IT-beszállítóval dolgozhatnak együtt.

Ezért érdekes Biró Marcell május végi bejelentése a „kiberkoalíció” létrejöttéről. Ebben az SZTFH és a kormányzati Digitális Magyarország Ügynökség mellett a Vodafone, a Yettel és a 4iG vesz részt. Annyit árultak el, hogy egy együttműködési fórum lesz, amely segít válaszokat adni a kiberbiztonsági kihívásokra. Forrásunk szerint ez úgy is értelmezhető, hogy a 4iG-nek innentől beleszólása lesz abba, kit enged be az informatikai piacra.

Nem a 4iG fog lehallgatni

Azt ugyanakkor egyik forrásunk sem tartotta valószínűnek, hogy kormányközeli szereplők lehallgatásra, megfigyelésre is felhasználják a 4iG tulajdonában álló távközlési cégeket – hiába ültek be a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antal bizalmasai a 4iG távközlési cégeinek vezetőségébe. Amire szeretnének, arra anélkül is rálátnak a különböző állami titkosszolgálatok, hogy külön belepiszkálnának a távközlési cégek hálózataiba, és mint a Pegasus példája mutatja, akár külföldi szolgáltatásokat is igénybe vesznek, ha arra van szükség. „Technikailag megoldható, hogy belenyúljanak a rendszerbe, és valakit például lehallgassanak a Vodafone-nál, de erre kicsi esélyt látok, ez elég hamar kiderülne” – fogalmazott egy forrásunk.

Beszédes ugyanakkor, hogy tavaly a HVG arról írt: a 4iG megvásárolta volna az államigazgatási hálózatok távközlési rendszerét üzemeltető MVM Netet is, de a Belügyminisztériumban, a titkosszolgálatoknál és a Pénzügyminisztériumban is veszélyesnek tartották volna, ha a cég magánkézbe kerül.

Megszűnő verseny a távközlésben

A 4iG 2021 végén vásárolta meg a DIGI-t, 2023 elején pedig a Vodafone-t. Ezzel pár év alatt a távközlésben is meghatározóvá vált a Jászai Gellért vezette cég, így megvalósult az Orbán Viktor által majdnem tíz évvel korábban kitűzött cél. A piaci verseny korlátozottabbá vált a mobilpiacon, mert a Vodafone-ban a fő tulajdonos az államhoz közel álló 4iG, az állam pedig kisebbségi tulajdonos a Vodafone-ban. A Yettelben is van 25 százalékos tulajdonrésze, és kormányzati szerződései miatt a Telekom is kitett az államnak – mondta Ilyés Márton a Szabad Európának.

Egy piaci telekommunikációs szakértő forrásunk viszont úgy fogalmazott, hogy a valódi probléma nem a mobil-, hanem a vezetékes piacon alakult ki. Szerinte a Vodafone-felvásárlással

„tönkretették a vezetékesinternet-piaci versenyt Magyarországon. Eddig három szereplő volt, elsősorban a DIGI miatt erős volt a versenyt. Ennek most vége, drágábban lesz rosszabb szolgáltatás.”

Mindezek ellenére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta a 4iG vásárlásait, a DIGI- és a Vodafone-ügyletet is nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány, így a hatóságok nem is ellenőrizhették.

2020-ban az Invitel és a DIGI fúzióját még vizsgálta a GVH, és akkor szigorú döntést hozott – hívta fel rá a figyelmet Ilyés Márton. Ekkor a GVH minden olyan településen megtiltotta a fúziót, ahol a két cég együttes részesedése elérte volna az ötven százalékot valamely vezetékes szolgáltatás esetén (tévé, internet, telefon). Ez azt jelentette, hogy 82 településen nem engedte a fúziót. Ezek alapján a Momentum most úgy számolt, 117 településen került monopolhelyzetbe a 4iG, aminek már most áremelés és romló minőség lett az eredménye.

A Momentumhoz számos olyan visszajelzés érkezett, amelyben a felhasználók a DIGI jelentős áremeléseire panaszkodtak. Ezek a dokumentációk, amelyeket a Szabad Európa is látott, egy éven belül hetven- és százszázalékos drágulást bizonyítanak. Az áremelések ráadásul épp azután indultak be, hogy a 4iG felvásárolta a céget. Több olyan levelezést is láttunk, amely arról tanúskodik, hogy a felhasználók hiába fordultak ezzel kapcsolatban a fogyasztóvédelemhez vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH), nem foglalkoztak a panaszokkal.

Fekete Péter, a 4iG-csoport vezérigazgatója a HVG-nek azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy a DIGI korábbi alacsony árait már amúgy sem lehetett volna fenntartani, tavaly ráadásul az infláció miatt tovább növekedtek a cég költségei. Fekete szerint a DIGI még az áremelések után is az egyik legolcsóbb szolgáltató maradt.

A DIGI áremeléseinek és a Vodafone szolgáltatásában az utóbbi években tapasztalt színvonalesésnek (ami független a 4iG-től) volt egy olyan következménye is, hogy sok felhasználó átment a Telekomhoz. Ezzel tehát jól járt a német cég, de forrásaink szerint a Telekomnál attól tartanak, hogy hosszabb távon elveszíthetik az állammal kötött szerződéseiket.

A Momentum egy idén májusban, az Európa Unió Bírósága által hozott döntés alapján felülvizsgálati kérelemmel fordult a GVH-hoz. A francia ügy, amelyre a Momentum precedensként hivatkozik, két kábelszolgáltató egyesüléséről szólt. A helyi törvényekre hivatkozva a francia versenyhatóság előzetesen nem vizsgálta a felvásárlást. Egy versenytársuk fordult az Európai Bírósághoz, amely végül kimondta: a hatóságnak akkor is vizsgálódnia kell, ha az egyesülés után valósult meg a piaci erőfölény. A vizsgálatot pedig akkor is le kell folytatni – és ez a lényeg –, ha arra előzetesen a helyi törvények miatt nincs szükség.

Ilyés szerint az ítélet versenyjogi szempontból európai szinten is jelentősnek számít, Belgiumban már indult egy vizsgálat ez alapján.

„A 4iG-é is nagy ügy lehet, több szempontból is hasonlít a franciához: itt is kábelszolgáltatók egyesüléséről van szó, és a GVH egy magyar törvényre hivatkozva nem vizsgálta előzetesen az ügyletet” – fogalmazott. Arra a kérdésünkre, hogy mire számít az eljárással kapcsolatban, azt mondta: szerinte a GVH elindítja majd a vizsgálatot, de nem fogja problémásnak találni a Vodafone-felvásárlást. Hozzátette, hogy ebben az esetben az Európai Unió Bíróságához fordulnak.

Ilyés Márton azt mondta: ez nem politikai kérdés, hosszú távon is hatással lehet a gazdaságra. A kormány mind többször minősít nemzetgazdasági szempontból kiemeltté egy-egy beruházást; a módszer „fontos eszköze a NER-es cégfelvásárlásoknak is. Ezért egy ilyen per hosszabb távon alkalmas lehet arra, hogy gátja legyen a cégfelvásárlásoknak – később esetleg egyes cégek visszavételét is segítheti” – tette hozzá.

Egy telekommunikációs szakértő viszont azt mondta a Szabad Európának, hogy ennyi erővel azt is vizsgálni lehetne, hogy a Telekom hány településen van monopolszerű helyzetben, de ezt nem firtatja senki.

Arról is többen beszéltek a Szabad Európának, hogy a kábelszolgáltatók a csatornakiosztás változtatásával is előnybe, illetve hátrányba tudnak hozni egy-egy adót. „Melyik csatorna kerül be a kedvezményes csomagba, esetleg előbbre teszik a kormánybarát TV2-t, a kritikus RTL-t meg hátrébb tolják” – fogalmazott egy távközlési piacra rálátó forrásunk. Azt is hozzátette: a 4iG cégei mostanra jobb alkupozícióba kerültek a tévécsatornákkal szemben, de hogy élnek-e ezzel (azaz például több pénzt kérnek-e az RTL-től), az majd csak akkor derül ki, amikor a most érvényben lévő szerződések lejárnak, és újra tárgyalóasztalhoz ülnek.

Óriási adósságok, kérdéses törlesztés

A felvásárlásokat nagyrészt hitelből finanszírozta a 4iG, két legnagyobb bevásárlása a DIGI és a Vodafone volt. 2021 végén a 232 milliárdos DIGI-ügyletről is gigabizniszként számolt be a sajtó, amikor a kisebb 4iG vásárolta meg a nála jelentősen nagyobb DIGI-t. Egy évvel később jött a 660 milliárdos Vodafone-ügylet, amelynek felét az állam állta, a másik felét viszont a 4iG, nagyrészt hitelből (a 4iG azóta átadta az államnak a Yettelben meglévő, 25 százalékos tulajdonrészét, így a 4iG ma már 70,5 százalékos tulajdonosa a Vodafone-nak).

Mindennek következtében a 4iG nagyon eladósodott az utóbbi években. A legfrissebb beszámoló szerint a 357 milliárd forint saját tőkére 1120 milliárd forint idegen tőke jut, amiből 847 milliárd forint a közvetlen hitel. Ezek a számok többszörösen meghaladják az iparági átlagot – hívták fel rá figyelmet piaci forrásaink.

A valódi kérdés az, hogy a 4iG tudja-e törleszteni a hiteleit időben. Egyébként maga Jászai is elismerte, hogy ezzel gond lehet, júliusban ugyanis azt mondta az Indexnek, hogy „a stabil likviditáshoz intézményi befektetők is nagyobb számban kellenek, amin szintén dolgozunk”.

A 4iG szerint 2023 első fél évében 290 milliárdos bevétele volt, amiből csak a kamatfizetés elvitt 37,5 milliárd forintot. A hitelek jelentős része kedvezményes kamatozású állami kölcsön, a piaci források meghatározó hányadára van állami garancia, ám a 4iG hitelbesorolása még így is csak BB–. Ez mérsékelt hitelképességet jelent, egy kategóriával van a gyenge besorolás alatt.

Mivel 4iG bevételeinek 87 százaléka a telekommunikációból érkezik, alapvető fontosságú, hogy itt miként fog teljesíteni a következő években. A telekommunikációs piacon – részben a korlátozott verseny miatt – kicsi a kockázat, stabilan lehet kalkulálni a bevételekkel. Ugyanakkor költséges beruházásokra van szükség, és ebben a 4iG lemaradásban van versenytársával, a Telekommal szemben. „Csak az tud csinálni nagy profitot, aki nagyon jó, mint a BT vagy a Telekom, akiknek főleg az Egyesült Államokban megy jól” – fogalmazott egy telekommunikációs forrásunk. Az egyik felmerülő kérdés tehát, hogy mennyire jó a 4iG – forrásainknak ezzel kapcsolatban is kétségeik vannak. A cég előtt álló legnagyobb feladat most a telekommunikációs üzletág (Vodafone, DIGI, Invitel, Antenna Hungária) összegyúrása egy cégbe a ONE márkanév alá. A 4iG ebben az integrációban is többéves hátrányban van a Telekomhoz képest.

„A 4iG vezetésében nem nagyon van jó telekomos szakember” – mondta egyik forrásunk, egy másik pedig azt tette hozzá, hogy „a fő kérdés nemcsak a szakértelem, hanem az, hogy kinek milyen döntési lehetőségei vannak, mi az, amit ők mondhatnak meg”. Információink szerint az utóbbi időben több szakember távozott a cégtől. A 4iG vezetése érzékelhette a problémát, mert szeptember 1-jén jelentették be több telekomos vezető leigazolását.

A cégvezetésben sokkal erősebb a tudás pénzügyi, befektetési vonalon – magyarázták forrásaink. „A kérdés az, hogy ekkora vállalatcsoportot lehet-e csak pénzügyi tudással fenntartani.”

„Erről a menedzsmentről még nem tudjuk, mennyire jó az üzemeltetésben. Megszerezni tudnak, ebben ügyesek, de lassan már nincs mit megszerezni. Most kell majd működtetni, de ahhoz lényegesen több munka kell, delegálni kell tudni a döntéseket, másfajta beállítottságra van szükség. Egy éven belül eldől, mennyire képesek erre” – fogalmazott egy telekommunikációs szakértő forrásunk.

További üzleti kockázat, hogy a 4iG most vágott bele a védelmi és űriparba, mindkét területen meghatározó szeretne lenni. Noha a védelmi ipar fontossága kiemelt, és a következő években az állam egyre több pénzt költene el itt, ez is egy nagyon beruházásigényes üzletág, a bevételek nagyban függenek az állami megrendelésektől. Ezen túl sem a védelmi, sem az űriparban nincs meg a sikeres működéshez szükséges szakmai tudás a 4iG-ben – mondták forrásaink. A harmadik terület az informatika. Mint cikkünk elején írtuk, ott is csökkenő bevételekkel kell számolnia a 4iG-nek a következő időszakban.

Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy „én inkább ezt érzem kritikusnak, hogy van egy vállat, ami három beruházásigényes területen kezd meghatározó lenni. Ha ez bedől, akkor három területet ránt magával.”

A beruházások mellett kellene ugyanis törleszteni és valamennyi profitot termelni.

De mi történik, ha probléma akad a hitelek törlesztésével? A 4iG hiteleinek jelentős része kedvező kamatozású állami hitel (MFB, Eximbank, MNB-kötvényprogram). A Vodafone-vásárláshoz mintegy háromszázmilliárdos piaci hitelt vett fel, de ezt is az állami Eximbankon keresztül, állami garanciával – enélkül nem is kapott volna külső finanszírozást.

Ha tehát valami probléma adódna a törlesztéssel, a kormányzaton múlik, mennyire lesz rugalmas. Az kevéssé valószínű, hogy a jelenlegi kormányzat szabadulni próbálna a komoly munkával és pénzzel felépített 4iG-től. Az egyik lehetőség, hogy az állam növeli a tulajdonrészét, vagy akár át is veszi a 4iG-t, és „akkor majd lesz egy MVM-hatékonyságú állami vállalatunk” – egyik forrásunk megfogalmazása szerint. A másik lehetőség, hogy az állam és a 4iG újratárgyalja a konstrukciókat (erre az infláció miatt akár még objektív indok is lenne), és ezzel a cég időt nyer. Ez valószínűbb, hiszen így egy esetleges politikai változás után is biztos kezekben maradna a vállalat – a költségeket viszont mindkét esetben az adófizetők állják.

Megbízható barátok kezében

Jászai Gellértnek 51,6 százalékos tulajdonrésze van a cégben közvetett módon (jelentős részben magántőkealapokon keresztül), így lényegében Mészáros Lőrinc egykori jobbkeze akár egymaga is dönthet a 4iG-t érintő kérdésekben.

A második legnagyobb tulajdonos a német Rheinmetall. A hadiipari óriáscég 2022 elején szállt be a 4iG-be egy 120 milliárd forintos tőkeemelés (egyik, de nagyobb) résztvevőjeként, amivel 25 százalékos tulajdonrészt szerzett. Ez az ügylet kicsit részletesebb magyarázatra szorul.

2020-ban a magyar állam több megállapodást is kötött a Rheinmetall-lal, egyebek mellett Lynx gyalogsági harcjárművek és radarrendszerek beszerzéséről, valamint egy zalaegerszegi harckocsigyár és egy várpalotai lőszergyár létesítéséről. Ez utóbbi kettőt a magyar állam és a Rheinmetall közösen valósítaná meg. A szerződések és a magyarországi beruházások több száz milliárd forint értékre rúgnak. Ezzel kapcsolatban egy diplomáciai forrás a Szabad Európának azt mondta, hogy a Rheinmetallnak is fontos volt a megállapodás, mert így fel tudják mutatni, hogy a harckocsi exportképes, ami megnyitja a kaput más országok piacai előtt is.

A Szabad Európának egy, a hadiiparban jártas szakértő azt mondta, hogy az ilyen nagy fegyverbeszerzéseket az államok hasonló méretű beszerzéssel szokták ellentételezni a másik félnek, „én veszek tőled, te veszel tőlem” alapon. Az is megoldás lehet, hogy az adott cég befektet a vásárló országban. Mivel Magyarország nem tudott mit exportálni ilyen értékben Németországnak, valószínűleg az a megoldás született, hogy az legyen a fegyverüzlet (részleges) ellentétélezése, hogy a Rheinmetall emeljen tőkét a 4iG-ben, kisegítve a jelentősen eladósodott vállalatot. Ez magyarázat lehet arra is, hogy miért látott fantáziát egy hadiipari cég a kormányzati segítséggel növekvő magyar IT-kommunikációs cégben.

Azt a feltételezést, hogy a Rheinmetall felbukkanásának köze volna a magyar állam fegyvervásárlásához, a 4iG rendre cáfolja, és a Rheinmetall is azt mondja: csak diverzifikálni szerette volna a portfólióját, ezért szállt be a magyar cégbe. Az időzítés nemcsak a fegyvervásárlások miatt érdekes, hanem azért is, mert a 4iG-nek ekkoriban a DIGI felvásárlásához friss forrásra volt szüksége. Jászai Gellért mindenesetre abban bízik, hogy a 4iG lehet a Rheinmetall stratégiai partnere az IT- és a digitális fejlesztések területén, létre is hoztak erre egy közös vállalatot (Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. – R4).

Itt érdemes megemlíteni, hogy idén tavasszal Maróth Gáspár a Rheinmetall kelet-európai koordinációs vezetője lett. Ebben a minőségében közvetlenül a társaság vezérigazgatójának jelent. 2022 végéig Maróth a Honvédelmi Minisztérium védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára volt.

6,4 százaléka van a cégben a portugál Alpac Capitalnak, amely Pedro Vargas David üzletember tulajdona, aki két éve megvette az Euronewst. David korábban a magyar állami Eximbankkal közösen alapított tőkealapot, édesapja pedig Orbán Viktor évtizedes barátja, közvetlen tanácsadója évek óta.

Mivel a 4iG tőzsdei cég, a többi nagyjából 14 százalék kisbefektetők tulajdonában lehet. A tőzsdei jelenlét egyfajta védelmet is jelent a nagy tulajdonosoknak, hiszen egy elvileg nyilvános társaság tulajdonviszonyaiba kívülről belenyúlni (például esetleges kormányváltás esetén) jóval bonyolultabb lehet, mint egy tőzsdén nem szereplő cég esetében, ráadásul a hitelfelvételnél is előny, hogy tőzsdén van a cég. A mintegy 14 százalékos közkézhányad viszont elég kicsi ahhoz, hogy ha a tulajdonosok úgy látják jónak, akár részvény-visszavásárlással könnyen ki tudjanak vonulni a tőzsdéről.

Magában a 4iG-ben nincs állami tulajdon, de az Antenna Hungáriát és a Vodafone-t az állammal közösen birtokolja Jászai cége. Az államnak ugyanakkor mindkét esetben csak kisebbségi tulajdonrésze van. E két vállalat igazgatóságába az állam is jelölhet tagokat. Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke bent ül az AH és a Vodafone igazgatóságában is, ez utóbbiban az állam másik képviselője Guller Zoltán, aki Rogán kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa volt év elejéig, jelenleg a kormányzati informatikáért felelős Digitális Magyarország Ügynökség vezetője. Az, hogy Rogán-közeli emberek kerültek be a két cégbe, abból a szempontból nem meglepő, hogy sok más mellett hozzá tartozik a digitális kormányzati ügynökség is.

Az viszont már felvet kérdéseket, hogy sem Nagy, sem Guller nem telekommunikációs szakértő, mindketten politikai végrehajtók, egy forrásunk szerint „ez mutatja, mi ott a feladatuk”.

Az InfoRádiónak adott interjúban Jászai Gellért arról beszélt, hogy a 4iG stratégiai partnere az állam. Jászai szerint ez azt is jelenti hogy „a szabályokon túl” rendszeresen egyeztetnek stratégiáról, célokról. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ő döntéseihez nem kell állami vagy kormányzati jóváhagyás. Ilyen komoly állami részvétel (elég csak azt megnézni, hogy a 4iG nem állami hitelein is van állami garancia) mellett kérdés, miért csak egy-két igazgatósági helyet kapott az állam, és miért nincs extra jogosultsága bizonyos (például a munkaerőt érintő) kérdésekben, vagy akár osztalékfizetési elsőbbsége.

Azt sem tudni, hogy miként alakulnak majd a tulajdonviszonyok, ha lezajlik az integráció, és egy cégbe rakják össze a 4iG összes távközlési érdekeltségét. Előfordulhat ugyanis, hogy az állami tulajdonrész még tovább csökken, miközben a hitelek miatt a pénzügyi kockázat jelentős részét továbbra is az állam viseli.