Az elmúlt egy hét magyarországi eseményei, piaci fejleményei, kormányzati bejelentései után mostanra már mindenkinek világos lehet, hogy

Magyarország számára is eljött az igazság pillanata.

A magyar gazdaságot érő belső és külső folyamatok miatt felborult az egyensúly. Erről az elmúlt hetekben és hónapokban sokat írtunk és nyilatkoztunk podcast csatornáinkon. Az egész Európát sújtó energiaválság, a magyar fiskális alkoholizmus, és a legfontosabb külső finanszírozási forrásunk, az EU-pénzek veszélybe kerülése rendkívül veszélyes eleggyé alakultak. Aki követte ezeket a gazdasági folyamatokat, azok számára világossá vált már korábban, hogy a gazdaságpolitika lépéskényszerbe került. És közben azt se felejtsük el, hogy a magyar gazdaságpolitika ebbe a válságba rossz állapotban ment bele, minden egyszerre jött össze, tetézve a fiskális alkoholizmussal, és azzal, hogy a költségvetésben nem maradt mozgástér.

A magyar helyzet komolyságát leginkább kifejező euró-forint árfolyam elmúlt napokban sorozatban beállított történelmi mélypontjai, valamint az árfolyam kontrollálhatatlannak tűnő mozgása már azt jelezte: a beavatkozást nem lehet tovább halogatni. Az elmúlt időszakban ugyanis lépést tévesztett a fiskális és a monetáris politika egyaránt, ami azt is jelenti egyúttal, hogy

a gazdasági kihívásokat és a gazdaságpolitikai lépéstévesztéseket is most kell korrigálni.

Fordulatok sorozata, ez az új gazdaságpolitika

Lehet élcelődni azon, hogy a kormány akár csak az elmúlt néhány hétben milyen és mekkora önellentmondásokba futott bele a kommunikációja során, de ez leginkább politikai kérdés, és a politikai kommunikáció területére tartozik. De ezzel együtt is bebizonyosodott: a kormány számos korábbi üzenete tarthatatlanná vált. Az egyik ilyen legutóbbi, amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter alig egy hónappal ezelőtt azt mondta, hogy nem a politikusok dolga, hogy a magyar emberek hogyan élnek és hány fokra fűtik fel a lakásukat. Egy ökológiai- és energiaválság közepette hamis volt ezt kimondani. A mai Kormányinfón viszont eldőlt, hogy a kormány az energiafronton is visszakozik és hajlandó korrigálni korábbi álláspontját a rezsicsökkentés kérdésében, ami alapvetően új jelenség és fordulat a gazdaságpolitikában. Olyan intézkedést vállalt fel ezzel a kormány, ami a lakossági terhek közvetlen emelkedését vonja maga után és ebből fakadóan politikailag is népszerűtlen lehet.

Érdemes felidézni ugyanakkor azt is, hogy az elmúlt néhány hétben nem ez az első jelentős gazdaságpolitikai fordulat, amit a kormány végrehajt:

• Alig két hónappal ezelőtt a kormány felvállalta a költségvetési kiigazítás szükségességét és bejelentette a jelentős költségvetési csomagját a 2022-es és 2023-as évekre, bizonyos stabilizáló elemek pedig még tovább velünk maradnak.
• Ennek keretében különadókat emelt a kormány, valamint forgalmi típusú adókat, amelyeket az érintett vállalatok át fognak hárítani a fogyasztókra, így végül a lakosság fizeti meg a plusz terhek jelentős részét a magasabb árakon keresztül. Vagyis ha közvetetten is, de fájdalmas lépések ezek is.
• Saját működésén, vagyis a minisztériumokon és állami programokon is húz egy nagyot a kormány, ami például közvetlenül is befolyásolja az állami szférában dolgozókat. Az állami beruházások elhalasztása és befagyasztása pedig szintén éles váltás a korábbi, állami beruházásvezérelt növekedés után.
• Eljött az igazság pillanata a monetáris politika számára is, amikor belekezdett a nagyobb kamatemelési sorozatába.
• Ezen előzmények után jött múlt csütörtökön a leginkább éles fordulat a gazdaságpolitika egyik fontos elemében: a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a kormány hajlandó 4 fontos engedményt tenni az Európai Bizottságnak annak érdekében, hogy mielőbb felszabaduljanak az EU-s pénzek.
• A hétfőn beterjesztett és parlament által villámgyorsan megszavazott kata-módosítás is beilleszthető ebbe a gazdaságpolitikai fordulatba. A régi kata gyakorlati kiüresítése ugyanis tulajdonképpen effektív közvetlen adóemelést jelent többszázezer kisadózó számára (ezt Gulyás Gergely is elismerte szerdán), és ilyet korábban (jövedelemadó emelést) ez a kormány még nem csinált.
• A gazdaságpolitikai fordulat legújabb felvonása pedig az eredeti rezsicsökkentésből történő kifarolás, amit Gulyás Gergely csütörtökön jelentett be.

A rezsicsökkentés eredeti formájának feladása jelzi, hogy a helyzet valóban nagyon súlyos. Olyannyira, hogy a kormánynak részben fel kell adnia politikai alappillérének egy elemét, amivel azt üzeni: mostantól semmi sem tabu, minden az asztalra kerülhet. Olyan intézkedések is, amelyek - népszerűtlenségükből fakadóan - eddig szóba sem kerültek. Mindenki azt gondolta, a szakértők és közgazdászok is, hogy a rezsicsökkentést az utolsó pillanatban engedik csak el. Úgy tűnik, mára elérkeztünk ehhez a ponthoz.

Világossá vált tehát, hogy a magasabb energiaárakat ki kell fizetni, és nem szerencsés, hogy nem az fizet érte elsődlegesen, aki fogyaszt, hanem aki adót fizet. Ez pedig nyilvánvalóan nem ösztönzött a fogyasztás csökkentésére.

Mit okoz a rezsicsökkentés a makrogazdaságban?

A kormány rezsicsökkentést érintő szerdai döntése tehát azt jelzi, hogy az ország egyre drágább energiaszámlájából nagyobb részt vállal magára augusztus elsejétől a lakosság, ezzel szemben és ennek nyomán az MVM, valamint az állami költségvetés terhei kisebbek lesznek. A tehercsökkenés ugyanakkor relatív. Mert az elmúlt napokban új magasságokba törő villamos áram és gázárak fényében az ország energiaszámlájának értéke is felrobbant, ami a rezsicsökkentés költségvetési kiadásait is látványosan megdobta. Feltehetően épp ezért (valamint készülve a legrosszabb európai energiapiaci forgatókönyvre és a gázcsapok teljes elzárására) lép előre a kormány, vagyis annak érdekében módosította a rezsicsökkentés rendszerét, hogy a költségvetés ezen elszenvedett vesztesége visszacsökkenjen a korábban várt tartományba. Abba a tartományba, amikor még úgy számolt a kormány, hogy a költségvetési kiigazítással és a különadó-emelésekkel, új adókivetésekkel (vagyis a Rezsivédelmi Alap terhére) fedezni tudta azt.

Ha összességében a fogyasztók a magasabb ár nyomán kevesebb villamosenergiát és földgázt fogyasztanak (ami a kormány kimondott célja is az energetikai veszélyhelyzetben), vagyis alkalmazkodás következik be a lakosságnál, akkor a folyó fizetési mérleg hiánya csökkenni fog. Ha abból indulunk ki azonban, hogy a kormány várakozása szerint a lakosság háromnegyedének nem változik az energiaár, csak az emberek egynegyede találkozik a piaci árral és ők is "csak" az átlagfogyasztásuk felett fizetik azt, akkor összességében az energia piaci árát még mindig csak az import egy töredékére fogja megfizetni a magyar lakosság. Elképzelhető, hogy ez pont a marginális energiafogyasztás, éppen ezért spórlással leválasztható. Ezért a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése mérsékelt lesz.

A magasabb energiaárak részbeni lakosságra történő ráeresztése augusztustól emelni fogja a már amúgy is magas inflációt, egyszeri hatással. A pontos mértéke attól is függ, hogy a változást hogyan számolja ki a Központi Statisztikai Hivatal.

Összességében az új gazdaságpolitikai intézkedések (fogyasztási adóemelések, kata-adóemelés, rezsiárak emelése), a vártnál sokkal magasabb infláció, a gyengébb forint rontja a lakosság jövedelmi helyzetét, valamint a kedvezőtlen folyamatok nyomán kibontakozó válságérzet várhatóan mérsékelni fogja a lakossági fogyasztást. Ennek mértékét nehezen lehet megbecsülni (hiszen függ az alkalmazkodási kényszer mértékétől), de biztosan csak fokozza a recessziós veszélyt idehaza.

Ezzel pedig az is eldőlt, hogy

a parlamenti választások előtt a kormány által kiosztott hatalmas pénzösszeget vissza kell szívni a gazdaságból.

Ez nem más, mint a

Jó reggelt, Magyarország! pillanat.

Felkészülnek: az árstopok.

Címlapkép forrása: Getty Images