A célegyenesbe fordultak az egyeztetések az Európai Bizottság és a magyar kormány között az uniós pénzügyi érdekeket védeni hivatott jogállami feltételességi eljárásról, és bár biztatónak látja a helyzet alakulását, az EU költségvetési biztosa még konkrét lépéseket vár, mielőtt a legkésőbb szeptember 22-i döntés céljából a biztosi testület elé terjesztené a dossziét.
Johannes Hahn – aki pénteken Prágában nyilatkozott a Szabad Európának – közölte: mielőtt kialakítaná a végleges álláspontot, „konkrét, írásbeli eredményeket és szükséges döntéseket” vár Magyarországtól.
„De bizakodó vagyok, hogy ha a tárgyalások jelenlegi légköre fennmarad, olyan eredményre juthatunk, amely jelentős mértékben megváltoztatja majd a helyzetet” – szögezte le a testület költségvetésért felelős tagja, aki a bizottság nevében a kormánnyal tárgyal az április 27-én elindított eljárásról.
„Még mindig van tisztáznivaló. Mihelyt ezen túl vagyunk, a kollégáimnak ennek alapján megadhatom az utolsó információkat” – hangsúlyozta, anélkül hogy elárulta volna, konkrétan milyen intézkedéseket vár még el a testület a kifizetések felfüggesztésével is fenyegető eljárás lezárása érdekében.
Varga Judit igazságügy-miniszterrel előző nap Brüsszelben folytatott tárgyalásairól azt mondta, hogy kedvező légkörben zajlottak, de „ami számít, azok az eredmények”.
„És most várunk. Megbeszélések voltak, és mondjuk így, javaslatok és ígéretek. De csak a konkrétumok és a szükséges döntések birtokában tudom kialakítani a végleges álláspontot. És még nem tartunk ott” – tette hozzá.
Az osztrák nemzetiségű biztos bízik benne, hogy Magyarország meghozza a még szükséges intézkedést. Ezt követően a tanács elé kerül majd döntésre a dosszié, és a rendelet értelmében legkésőbb kilenc hónap után az eljárásnak így vagy úgy le kell zárulnia.
Hahn megerősítette, hogy a kormány által bejelentett új korrupcióellenes hatóság Brüsszel egyik kulcsfontosságú javaslata volt az eljárás folyamán. Most, hogy a kormány megtette a bejelentést, a bizottság kíváncsi a végleges törvényjavaslatra, mielőtt döntést hozna.
„Nagyon határozott elképzelésünk van arról, hogy minek kell szerepelnie a jogi szövegben. Ez természetesen a függetlenségről és egy olyan erős szerv felállításáról szól, amely a közbeszerzési eljárásokat követi majd figyelemmel” – mutatott rá.
Arra a kérdésre, hogy vajon miért mozdult el a magyar kormány álláspontja, a költségvetési biztos úgy vélte, hogy a pénz mellett ebben szerepet játszhatott „az európai családban való bennmaradás szándéka” a jövőre nézve is.
Hahn szerint ez pontosan az a mechanizmus, amelyet az EU hosszú éveken át keresgélt az uniós pénzek megvédése érdekében.
„Azt látjuk, hogy ez egy olyan nagyon erős eszköz, amely szükség esetén a jövőben is jól szolgálhat hasonló esetekben” – húzta alá, megismételve, hogy az ügy pozitív lezárásában bízik.
