Forrás: Napi.hu | 2014.03.25.

Székely László, az alapvető jogok biztosa befejezte vizsgálatát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) között egyre elmérgesedő ügyben. Nem talált mindent rendben. Az MSZTE szerint a kormány nemzetközi eljárást is sértett.

Több kormányzati szerv is vizsgálatot indított a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) mintegy féléve ért jogosulatlan adatlekérdezés miatt. Az alapvető jogok biztosa is vizsgálta az ügyet, aki jelentésében az előzményekről megállapítja, hogy a panaszos (Pintz György, az MSZTE elnöke) 2013. november 14-én fordult a hivatalhoz, azt kifogásolva, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) honlapján ismeretlen időre hozzáférhetővé váltak a még nyilvánosságra nem hozott szabadalmi bejelentések, ezért a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult, illetve felvette a kapcsolatot az SZTNH-val is, eljárásának eredményeképpen azonban a szabadalmi ügyvivői kamara előtt vele szemben indult fegyelmi eljárás.

Az ombudsman szerint a panasz kapcsán felmerült a tulajdonhoz, illetve a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogokkal összefüggő visszásság gyanúja, ezért vizsgálatot folytatott, amely során megkereste a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM), az SZTNH-t, illetve a Szabadalmi Ügyvivői Kamarát.

A panaszos mindemellett 2014 februárjában, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény hatályba lépését követően közérdekű bejelentővédelmi eljárást is kezdeményezett az ombudsmannál, mellyel kapcsolatban az eljárás még folyamatban van - derül ki az ombudsmani jelentésből.

Csak elvi szintű lett volna a "bárki általi hozzáférés"?

Az ombudsman mostani jelentésében egyebek mellett megállapítja, hogy a nem nyilvános szabadalmi bejelentések nyilvánosságát illetően alapvetően nincsen vita az MSZTE és az SZTNH között atekintetben, hogy valóban fennállt egy információbiztonsági hiba, több mint egy éven keresztül, ugyanis a 2012-ben bevezetett TMview alkalmazásból hiányzott egy megismételt publicitásellenőrzés, így a rendszer gyakorlatilag nemcsak az arra jogosultak (az európai uniós társszervek), hanem elvileg bárki számára hozzáférhetővé tette a szabadalmi bejelentés teljes iratanyagát.

Bár az ombudsman jelentése szerint az SZTNH e körben többször is kiemelte, hogy ez a bárki általi hozzáférhetőség csak elvi szintű, miután az elérési út maga nem volt széles körben ismert, magának a hivatalnak a honlapján nem is volt feltüntetve, így szerintük ténylegesen csak olyan személy férhetett hozzá ilyen úton a dokumentumokhoz, aki tudott arról, hogy egy speciális alkalmazás révén, egy meghatározott URL segítségével is van lehetőség az elérhetőségre.

Az ombudsman viszont úgy látja - nem elvitatva ennek tényszerűségét -, hogy a TMview alkalmazás széles körben ismert, számos ország alkalmazza, elsődlegesen védjegyek terén, de egyre inkább alkalmazott a szabadalmak keresésére is. Önmagában az, hogy ennek elérhetősége keresést, illetve iparjogvédelmi jártasságot is igényel, még nem akadálya annak, hogy a megismerésre nem jogosult személyek is hozzáférjenek nem nyilvános adatokhoz. Vagyis mindez önmagában nem jelent elégséges garanciát arra, hogy kizárólag a megfelelő jogosultsággal rendelkezők ismerjék meg ezeket az iratokat, sem pedig arra, hogy ebből fakadóan a bejelentőket ne érje hátrány.

Székely László megállapította: az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek.

Az ombudsman szerint az intézményvédelemtől független kérdés annak megítélése, hogy a hiba révén ténylegesen érte-e kár a bejelentőket, mindez a bíróságok hatáskörébe tartozik. Az érintettek ezért polgári peres eljárást kezdeményezhetnek.

Megtették a szükséges lépéseket

Székely szerint az SZTNH akkor, amikor értesült a biztonsági résről, megtette a szükséges intézkedéseket: megtekintette a KIM birtokában lévő iratokat, még azon a napon, amelyiken elolvasták a megkeresést, majd felfüggesztették a program alkalmazását, az illetékes szervek felé bejelentést tettek, illetve értesítették az érintetteket, a későbbiek során a hibáért felelős munkatársakat is felelősségre vonták.

Az MSZTE azt is kifogásolta, hogy az SZTNH nem tájékoztatta a problémáról a nyilvánosságot. Ezzel kapcsolatban az ombudsman nem talált visszásságot, miután az érintett bejelentők mindegyikének tájékoztatása megtörtént, illetve bizonytalan, hogy a megindult büntetőeljárás érdekeinek a nyilvánosság előtti bejelentés megfelelt volna-e.

Sérült a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog

A KIM eljárását tekintve az ombudsman kiemeli, hogy a MSZTE bejelentése az Eutv. 2013. december 31-ig hatályban lévő, közérdekű bejelentésekre vonatkozó rendelkezései hatálya alá tartozik, így "alkalmazni kell(ett volna) rá az abban meghatározott eljárási rendelkezéseket".

Közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez, ha pedig nem a megfelelő szervhez fordultak, a bejelentést nyolc napon belül át kell tenni az eljárásra jogosult szervhez. Erről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell. A közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított 30 napon belül kell elbírálni, ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag 30 napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell. A vizsgálat befejezésekor pedig a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni, illetve írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost/bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

Az ombudsman szerint azonban a rendelkezésére bocsátott dokumentumok szerint minderre nem került sor: sem az eljárás várható befejezésének időpontjára vonatkozó tájékoztatást, sem pedig annak befejezéséről szóló értesítést nem talált Székely, a panaszos állítása szerint pedig nem is kapott ilyet.

A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog magában foglalja a panaszok és a közérdekű bejelentések tisztességes intézésének követelményét is, így e tekintetben is irányadó, hogy azokat a törvényes határidőn belül elintézni és a született döntést meg kell indokolni. Ugyan a KIM a 2013. szeptember 11-i bejelentés megtételét követően rövid időn belül, szeptember 13-án az SZTNH-hoz fordult és folyamatosan nyomon követte annak eljárását, vagyis megtett mindent a hiba mielőbbi feltárása és kijavítása érdekében, de a bejelentő irányában nem tett eleget, ezzel pedig a panaszos tisztességes hatósági eljáráshoz való jogával összefüggő visszásságot okozott - állapította meg az ombudsman.

Szabadalmi Ügyvivői Kamara alapjogot sértett

A Szabadalmi Ügyvivő Kamara által az MSZTE elnöke - akit a kamara ki is zárt első fokon - ellen indított eljárásokat illetően az ombudsman megállapítja, hogy a megküldött iratok szerint két fegyelmi eljárás van folyamatban, egy panasz alapján, egy pedig hivatalból indult, ez utóbbi eljárás folyik az "adathalászat" miatt.

Az első ügyben a fegyelmi eljárást kezdeményező feltalálót és külföldi gazdasági társaságot képviselő ügyvédi iroda egyik tagja járt el a második ügyben vizsgálóbiztosként, illetve egy másik a fegyelmi bizottság elnöke. A panaszos a kamara elnökét is megkereste az ügyben, még a fegyelmi eljárás megindítása előtt, és két, általa képviselt ügy iratanyagából is mutatott részletet, vagyis az ügyben a kamara elnöke is érintett - olvasható az ombudsmani jelentésben.

A dokumentumban Székely megjegyzi: a kamara feletti törvényességi felügyeletet gyakorló SZTNH elnök, aki ellenérdekű félnek tekinthető, maga írta egy elektronikus levélben a KIM-nek, hogy formális/informális úton fegyelmi eljárást kezdeményeztet az MSZTE elnökével szemben.Székely szerint pontosan nem állapítható meg, hog y ez melyik eljárásra vonatkozott, illetve végül sor került-e rá, mert a levélben lévő megállapítások inkább az első eljárás tárgyához állnak közel, ott viszont van külön panasz. Az SZTNH és a kamara elnöke viszont február 12-én közös sajtótájékoztató keretében számolt be az ügy fejleményeiről, beleértve a fegyelmi eljárást is.

Vitatható tisztességesség

Bár az ombudsman szerint az objektív kizárási okoknak a fegyelmi eljárás megfelel, azok közül egyik sem hozható fel hivatkozási alapként, ezek a körülmények mégis alkalmasak arra, hogy kétségbe vonható legyen a fegyelmi eljárás tisztességessége. Az ombudsman a jelentésében megállapítja: "a közigazgatás alapvető feladata a közérdek érvényre juttatása, a tisztességtelen eljárás látszata - legyen az eljárás egyébként mégoly jogszerű is - pedig alapvetően alkalmas a közigazgatásba és azon keresztül az államba vetett bizalom megingatására. Még akkor is, ha a szabadalmi ügyvivői kar egy kis létszámú, zárt közösség, ahol szinte már szükségszerű, hogy nem lehet olyan eljáró személyt találni, aki például ne lenne egy érintett komoly versenytársa, átlátható módon kell eljárni, annak érdekében, hogy az érintettekben, illetve más személyekben (jogalanyokban) e bizalom ne inoghasson meg. Jelen ügyben pedig a fegyelmi eljárás tisztességességének a látszata legalábbis kétséges."

Az ombudsman ugyanakkor kiemelni: legsúlyosabb büntetésként ugyan kiszabható a kamarából való kizárás, azonban a bírósághoz fordulás (jogorvoslat benyújtása) esetén ennek végrehajtására a kereset halasztó hatálya miatt nem kerülhet sor, így az a jogerős bírósági döntés meghozataláig nem járhat a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásából való kizárással. Mindezekre való tekintettel az ombudsman a kamara fegyelmi eljárásának körülményeivel kapcsolatban a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot állapított meg.

A feltárt visszásságok orvoslásával és az ilyen helyzetek jövőbeni elkerülésével kapcsolatban Székely egyrészt felkérte a közigazgatási és az igazságügyi minisztert, hogy értesítse a panaszost eljárásának eredményéről, illetve a jövőben fokozottan ügyeljen a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos eljárások eljárási szabályoknak megfelelő lefolytatására; másrészt kezdeményezte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökénél, hogy a jövőben fokozottan ügyeljen a tulajdonhoz való jogból fakadó objektív intézményvédelmi kötelezettségek követelményeinek teljesülésére; harmadrészt pedig kezdeményezte a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnökénél, hogy a jövőben gondoskodjon a tisztességes hatósági eljárás követelményeinek megfelelő eljárás lefolytatásáról.