Az elemzés kiindulópontja az, hogy a minap megismerhettük az augusztusi fogyasztói árindexet (15,6% volt éves alapon), illetve az egységes uniós módszertan szerint elkészített harmonizált fogyasztói árindexet is (18,6% lett) és a kettő közötti jelentős különbségből csak 1%-pontot magyaráz meg a külföldiek üzemanyagvásárlása, a fennmaradó 2%-pont pedig a háztartási energia költségek növekedését takarja.
Ez azt jelenti, hogy az átlagfogyasztás feletti résznél belépő rezsinövelés miatt a háztartások jelentős többletkiadásokkal szembesültek.
Pénzcentrum rezsikalkulátor Számold ki, mennyit kell majd fizetned a gázért, áramért augusztustól!
Rámutatnak, hogy a fogyasztói árindex alapján a villamosenergia súlya a kiadásokból 1,71%, míg a vezetékes gázé 1,873%, azaz összesen 3,583%. A fogyasztói és a korrigált harmonizált fogyasztói árindex különbsége pedig azt jelenti, hogy a háztartási energia kiadások közel 55%-kal nőhettek augusztusban, és így lesz a súlyozás alapján a 15,6%-ból 17,6%.
Az augusztusra vonatkozó megállapítás után becslést készítettek arra is, hogy mekkora lehet idén átlagosan a tehernövekedés a tört évet tekintve, illetve az egész jövő évben. Ehhez azt a feltételezést használták, hogy a most ismert rezsinövelt árak változatlanul maradnak az egész jövő évben, azaz ha az átlagfogyasztás felett 70,1 forint maradna az áram KWh-ja, a gázé pedig 752,5 forint maradna köbméterenként (ezekről azonban az Energiahivatal majd csak karácsony körül dönt). Az első nem rezsicsökkentett gáz- és áramszámlákról, azok értelmezéséről és a szabályokról ezekben a cikkeinkben írtunk:
| Kapcsolódó cikkünk |
A legutolsó KSH adat a háztartások kiadásaira 2020-as, ez alapján akkor 22 928 milliárd Ft-ot költöttünk el. A GKI becslése szerint 2022-ben 30 ezer milliárd Ft-ot költhetnek a háztartások, ami azt jelenti, hogy villamosenergiára és vezetékes gázra egy átlagos háztartás 281 ezer Ft-ot fordított volna, ha nem változott volna idén az ár. A becsült áremelkedéssel ez azt jelenti, hogy az éves kiadás 436 ezer Ft-ra nőne majd, de mivel idén tört évről van szó, augusztustól lépett hatályba az új rendszer, ezért idén az éves átlag 333 ezer forintra ugrik (18%-os növekedés), majd a nagyobb ugrás jövőre lenne 436 ezer forintra (az eredetihez képest itt is 55%-os lenne az ugrás, ahogy idén augusztusban kalkulálták).
Ezek alapján összességében a havi rezsi átlagosan 13 ezer Ft-tal nő háztartásonként, ami összhangban lenne azzal, mint amit a lakosság becsült korábban (az intézkedésekkel érintettek körében +27 ezer Ft/hó), mivel a háztartások 35%-a nem gázzal vagy villannyal fűt. Ezt is figyelembe véve
az érintett háztartási körben kb. 20 ezer Ft/hó lesz a növekmény.
Nyilván ez a tehernövekedés csak akkor történne meg, ha semmit sem spórolnának az emberek, de lehet arra számítani, hogy a háztartások megpróbálják mérsékelni az energiafelhasználást, így a tényleges többlet költség kisebb lesz.
| Kapcsolódó cikkünk |
Az előző becslés azt jelenti, hogy a rezsicsökkentési rendszer módosítása évi 636 milliárd Ft-tal emeli a szolgáltatók árbevételét és ennyivel csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét. Rámutatnak, hogy mivel az árbevétel 21%-a ÁFA bevételként a költségvetésbe kerül, így ez azt jelenti, hogy a költségvetés a villany- és a gázáremelés hatására 135 milliárd Ft többletbevételhez jut évente. Ez pedig szerintük alapot adhat az intézkedések következtében leginkább rászorulók támogatására is.
Címlapkép forrása: Getty Images
